A spanyol rendőrség elfogott egy csapat bűnözőt, akik… nos, széklopásokkal foglalkoztak.
A hét gyanúsított két hónap alatt több mint 1100 széket lopott el mindenféle éttermek és bárok kültéri teraszairól. A tolvajok éjszaka, főként Madridban és egy ahhoz közeli településen dolgoztak.
Spanyolországban sok étterem kint hagyja éjszakára a többnyire fémből vagy kemény műanyagból készült asztalokat és székeket. Ezeket általában egymásra rakva és lánccal rögzítve őrzik.
A tolvajcsoport 60 ezer euró, vagyis több mint 23 millió forint értékben lopott székeket, ezért most kénytelenek lesznek bíróság elé állni.
Tavaly nyáron már írtunk nektek az úgynevezett érintetlen törzsekről. Ezek a népcsoportok nem vagy alig érintkezve a külvilággal az esőerdőkben élnek. És úgy tűnik, hogy egyre nagyobb veszélyben vannak. A tavalyi cikkünk apropója az volt, hogy az egyik törzset egyre többször látják kijönni az esőerdőből. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az őslakosoknak szűkül az életterük, ugyanis a fakitermelő vállalatok kiszorítják őket az „otthonukból”. De a hírnévre vágyó influenszerek is fenyegetik őket. Egy új kutatás szerint, ha a kormányok nem cselekednek, a törzsek száma megfeleződhet.
Mik azok az érintetlen törzsek?
Becslések szerint világszerte 196 olyan embercsoport él, amelyik elutasítja, hogy kapcsolatba lépjen a külvilággal. Ezek a törzsek akár tízezer főt is számlálhatnak összesen. Az érintetlen emberek Dél-Amerika, Ázsia és a Csendes-óceán térségének tíz országában élnek. Közülük csaknem 95 százalék az Amazonas vidékén él – főként Brazíliában, valamint Peruban. Néhányan Paraguay és Bolívia száraz erdőiben találtak otthonra, de a szentineléz népcsoport például az Indiához tartozó Északi-Szentinel-szigeten él.
A törzsek otthona az erdőben van. Teljesen önfenntartóan, nomádként élnek, vadászattal, halászattal és gyűjtögetéssel foglalkoznak. Mindent megtermelnek maguknak, és őrzik az ősi nyelveket, hagyományokat. A közösségeik erősek és egészségesek. Nem arról van szó, hogy nem tudnak rólunk – a körülöttük zajló világról –, hanem, hogy semmit, de semmit nem akarnak tőlünk, a modern társadalomtól. Éppen ezért „önkéntes elszigeteltségben élő őslakosoknak” is nevezik őket.
Fotó: Survival International
Egyébként az „érintetlen” törzs kifejezés nem teljesen pontos. Egyes törzsek azért valamennyire hajlandók kapcsolatba lépni a külvilággal, ráadásul a legtöbb őslakos azért találkozott már más népekkel korábban. Az „érintetlen” az esetükben tehát leginkább a külvilággal való kapcsolat hiányára utal.
Mióta élnek ott?
A különböző törzsek nem egyszerre vonultak az erdőbe, hanem egy évszázadok óta tartó folyamat részeként. Sokan azért tettek így, mert a külső beavatkozások miatt a földjeik veszélybe kerültek, sőt, ők maguk is. A perui mashco piro törzs (amelynek több mint hétszáz tagja van) például nem mindig élt elszigeteltségben: a 19. század végéig ültetvényeik voltak, azokon dolgoztak. Ekkoriban azonban kizárólag az Amazonas-medencében, vagyis náluk volt fellelhető a kaucsukfa, amiből a gumi készül. Úgy beindult a gumigyártás, hogy aki csak tudott, kaszálni akart rajta. A törzset sokáig üldözték és majdnem kiirtották. A mashco piro ekkor elhagyta a földeket és visszavonult az esőerdőbe.
