Két új aszteroidát fedezett fel egy 12 éves kanadai iskolás szeptemberben. A két égitest a Mars és a Jupiter közti kisbolygóövben található. Az aszteroidákat azóta be is jegyezték abba a nemzetközi adatbázisba, ami a hasonló égitesteket tartja számon. A srác, Siddharth Patel ezzel a legfiatalabb „űrfelfedező” lett Kanadában.
Siddharth 5 éves kora óta figyeli a csillagokat, akkor kapta az első távcsövét. A felfedezését pedig a NASA egyik nemzetközi kutatási programjának keretében tette. A program résztvevői használhatják a NASA két legnagyobb űrteleszkópjának képeit. A Hawaii-n és Arizonában található teleszkópok alapvetően a Földre is veszélyes aszteroidákat keresik a Naprendszerben. Ennek segítségével olyan égitesteket is képesek kiszúrni, amik a Neptunuszon túl keringenek.
Hasonló objektumot fedezett fel a srác, de ez nem az, hanem a 243 Ida kisbolygó. Kép: Wikipedia
A fiú egyébként a felfedezésen túl új célokat tűzött ki magának: űrhajós szeretne lenni. Ezért nemrég csatlakozott a kanadai légierő ifjúsági programjához is. Itt a repülőgép-vezetésen kívül olyan dolgokat tanulhat, amik segíthetik elérni az álmait. Kanada több űrhajóst is küldött már fel a világűrbe, Siddharth az ő nyomdokaikba lépne. (space.com)
Az amerikai Minnesota államban évente megrendezik az állami vásárt és kiállítást, a Minnesota State Fair-t. Ennek egyik legjobban várt eseménye a láma és alpaka jelmezverseny. Ezen a versenyen az állatok a gazdáikkal együtt öltöznek viccesebbnél viccesebb jelmezekbe. És szemmel láthatóan nagyon élvezik az egészet.
Arról már mi is írtunk, hogy ezeket a jámbor képű jószágokat nálunk is lehet háziállatként tartani. De alapvetően haszonállatok, a szőrük és a teherbírásuk miatt tenyésztették először őket az őshazájukban, Dél-Amerikában. A versenyen egyébként az állam által támogatott fiatalok indulnak. Ők abban kapnak segítséget, hogy fiatalként farmokat vezessenek, ezzel pedig életben tartsák a helyi mezőgazdaságot. Nem elsősorban lámákat tenyésztenek, persze, de az élet sokkal viccesebb ezekkel a négylábúakkal.
Tűzoltóláma. Kép: Facebook/Minnesota State FairDiszkóláma. Kép: Facebook/Minnesota State FairAz idei győztes: Titán a láma, aki Fogatlannak öltözött az Így neveld a sárkányodat c. fimből. Kép: Facebook/Minnesota State Fair
A kiemelt képen egy 2015-ös induló látható. Kép: Facebook/Minnesota State Fair
Az elmúlt napokban gyakorlatilag a földig rombolták a washingtoni Fehér Ház keleti szárnyát. A mindenkori amerikai elnök lakó- és munkahelye azért vált a buldózerek martalékává, mert Donald Trump egy hatalmas báltermet akar építeni a történelmi keleti szárny helyére. Trump tervei szerint közel ezer ember férne be ide, a falakat arany díszítések borítanák, és itt szeretné vendégül látni a világ vezetőit.
Az építkezés 350 millió dollárba, nagyjából 117 milliárd forintba kerül, de úgy tűnik, nemcsak az adófizetők pénzét költik erre. Nemrég ugyanis az elnök egy nagyszabású vacsorát adott Amerika legjelentősebb cégvezetőinek, hogy támogatókat gyűjtsön a tervéhez.
Sok vállalat adott pénzt, köztük az Amazon, a Google és a Meta is. Emellett sok olyan cég is beszállt a projektbe, akik valamilyen könnyítést vagy másfajta támogatást remélnek a jelenlegi kormánytól.
A most ledózerolt keleti szárnyat még Franklin D. Roosevelt kormánya építette a negyvenes években. Először az alkalmazottakat szállásolták el itt, később pedig itt alakították ki a First Lady, a mindenkori elnök feleségének irodáját is.
Az építkezés persze sokaknak nem tetszett, köztük például több, szintén republikánus politikusnak sem. A volt republikánus elnök, George D. Bush szövegírója például az X-en borult ki a terv miatt:„Van valami mélyen szimbolikus abban, hogy Trump nekiment a Fehér Háznak. A bontást a kormányzati kegyeket kereső haverok és bennfentesek pénzéből fizeti és a republikánusok elfogadják, hogy Trump a közvagyont magántulajdonként kezeli.”
