Kategória: Feature

  • Mi ez az adatszivárgási ügy, amin most mindenki pörög?

    Mi ez az adatszivárgási ügy, amin most mindenki pörög?

    • Feltörték a Tisza mobilappját, ellopták 200 ezer ember adatait

    • A fideszes újságok listákat közölnek a felhasználókról, hogy megfélemlítsék őket

    • Az appban választották volna ki a Tisza képviselőjelöltjeit

    Ugyan hivatalosan még el sem kezdődött a kampány a jövő tavaszi országgyűlési választás előtt, de a hírekben már ma is rengeteget hallhatsz a pártok körüli csatákról, botrányokról. Ez egyébként biztosan így is marad a következő hónapokban is.

    Mást vádol a Tisza és mást a Fidesz

    Az utóbbi néhány napban az úgynevezett adatlopási vagy adatszivárgási ügy uralta a híreket. Erről röviden már mi is írtunk. Nemrég Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke arról beszélt, hogy hekkerek feltörték a párt applikációját. Innen ellopták mintegy 200 ezer ember személyes adatait, azokat pedig feltöltötték az internetre. Magyar Péter szerint orosz hekkerek állhattak a háttérben, akik így akarták megfélemlíteni a Tisza szavazóit. Ezzel pedig Orbán Viktort és a Fideszt segítenék hatalomban tartani.

    A Tisza elnöke az őt támogatókkal szelfizik 2025 augusztusában. Fotó: Magyar Péter

    A miniszterelnök szerint viszont az adatokat nem ellopták, hanem a Tisza hanyagsága miatt azok kiszivárogtak. Orbán ukrán beavatkozást sejt emögött, ezt pedig súlyos nemzetbiztonsági kockázatnak tartja. A Fidesz hónapok óta próbálja elhitetni a szavazóival, hogy Ukrajna valamilyen módon segíti Magyar Pétert, és valójában Orbán hatalmát próbálja megdönteni. Ezért az adatok kiszivárgását sürgősen ki akarják vizsgáltatni. De már most szinte tényként állítják, hogy a Tisza nem képes megvédeni a magyar emberek adatait az ukrán bűnözőktől.

    A propagandasajtó ismert embereket is hírbe hozott

    Közben a Fideszhez köthető propagandalapok elkezdtek arról írni, hogy ismert emberek, köztük volt politikusok, művészek, újságírók és más közéleti szereplők is rajta vannak a listán. Ez pedig szerintük egyet jelent azzal, hogy akik letöltötték a Tisza applikációját, azok nyilván támogatják is a pártot. De ez azért nem igaz, mert például az újságírók a munkájuk miatt is letölthették azt. És olyan emberekről is írták, hogy a lista alapján a Tisza támogatói, akik sosem töltötték le a párt applikációját.

    Alföldi Róbert, az ismert színész és rendező is szerepelt a listán, aki azt állítja, hogy sosem töltötte le a mobilalkalmazást. Ennek ellenére kiszivárogtak a személyes adatai, amit több propagandalap is megszerzett. A színész a róla megjelent cikk után olyan üzeneteket kapott, amiben őt hazaárulónak és háborúpártinak bélyegezték csak azért, mert összekötötték őt a Tisza Párttal. Alföldi Róbert ezért bejelentette, hogy feljelentést tesz azok ellen az újságok ellen, amik az ő adatait közölték a lista kapcsán. De azt is hozzátette, hogy ha valóban a Tisza támogatója lenne, az se lenne sem törvénytelen, sem pedig olyan szenzáció, amit negatív színben kellene feltüntetni.