De más népek is azért választották inkább az elszigeteltséget, hogy elkerüljék a rabszolgaságot, az erőszakot és a forrásaik kizsákmányolását, amelyek sokszor generációkon át zajlottak a családjaikban. A visszavonulásuk gyakran kétségbeesett túlélési kísérlet. Ezért is érkeznek időnként hírek arról, hogy az őket megzavaró idegeneket gondolkodás nélkül lenyilazzák. A nem megfelelően előkészített találkozások a legtöbbször erőszakba fulladtak vagy egyenesen pusztító hatással jártak.
Fotó: Perui Kulturális Minisztérium
Az 1980-as években, amikor a perui nahau nép először került kapcsolatba a külvilággal, a csoport fele néhány éven belül meghalt. Az 1990-es években a muruhanua nép is ugyanerre a sorsra jutott. Ennek az az oka, hogy az őslakosoknak gyakorlatilag semmilyen immunitása nincsen. Egy nátha vagy egy influenza, amit mi könnyen legyűrünk, számukra halálos is lehet. Nem mindig volt ez így, de ma már több törzs is kormányzati védelem alatt áll, Peruban például tilos és illegális kapcsolatba lépni velük (de léteznek ellenőrzött kapcsolatfelvételi kísérletek).
Influenszerek támadása
A törvényeket viszont sokan megszegik. A betegségeket pedig nem csak a fa-, vagy az olajtermelő vállalatok munkásai vihetik be az őslakosoknak az esőerdőkbe. Időről időre érkeznek hírek arról, hogy a misszionáriusok (vagyis egyházi hittérítők) igyekeznek felvenni a kapcsolatot az őslakosokkal, mostanában pedig a hírnévre vágyó influenszerek is.
Egy brit YouTuber, Miles Routledge egyszer azzal dicsekedett, hogy megpróbál bejutni India Északi-Szentinel-szigetére – ami illegális. Idén tavasszal egy amerikai influenszer kilenc órán át utazott a nyílt vízen egy motorcsónakkal, hogy elérje a szigetet. Amint közel ért a parthoz, állítólag megfújt egy sípot, majd ott hagyott felajánlásként egy diétás kólát és egy kókuszt. Pár nap múlva le is tartóztatták.
Északi-Szentinel-sziget. Fotó: Wikipedia
De az online hírnév sokakat csábít. Az őslakosok jogait védő Survival International szerint a törzsek fele tíz éven belül eltűnhet, ha a kormányok nem veszik komolyabban az őslakosokkal való kapcsolatba lépés tilalmát. Az illegális halászat, az erdőirtás és a térítő missziók már most is veszélyeztetik a létüket. Most az influenszerek is csatlakoztak hozzájuk.
A jótékonysági szervezet azonban felhívta a figyelmet, hogy az őslakosok nem szórakozást jelentő látványosságok, az életüket és a jogaikat pedig nem lehet TikTok-lájkokra és YouTube-feliratkozókra váltani.
Bár a tökfaragás-tökdíszítés jó kis családi program, nagyon nem mindegy, milyen elképzelésekkel vágunk neki. Ráadásul lenne itt néhány klímavédelmi szempont is, de erről később.
Az egyik legismertebb magyar fajta a szürkés héjú nagydobosi sütőtök
Mini tökokos
Jó sokféle tök létezik. Tökféle a cukkini és a görögdinnye is. A rántott tökhöz főzőtököt használunk, a sütőtökkrémleveshez sütőtököt és így tovább. Vannak viszont olyan tökök, amelyeket kifejezetten azért termesztenek, hogy aztán azok díszként szolgáljanak valahol. A dísztökök éppen ezért nem alkalmasak emberi fogyasztásra, a halloweeni tök sem az. Október elejétől két-három hétig ilyen tökökkel vannak tele az üzletek, hogy aztán töklámpásként vigyorogjanak az otthonokban. Hagyományosan ijesztően mosolygó fejjel ismerjük őket, pedig ezerféle módon fel lehet díszíteni őket az ünnepen. Lássuk!