Hillary Clinton, egykori First Lady és demokrata elnökjelölt pedig ezt írta: „Ez nem az ő háza. Ez a ti házatok. És Trump most ezt rombolja le.”
Simon és Szimonetta napja van, éljetek sokáig. Napos időben ünnepelhettek, de jobban jártok, ha csak bentről örültök a napsütésnek. Kint ugyanis erős szél lesz, vagyis tombol majd az ájer, ebben pedig nagyon könnyű megfázni.
Rengeteg érdekes évforduló van ma. 1636-ban ezen a napon alapították meg az USA legnagyobb és legrégibb egyetemét, a Harvardot. Ez azért volt nagy dolog, mert alig néhány évtized telt el csak azután, hogy az első telepesek Amerikába érkeztek. Kerek 250 évvel később, 1886-ban ezen a napon leplezték le Amerika egyik legismertebb jelképét, a New York-i Szabadság-szobrot.
1877-ben ezen a napon nyitott a Nyugati pályaudvar, 1976-ban pedig ezen a napon jegyezték be minden idők egyik legismertebb magyar tárgyának, a Rubik-kockának a szabadalmát. Az ügyiratban ez egyébként „térbeli logikai játék” megnevezést kapott, a boltokba már szerencsére „bűvös kocka” néven került.
Tudjuk, hogy ma még javában tart az őszi szünet, de a nyolcadikosok már biztosan sokat gondolkodnak a továbbtanuláson. Ehhez ma adunk egy kis segítséget, bemutatjuk az ország 100 legjobb gimnáziumának rangsorát. De persze lesz képregény, híradó és egy csomó érdekesség is. Jó pihenést mára!
A megyei lapok hamis Magyar Péter-idézettel és AI-képekkel bizonygatják, hogy alig néhány ember vett részt a Tisza Párt október 23-i megemlékezésén a Hősök terén. Szinte percre pontosan egy időben jelentek meg a képek, amik szerint teljes kudarc volt a Tisza által meghirdetett gyűlés. Magyar Pétertől pedig ezt idézték: „Mindent megtettünk, ugyanakkor nem sikerült rendszerváltó tömegeket felmutatni”. A Tisza elnöke viszont sosem mondott ilyet. Az október 23-i tömegrendezvényekről egyébként ebben a cikkben írtunk nektek. (24)
A pápához látogatott Orbán Viktor. A miniszterelnök arra kérte XIV. Leó pápát, hogy „támogassa Magyarország háborúellenes erőfeszítéseit.” Az egyelőre nem derült ki, hogy a pápa hogyan reagált erre a kérésre. Ez volt Orbán Viktor első személyes találkozója XIV. Leóval. A látogatásra elkísérte az egész családja, köztük a lánya, Ráhel, és a veje, Tiborcz István is, aki az ország egyik leggazdagabb embere. (HVG)
Interjút adott az orosz külügyminiszter egy magyar YouTube-csatornának. Szergej Lavrov egy órán keresztül beszélgetett az Ultrahang műsorvezetőjével. Ezalatt az orosz állami propaganda valamennyi ismert elemét felmondta, például azt, hogy Ukrajnát azért kellett megtámadni, hogy felszabadítsák a „náci rezsim” alól. Beszélt az elmaradt orosz-amerikai békecsúcsról is. Szerinte Donald Trump az „európai héják és Zelenszkij” nyomása alatt áll, ezért halasztották azt el. (Telex)
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (jobbra) az Ultrahang riporterével. Kép: YouTube
Húsz perc alatt érne a Nyugati pályaudvarra a reptéri gyorsvasút, a járatok 5-10 percenként indulnának. A kormány mai bejelentése szerint ezer milliárdos fejlesztés indul a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér körül, ezek egyik kiemelt része lenne az évek óta ígérgetett vasút. Nagy Márton és Lázár János miniszterek egy újabb reptéri terminált is ígértek, ami 2035-re készülhet el. Ezzel pedig akár duplájára, évi 40 millió utasra is nőhet a repülőtér forgalma. (MTI)
A májusi váratlan visszavonulása után először adott interjút a volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc. Politikáról most sem akart beszélni, mert azt mondta, hogy ez nem segítené a pártját, a DK-t. Ennek egyébként továbbra is a tagja marad. Nem akart beszélni a visszavonulása okairól sem, azt viszont elárulta, hogy februárban még nem tudta, hogy májusban lemond. Elmondta azt is, hogy mind a visszavonulása, mind pedig a válása Dobrev Klárától (aki most a DK vezetője) nagyon megviselte. (Öt)
Gyurcsány Ferencnek Minecraft-szervere is volt, a lemondásával ez is bezárt.