A klasszikus faragás
Ha már beszereztétek a megfelelő dísztököt, az első és legfontosabb, hogy semmiképpen ne álljatok neki a faragásnak egyedül, felnőtt nélkül. A halloweeni tök kemény felületű, vastag húsú (hiszen tartósnak kell lennie) és kifejezetten nehéz vágni, sokszor komoly erőkifejtés kell hozzá. Az éles eszközök használatát hagyjátok meg a felnőtteknek. Amit biztonságosan meg tudtok csinálni, az az, hogy alaposan kipakoljátok a tök belsejét. Ehhez készítsétek elő a munkafelületet, használjatok újságpapírt vagy kartonpapírt, különben még fél év múlva is magokon fogtok mászkálni otthon. A tökből tehát kikaparhatjátok a magokat, illetve a felesleges, vastag húst.
Jó, ha már előre megbeszélitek a felnőttekkel, hogy milyen mintákat szeretnétek a tökbe vésni: ez lehet bármilyen ijesztő arc, vagy épp szerelmes emoji, akár valamilyen nyíl, szív, karika stb. A mintát előre is elkészíthetitek papíron, amit aztán körberajzolhattok a tökön, hogy könnyebb legyen a vágás. Az is jó megoldás lehet, ha sütiszaggató formákat használtok: ezeket a felnőttek óvatosan beverhetik a tökbe úgy, hogy a kivágott rész beleessen a tök belsejébe. Nem baj, ha nincs egyedi ötletetek. Rengeteg ötletet találtok a faragáshoz a neten. A tökbe tehettek apró mécsest is, de ma már sok helyen kaphatók ledes, elemmel működő gyertyák, amelyek biztosan nem gyulladnak ki.
Fotó: Pinterest
Vágás nélkül
A tököket nem egyértelműen muszáj felvágni. Egyben is lehet hagyni, majd kifesteni őket. Ehhez is bőven találtok a neten mintákat. A tökre festhettek akrilfestékkel, alkoholos filccel, de ragaszthattok rájuk mozgó szemeket vagy matricákat, strasszokat is. Egyesek gumicukrokat is felragasztanak, például békásat, kukacosat vagy vámpírosat.
Fotó: Pinterest
Ha szeretnétek klasszikus ijesztő arcot, a szemeket és a vigyort fekete papírból is kivághatjátok és ráragaszthatjátok a tökökre. Tény, hogy ez nem világít majd, de ettől még ékes dísze lehet az otthonotoknak. Ráadásul ezzel a módszerrel tényleg a csillagos ég a határ. Már egy kisebb tök is elég ahhoz, hogy legyen egy tökéletes fejforma, amiből aztán bármilyen élőlényt lehet csinálni. Akár szellemet vagy múmiát is, ha egy kis gézt is felhasználtok:
Fotó: Pinterest
De készíthettek egy nagyapótököt is:
Fotó: Pinterest
Vagy unikornist.
Fotó: Pinterest
A halloweeni tökfaragásnak meglepő módon van egy sötét oldala is. Nevezetesen az, hogy ma már világszerte terjed, és ezzel egyre több és több szétrohadt tök megy a kukába. Az Egyesült Királyságban tavaly 40 millió tököt vásároltak a britek, ennek több mint a fele aztán rögtön szemétté vált. A töktermesztés nem a legkörnyezetkímélőbb dolog, egy átlagos, 3 kilós darab termesztése akár 1000 liter vizet is igényelhet. Vagyis komoly gondot jelent, hogy ezek a tökök nagy energiaigényűek, mégis a kukában végzik. Ha a hulladéklerakókba kerülnek, a tökök üvegházhatású gázokra gyakorolt hatása megnő, mivel azokból metán szabadul fel.