A francia rendőrség elkapott két embert, akik részt vehettek a múlt heti Louvre-rablásban. Az egyiküket a párizsi reptéren kapcsolták le, amikor épp felszállni készült egy Algériába induló gépre. A rendőrség továbbra is nagy erőkkel nyomoz, azt például már kiderítették, hogy valaki a múzeumból segíthette a rablókat. A rendőrök szerint a betörők rengeteg nyomot, köztük számos ujjlenyomatot hagytak a helyszínen. A rablás után egyébként a Louvre legértékesebb ékszereit átszállították a francia nemzeti bank széfjébe. Biztos, ami biztos… (BBC)
A rablók egy emelőkosár segítségével másztak be a múzeumba. Kép: Wikipedia
Egy nagykőrösi szafariparkba költözött Franciaország utolsó cirkuszi elefántja, Szamba. A francia Cirque Europe még májusban kereste meg a parkot, ekkor kérték, hogy fogadják be a több tonnás állatot. Szamba volt az utolsó elefánt, aki porondon lépett fel Franciaországban. A 38 éves állat utazását hetekig szervezték, októbertől azonban már a boldog nyugdíjas éveit tölti Nagykőrösön. Szamba a gondozói szerint még szokja az új helyét és a kifutó többi lakóját, de a látogatók már most nagyon szeretik. (Blikk)
Szamba új otthonra talált. Kép: Facebook/Safari Park Richter
Novemberben érkezik a magyar mozikba az egyik legjobb rajzfilm, a Zootropolis folytatása. Az első filmet 2016-ban mutatták be. Nemcsak a közönség rajongott érte, hanem elnyerte a legjobb animációs filmnek járó Oscar-díjat is. A film gyártója, a Disney pedig igencsak jól járt vele. Több mint egymilliárd dollárt termelt a rajzfilm világszerte, pedig egy viszonylag kis összegből, 150 millió dollárból készült.
A történet egy nyuszilány, Judy Hopps közrendőr, és egy dörzsölt róka, Nick Wilde nyomozásáról szól az állatok világában. Nick bűnözőből lett végül a rendőrnyuszi partnere.
A folytatásban ismét komoly próbatétel várja a két főhőst. Bár ők korábban sikeresen leleplezték Zootropolis történetének legnagyobb bűnügyét, a kapcsolatuk nem alakul valami fényesen. Ezért Bogo, a rendőrfőnök terápiára küldi őket. De közben felbukkan a városban egy mérges kígyó és egy újabb szövevényes rejtély.
A Zootropolis 2. előzetesét már magyarul is meg lehet nézni.
Sokféle műtárgyat bemutattunk már, de létezik olyan is, amikor a művész maga, vagy pedig az általa létrehozott előadás, vagyis performansz a műalkotás. Kicsit hasonlít a színházhoz vagy a tánchoz. A hatvanas években alakult ki, Magyarországon is nagyon népszerű művészeti ág volt. A világ egyik legismertebb performansza viszont egy szerb, akkor még jugoszláv művészhez, Marina Abramovicshoz kötődik.
A Ritmus 0 nevet viselő performansz 1974-ben Nápolyban született meg. A művész hat órán keresztül állt a közönsége előtt, és hagyta, hogy azok azt csináljanak vele, amit akarnak. Ehhez eszközöket is használhattak, Marina egy asztalon 72 különböző tárgyat helyezett el. Ezek közt volt rózsa, szappan, rúzs, fésű, de kalapács, balta és egy töltött pisztoly is. A nézők egy táblán útmutatást is kaptak.
„Útmutatás.
Az asztalon 72 tárgy található, amit kedvükre használhatnak.
Performansz.
Én is egy tárgy vagyok.
Ez idő alatt minden felelősség az enyém.”
Az előadás célja az volt, hogy kiderüljön, mire lehetnek képesek az emberek akkor, ha mindent szabad nekik. Az eredmény pedig megdöbbentő volt. A nézők eleinte kedvesek, óvatosak, tapintatosak voltak. Viszont ahogy telt az idő, úgy váltak egyre durvábbakká. A művész ruháját megtépkedték, a hajába belevágtak, a bőrét megsebezték. Volt, aki a pisztolyt is rászegezte. Ekkor már a nézők közt is kialakult egy kisebb harc, voltak, akik a többieket próbálták megfékezni. Szerencsére végül nem lett komolyabb baja senkinek.
Marina Abramovic a performansz közben. Kép: YouTube
Marina visszaemlékezése viszont nagyon szomorú volt. Elsősorban azért, mert senki nem akarta vállalni a felelősséget a tetteiért.
„Azt tanultam ebből a kísérletből, hogy ha a közönségre bízod a döntést, megölhetnek. Nagyon meggyalázottnak éreztem magam: levágták a ruháimat, rózsatövist nyomtak a gyomromba, egy ember a fegyvert a fejemhez tartotta, egy másik meg elvette. Agresszív légkör alakult ki. Pontosan 6 óra múltán, ahogy terveztem, felálltam, és a közönség felé indultam. Mindenki elszaladt, senki nem akart szembenézni azzal, amit tett.”
A művésznek az évek során több ismert performansza is született. 2014-ben felkerült a Time Magazin a világ 100 legbefolyásosabb emberét bemutató listájára. Ő lett Lady Gaga kedvenc művésze, és róla mintázták a Dr. House című sorozat egyik karakterét is. Nemrég pedig Bécsben nyílt kiállítása.
Enyhe, napos, de még ma is szeles idő lesz, esőre viszont nem kell számítani. Úgyhogy ez egy kiváló nap lehet egy kellemes kiránduláshoz. Őszi szünet van, amiatt sem kell ma izgulni, hogy mi fér bele egy rövid hétvégébe. A Kispolgár olvasása például biztosan. Ha pedig unatkozol, olvasd vissza a Mit csináljak? rovatunkat, ahol tippeket adtunk ahhoz, hogy mivel foglalhatod el magad.
Ma van a tészta világnapja is. Ezt pedig emberek milliárdjai ünnepelhetik meg ma, hiszen ez az egyik legismertebb étel a világon. Többszáz fajtája létezik, csak az olaszok legalább 400 féle tésztát gyúrnak. A legismertebb persze a spagetti, a penne és a makaróni, de ez csak a jéghegy csúcsa. Magyarországon is megvannak a jól bevált tészták, amik tájegységenként különböznek. Van, ahol a tarhonya, van ahol a lebbencs fogy a legjobban. Csallóközben pedig a csikmák, ami a metélt tészta régies neve, és amiből a legfinomabb a mákos tészta.
Boldog névnapot, kedves Biankák és Blankák. Ha pedig szülinapos vagy, hatalmas tortát, vattacukrot és sok színes lufit kívánunk.
Bekerülhet egy magyar srác a világ legerősebb jégkorongbajnokságába, az amerikai NHL-be. A 17 éves Szongoth Domán jelenleg a finn KooKoo csapatában játszik, de már hússzor szerepelt a magyar felnőtt hokiválogatottban is. Most felkerült az NHL draftlistájára. Ez azt jelenti, hogy bekerült azok közé, akikből a nagy csapatok kiválogatják majd az újoncaikat.
Kép: Facebook/Szongoth Domán
Eddig háromszor jutott be magyar játékos az amerikai hokiliga válogatójába. 1999-ben Gröschl Tamás tengerentúli játékjogát az Edmonton Oilers foglalta, 2000-ben Szuper Leventéét a Calgary Flames, 2002-ben pedig Vas Jánosét pedig a Dallas Stars.
Szongoth Domán azt mondta, hogy komoly motiváció neki az, hogy felkerült a draftlistára. Eddig öt NHL-es hokiklub érdeklődött iránta, sőt, volt, amelyikkel már személyesen tárgyalt is. De a rövid távú céljai közt más is szerepel: „A KooKoo felnőtt csapatába is szeretnék bekerülni és ott is bizonyítani, és szeretnék újra ott lenni a magyar felnőtt válogatottban és a vb-n kiharcolni az újbóli bennmaradást” (MTI)
Az ötvenhatos forradalom egyik szimbóluma lett egy óriási pár csizma, ami egy hatalmas talapzaton állt a budapesti Városliget szélén. A csizma a kommunista diktátor, Sztálin szobrának része volt, egészen addig, amíg a forradalmárok le nem döntötték az elnyomást jelképező szobrot.
Talapzattal együtt majdnem húsz méteres volt a szobor. Kép: Wikipedia
Ez pedig nem kis feladatnak bizonyult, a szobor ugyanis óriási volt. Bronzból készült, eredetileg csak hat méter magasra tervezték, de a végleges mérete elérte a nyolc métert is. Mivel pedig egy hatalmas talapzatot is kapott, tizennyolc méterre magasodott a Városliget fölé. Ez nagyjából olyan magas, mint egy panelház ötödik emelete.