Különbség tök és tök között
Az Egyesült Államokban és több külföldi országban arra biztatják a tököt vásárlókat, hogy használják fel a tök húsát levesekhez, currykhez és péksüteményekhez, például muffinokhoz, a magokat pedig pirítsák meg nassolnivalónak. De a külföldön termesztett, faragható tökök sokszor ehető fajták, míg Magyarországon leginkább a Halloween-tök dísztípusa terjedt el, ami nem az. Erre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is felhívja a figyelmet minden évben. Nemrég azt írták: a faragáshoz árusított tököknél a forgalmazóknak fel kell tüntetniük a címkén, hogy a termék nem élelmiszer. A Nébih szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy mérgezőek, de ezek a tökök nem esnek át azokon az ellenőrzéseken, amelyeket az étkezési célra árusított termékeknél elvégeznek.
A napokban a kaliforniai rendőrök letartóztattak egy férfit, akinél több tízezer legódarabot találtak a házkutatás során. A lakás egy bűnügyi helyszínhez hasonlított, ugyanis mindenhol műanyag figurák hevertek, de azoknak a fejét a férfi leválasztotta a testükről és az arckifejezésük szerint sorba rendezte őket. A kád és a szemetesek is tele voltak legóval, a folyosó padlóján pedig bontatlan készletek sorakoztak.
A nyomozás még a múlt hónapban kezdődött, ugyanis több helyi üzletből is jelentettek lególopásokat. A letartóztatott férfi, Robert Lopez arra utasította az embereit, hogy drága készleteket lopjanak el. Ő megvásárolta tőlük a lopott árukat, majd jó magas áron eladta őket. Lopez és az emberei 6000 dollár (több mint 2 millió forint) értékben loptak építőkockákat és figurákat.
A lopott legók (pontosabban a fejek). Fotó: Santa Rosa PD
A férfit lopással, illetve lopott áruval való kereskedelemmel vádolják. A társai egyelőre nincsenek meg, de a tolvajok akár három év börtönbüntetésre is számíthatnak.
Legót egyébként kifejezetten gyakran lopnak szerte a világon, hiszen léteznek belőle nagyon drága gyűjtői csomagok és darabok. Az apró tárgyakat nehéz nyomon követni, ráadásul nagy rájuk a kereslet, így online és a közösségi médiában hirdetve is gyorsan elkelnek. Tavaly csak Kaliforniában 100 ezer dollár értékű játékot loptak el.
Október hónap 29. napja van, boldog névnapot kívánunk a Nárcisz nevű olvasóinknak!
Ma végre fordulat áll be az időjárásban: nem lesz eső, és akár 17 fok is várható.
2015-ben ezen a napon Kínában bejelentették az úgynevezett egygyermekes politika végét. Ez egy olyan központi kormányzati program volt, amit még az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején vezettek be azért, hogy a családokban csak egy gyerek szülessen. Az útikönyv-sorozatunkban írtunk már nektek Kínáról, ahogy arról is, hogy ennek a törvénynek az oka a túl nagy népsűrűség volt.
Az 1970-es évek végére Kína népessége gyorsan közeledett az egymilliárd főhöz. Az ország akkori új vezetése létrehozott egy olyan programot, amely arra ösztönözte a családokat, hogy legfeljebb két gyermeket vállaljanak, de inkább csak egyet. A következő években végül kötelezővé tették a programot és kis kivétellel minden családra alkalmazták. A politika eredményeként 1980 után csökkent a termékenységi ráta és a születési arány Kínában. De ennek súlyos következményei is lettek:
az országban nagyon sok férfi lett és jóval kevesebb nő (ez a párválasztásnál sokat számít),
általában fiúgyerekeket szerettek volna a családok, hiszen ők öröklik a nevet és a vagyont – a lányok születése emiatt nemkívánatos lett, és nőtt az árván felnövő vagy elhagyott lánygyerekek száma,
a törvény ahhoz vezetett, hogy az első gyermek után született további gyerekek születését sokszor nem jelentették be a szülők, vagyis eltitkolták: sok gyereknek emiatt iratai sem voltak, ami nélkül az oktatás és a munkavállalás is rendkívül nehézzé vált,
nőtt az idősek aránya a fiatalokéhoz képest – ez általában azért aggasztó, mert ilyenkor kevesebb gyereknek (vagyis a belőlük felnőtté vált dolgozóknak) kell sok nyugdíjast eltartaniuk.
A törvény végét tíz évvel ezelőtt, ezen a napon jelentették be és 2016 elejétől már szabadon vállalhattak két gyereket a kínai családok. Nem növekedtek ütemesen a születési számok, ezért a kormány 2021-ben újabb döntést hozott: augusztusban hivatalosan is törvénybe iktatták, hogy a házaspárok három gyereket is vállalhatnak.
További érdekességekkel is várunk titeket a nap folyamán!
Végre örökbe fogadhatják azt a kisfiút, aki hároméves kora óta a kórházban él. A történetéről korábban már beszámoltunk nektek. A fiú különleges gondozásra szorul, ezért az anyja lemondott róla a születése után. A kórház egyik ápolónője és annak szintén ápoló férje sokat foglalkozott a kicsivel és annyira megszerették őt, hogy örökbe akarták fogadni. A hatóságok ezt egy darabig nem engedték nekik, petíció is indult mellettük. Kardosné Gyurkó Katalin miniszteri biztos most arról számolt be, hogy a kisfiú egészségi állapota megengedte, hogy végre hazavihessék őt és ez kedden meg is történt. (Eduline/Kispolgár)
Fotó: Kardosné Gyurkó Katalin/TikTok
Nyolc magyar, két német turistával és a pilótával a fedélzetén lezuhant egy kenyai kisrepülőgép kedden. A turisták az ukundai Diani repülőtérről indultak a Maasai Mara nemzeti parkhoz, de a gép a felszállás után kigyulladt. A balesetet senki sem élte túl. A hatóságok vizsgálják, hogyan történta katasztrófa, de felmerült, hogy azt az időjárás okozhatta: egész nap esett az eső és nagyon ködös volt az ég, ami megnehezíti a repülést. (BBC)
Egy 150 méter hosszú hibás vasúti szakasz miatt majdnem egy éve nem jár vonat Veszprém és Ajka között. A MÁV tavaly decemberben zárta le a szakaszt, amikor egy nagy eső teljesen alámosta a vasúti pályát, és az veszélyes állapotba került. Akkor a MÁV azt ígérte, hogy nyárra megjavítják a vasútvonalat. Úgy tűnik, hogy azóta semmi sem történt, legalábbis erről írt Hadházy Ákos független képviselő a Facebookon. Azt írta: elment megnézni, mert nem hitte el, hogy tényleg senki sem dolgozik a 11 hónapja lezárt, rövid szakaszon. Pedig – tette hozzá – emiatt rengeteg utas kénytelen pótlóbuszokra szállni. (444/Hadházy Ákos)
A hiányzó szakasz kezdete. Fotó: Hadházy Ákos/Facebook
Fantasztikus sikert ért el egy 19 éves magyar sportoló, Márton Luana: aranyérmet nyert kedden a Kínában zajló taekwondo-világbajnokságon. Márton ezúttal a 67 kilogrammos súlycsoportban szerepelt, de két évvel ezelőtt az 57 kilósban szintén világbajnoki aranyat nyert. Most tökéletes védekezéssel lett a sportág történetének első kétszeres magyar világbajnoka. Márton Luana ikertestvére, Viviana szintén a sportágban versenyez, tavaly olimpiai aranyérmet nyert. (MTI)
Márton Luana. Fotó: Magyar Taekwondo Szövetség/Facebook
Egy floridai kutya hatalmas sikert aratott a közösségi médiában. Az idős tacskónak, Bellának igen különleges mosolya van:
Bella. Fotó: Buddy_Bella_Birdie/Instagram
A gazdája, Melanie Savage elmondta, hogy a kutyának hiányzik egy foga, amiatt lehet ennyire jellegzetes az arca. Bellának, illetve társainak, Buddynak és Birdie-nek külön Instagram-fiókja van, ahol cuki képekkel szórakoztatják a felhasználókat.