A szobrot Sztálin hetvenedik születésnapján rendelték meg Budapest akkori vezetői, így akartak kedveskedni a kommunista vezérnek. A helyét is alaposan megtervezték, ekkor szélesítették ki a Dózsa György utat, és ekkor bontottak el több épületet is a Városligetben. Ennek a munkának esett áldozatul a Városligeti Színház és a Regnum Marianum nevű templom is. A tervek szerint a talapzat egy díszlelátó része volt, ahol a katonai felvonulásokat tekinthették meg az ország vezetői. A szobrot 1951 decemberében adták át, az avatáson nyolcvanezer ember vett részt.
Katonai díszszemle a Sztálin-szobor előtt. Kép: Wikipedia
1956. október 23-án a forradalom egyik első követelése volt, hogy bontsák le a „sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálin-szobrot, és helyébe az 1848–49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak méltó emlékművet emeljenek.” Még aznap este kiderült, hogy az emberek nem akarják megvárni, amíg a hatalom lép. A mai Blaha Lujza téren összegyűlt tömeg már azt skandálta, hogy a szobornak mennie kell. Amikor elindultak a Városliget felé, nemcsak emberek, de teherautók is csatlakoztak a menethez. Ezek sofőrjei vállalták, hogy segítenek.
Az akcióról fennmaradtak egy 17 éves diák, Pongrátz András jegyzetei. Ő is részt vett a szobordöntésben, és részletesen leírta, mi történt. A „gyűlölt dromedár jelkép-szobrát” először úgy próbálták ledönteni, hogy köteleket dobtak rá, amiket a teherautókra kötöttek. Ez a megoldás nem működött.
A Sztálin-szobor elgurult feje. Kép: Fortepan/Hofbauer Róbert
„Egyszerre, megint és megint, húzd meg, vigyázz! – a szobor nem moccan. A drótkötelek egymás után szakadtak el, és mi mérgünkben és tehetetlenségünkben a sírás szélén álltunk. De azt mondtuk: ember tette oda, ember le kell tudja onnan vegye. Tovább kellett okoskodnunk.”
Ezután szerszámokat szereztek, amivel elvágták a szobrot a térde alatt. Itt már figyelniük kellett arra is, hogy a ledőlő szobor ne tegyen kárt az odasereglett tömegben.
„Ott mindenki egyenlő volt, és mindenki segíteni akart. Úgy is történt – a tömeget végül sikerült hátrakönyörögni. S akkor a teherautók a most már meggyengített szobrot nagy recsegések és ropogások közt le tudták húzni. Talán addigi életem legörömtelibb pillanata volt, amikor a nagy tömegű, gyűlölt szimbólum nagy robaj közepette lezuhant a földre, és ott hevert. Diadalmasan felmásztunk rá, s mintha mindjárt az egész kommunizmust győztük volna le, örömmámorban úsztunk, és csak ölelgettük egymást.”
A felkelők darabjaira szedték a szobrot. Kép: Fortepan/PestiSrác2
A ledöntött szobrot egészen a Blaha Lujza térig vonszolták el, ahol a felkelők darabjaira verték szét. Sokan elvittek emlékbe egy-egy darabot. A talapzaton pedig egy darabig ott maradt a csizmája, de ezt később a forradalom leverése után leszerelték. Az ország új vezetője, Kádár János már nem akarta visszaállítani a szobrot. Főleg azért nem, mert Sztálin 1953-ban meghalt, az utána következő szovjet vezető, Nyikita Hruscsov pedig már lazított valamennyit a kommunista diktatúrán. De a talapzat és a tribün a rendszerváltásig fontos szerepet kapott, innen nézte a pártvezetés például a május elsejei felvonulásokat. A Felvonulási teret pedig a rosszmájú polgárok Csizma térnek nevezték egymás között.
A Sztálin-szobor darabjaiból kevés maradt fenn. A legendás csizmát a Memento Parkban állították ki. Ez az a szabadtéri múzeum, ahol a rendszerváltás után a kommunizmusra utaló szabadtéri szobrokat helyzeték el. Itt több Lenin-, Marx– és ismeretlen szovjet katona-szobor közt megtalálható a csizma is, bár valójában csak a másolata. Az eredeti csizmákat valószínűleg beolvasztották. De ide vitték a tribün egy részét és az azt díszítő domborműveket is. Sztálin bal füle a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került. A szobor egyik ujja pedig Tímár Péter Csinibaba című filmjének egyik „kitalált szereplője”. Az ujj ugyanis nem került elő.
A csizma másolata a Memento Parkban. Kép: Wikipedia
A kiemelt kép: a megmaradt csizma a talapzaton. Forrás: Fortepan/Nagy Gyula