Boldog névnapot kívánunk a Dömötör nevű olvasóinknak! Megint jött egy hidegfront, úgyhogy felhős, szomorkás idő lesz, de legalább eső nem várható. Délután legfeljebb 14 fokot mérhetünk.
1965-ben ezen a napon a néhai II. Erzsébet brit királynő a Brit Birodalom Érdemrendjével tüntette ki a Beatles tagjait, vagyis John Lennont, Paul McCartney-t, George Harrisont és Ringo Starrt. A zenekar a ’60-as években elképesztően népszerű lett, a kitüntetéssel pedig azt is elismerték, hogy a tagok örökre beírták magukat a brit kultúrába.
Ebből egyébként lett egy kisebb botrány is. Addig teljesen szokatlan volt, hogy „sztárok” kapják a kitüntetést, és sokan úgy vélték, hogy azzal, hogy egy popcsapat elnyerte az érdemrendet, a díj is értéktelenné vált. Sokan azok közül, akik katonai szolgálatukért kapták meg a kitüntetést, tiltakozásul visszaadták azt.
Amikor a Beatles tagjai 1965. október 26-án a Buckingham-palotába mentek, hogy átvegyék az érdemrendet, rettentően idegesek voltak. John Lennon kifejezetten. Olyannyira, hogy amikor a királynő megkérdezte tőle, hogy „keményen dolgoztatok mostanában?”, Lennon úgy lefagyott, hogy azt bírta kinyögni:
„nem, nyaraltunk”.
Ez persze nem volt igaz, hiszen folyamatosan dalokat gyártottak. Később a tagok azt mesélték, hogy a királynő nagyon kedves volt velük és megnyugtatóan viselkedett. Erről itt látható néhány képkocka:
Néhány évvel később egyébként éppen John Lennon adta vissza a saját kitüntetését, hogy állást foglaljon a brit kormány akkori külpolitikai tevékenysége ellen.
A Brit Birodalom Rendje egy brit lovagrend. Ennek több fokozata van, de csak a két legfelső jár lovagi címmel. Ha valakit lovaggá üt az uralkodó, az használhatja a neve előtt a Sir, illetve a Dame előtagot. Jóval 1965 után két tag, Paul McCartney és Ringo Starr ezt a címet is megkapta.
Meghökkentő műtétet hajtottak végre nemrég a King’s College nevű brit kórház orvosai. A 65 éves Denise Bacon-nél 2014-ben állapítottak meg Parkinson-kórt. Ez egy idegrendszert érintő, fokozatosan rosszabbodó betegség, ami mozgászavarokkal jár.
Bacon már nyugdíjas, korábban beszédterapeutaként dolgozott, vagyis beszéd-és kommunikációs zavarokkal küzdő embereknek segített. Nagyon szeretett klarinétozni, táncolni és úszni, de a betegsége miatt ezeket a hobbikat már öt éve nem képes űzni.
Most egy műtéttel igyekeztek segíteni rajta: mélyagyi stimulációt kapott, amely során elektromos árammal ingerelték az agya különböző területeit. A Parkinson nem gyógyítható betegség, a műtét csak a tüneteken javít.
A négyórás műtét során Denise Bacon végig ébren volt, de semmit sem érzett, hiszen elzsibbasztották a koponyáját és a fejbőrét. Miközben az orvosok kezelték Denise-t, ő klarinétozni kezdett, hiszen így azonnal mérhető volt, hogy van-e javulás a végtagjaiban. Örömmel tapasztalta, hogy az ujjai máris könnyebben mozogtak, így bátran játszott a hangszeren, pedig már évekkel ezelőtt abbahagyta a gyakorlást.
A nő a műtét után nem sokkal már a járásában is javulást tapasztalt. „Alig várom, hogy visszatérhessek az uszodába és a táncparkettre, hogy megnézzem, javultak-e ott is a képességeim” – nyilatkozta. Ebben a videóban nézhetitek meg a klarinétozást (a műtétből szinte semmi sem látszik):
Arról már írtunk nektek, hogy miért kakilnak kocka alakút a vombatok, de arról még nem, hogy milyen orvosi vizitekre hivatalosak időnként. Egy ausztrál rezervátum két vombatja, Gem és Milo nemrég fogorvosnál jártak, hogy megmutassák ragyogó mosolyukat (és a fogaik állapotát).
A vombatoknak meglepő módon egész életükben nőnek a fogaik, ezért durva fűféléket rágcsálnak, hogy lecsiszolják őket. A fent említett rezervátumban az állatok kifejezetten darabos, rostos ételeket kapnak, hogy könnyű dolguk legyen. De azért néha meg kell nézni, hogy jól halad-e a csiszolás.
Némi érzéstelenítés után a fogorvos megvizsgálta a vombatokat. A beavatkozást élőben közvetítették, így azt a rezervátum látogatói is megnézhették. Az orvos szerint Gem és Milo csodálatos páciensek voltak, a fogaik pedig kiváló egészségnek örvendenek. Gemnek korábban kicsit túlnőtt a foga, de úgy tűnik, hogy a vizsgálatig sikeresen lecsiszolta. A lenti videóban a 2. perctől látható a vizsgálat:
A vombatok nem csak a kakijuk és a fogaik miatt különleges lények. Bár lassú plüssállatnak tűnhetnek, valójában akár 40 km/órás sebességgel is képesek futni. A súlyuk a negyven kilogrammot is elérheti, és általában körülbelül egy méter hosszúak.
Ami az időjárást illeti, jó hírünk van, jön némi felmelegedés. Ezt csak egy nagyon kicsi eső ronthatja el, de akár 22 fok is várható!
Az Előd nevűek ünnepelnek, boldog névnapot kívánunk nekik!
Délután írunk nektek arról, hogy kik azok a szabadkőművesek. Ők gyakran szóba kerülnek, amikor különleges, titkos társaságokról van szó a sorozatokban vagy filmekben. Elmeséljük, honnan indult a történetük.
Október 22-e a dadogás elfogadásának világnapja. A dadogás egy beszédzavar, és nem csak azt értjük alatta, amikor valaki akaratlanul ismétli a szavak első szótagját, hanem azt is, ha valaki hosszú szüneteket tart a szavak vagy a mondatok között, gyakran megakad bennük vagy elnyújt bizonyos hangokat. Nem tudni, hogy mitől alakul ki, a szakértők szerint örökletes is lehet. Gyakori tévhit, hogy a dadogó emberek kevésbé intelligensek, mint a nem dadogók, de ez nem igaz: semmi különbség nincs köztük.
Ti is ismerhettek dadogó iskolatársakat, barátokat vagy felnőtteket, és ti is sokat tehettek azért, hogy ők biztonságban, elfogadva érezzék magukat. Az első és legfontosabb, hogy ne jöjjetek zavarba, ha beszélgettek velük. A dadogók pontosan tudják, hogy mit akarnak mondani. Ne keressétek helyettük a szavakat, ne fejezzétek be a mondataikat, hanem várjatok türelmesen, amíg kifejezik magukat.
Rengeteg dadogót piszkálnak vagy zaklatnak a suliban, ami mély sebeket is ejthet az önbizalmukon. Pedig ők is megérdemlik, hogy a mondandójukat meghallgassák és tiszteletben tartsák. Reméljük, hogy ezt a nem dadogók is így gondolják.