    Alföldi Róbert színész, rendező. Kép: Facebook/Alföldi Róbert/Kohári Dominika Atália

    Alföldi mellett más ismert emberek is jelezték, hogy nem töltötték le az alkalmazást, a fideszes sajtó mégis úgy ír róluk, mintha a Tisza Párthoz kötődnének. Egyébként tényleg felvet egy csomó kérdést az, hogy miért listáz a Fideszhez köthető sajtó embereket az alapján, hogy azok melyik pártot támogatják. Akár igaz ez, akár nem. Az ugyanis, hogy ki kire szavaz egy választáson, magánügy. A választások ráadásul titkosak is. Ezért különösen durva, hogy az egyik fideszes influenszer a lista alapján elment egy tiszás aktivista házához is, és videót is készített ott.

    A Tisza Párt elnöke egyébként többször elnézést kért amiatt, hogy az adatok kikerültek az appból. De elmondta azt is, hogy amióta ez megtörtént, naponta több ezer új regisztráció történik az alkalmazásban. Azt is hozzátette, hogy több fejlesztő cég ajánlotta fel, hogy segít megerősíteni az applikáció biztonsági rendszerét. Ennek ellenére nem az alkalmazásban, hanem a Tisza honlapján fogják megrendezni a szavazást arról, hogy kik legyenek a párt jelöltjei a tavaszi választáson.

  • András herceg, a királyi család szégyene

    András herceg, a királyi család szégyene

    Régebben írtunk már nektek arról, hogyan maradtak fent a jelenleg is uralkodó európai királyi családok. Többek között Hollandiának, Spanyolországnak és Norvégiának is van királyi családja, de ha valaki ezt a kifejezést emlegeti, akkor a legtöbbször az Egyesült Királyság uralkodójára és annak rokonaira gondol.

    A jelenleg uralkodó III. Károly király életével (illetve a családjával) is foglalkoztunk már. Ők amolyan celebként működnek és főként jelképes feladatokat látnak el. Károly minden héten találkozik a mindenkori miniszterelnökkel, beszédeket mond a parlamentben, vendégül látja az országba érkező államfőket és így tovább. A család többi tagja, vagyis „dolgozó tagjai” ezekben a feladatokban segítik őt, kinevezéseket osztanak, szalagokat vágnak át. A királyi családnak azok a tagjai, akik ellátják a feladatokat, mindenféle címeket kapnak, illetve használhatják a His/Her Royal Highness (ő királyi fensége) megszólítást.

    Károly és Kamilla. Hivatalos udvari fotó

    A legfontosabb dolgozó tagok:

    • III. Károly király és a felesége, Kamilla királyné,
    • a trón örököse, Vilmos herceg és a felesége, Katalin hercegné, illetve három gyerekük,  György, Sarolta és Lajos herceg,
    • II. Erzsébet királynő második gyereke, Anna hercegnő, illetve negyedik gyereke, Eduárd herceg és felesége, Zsófia hercegné.
    Vilmos herceg, Károly király, Kamilla királyné és Eduárd herceg. Fotó: Royal Family/Instagram

    A kegyvesztett herceg

    II. Erzsébet királynőnek négy gyereke van, a fent említett Károly, Anna és Eduárd herceg mellett András herceg, aki jelenleg 65 éves. Korábban haditengerész volt, egy ideje visszavonultan él. Ennek az az oka, hogy 2010-ben kiderült: kapcsolatban állt egy igazi szörnyeteggel, Jeffrey Epsteinnel. Ő egy amerikai üzletember volt, aki magas rangú körökben mozgott. Nőket, illetve gyerekeket hálózott be, hogy a társai – és ő is – erőszakosan bántalmazhassák őket. Epsteint elítélték, 2019-ben a börtönben vetett véget az életének.

    András herceg Jeffrey Epstein barátja volt. Amikor utóbbi ellen bírósági eljárás indult, a nyilvánosság elé állt egy nő, Virginia Giuffre. Azt állította, hogy 17 éves korában András herceg többször is bántalmazta őt, ezekre a találkozókra pedig Epstein kötelezte. A nő aztán be is perelte a herceget, aki mindig tagadta a vádakat.

    A fotó közepén András herceg. Kép: Wikimedia

    András már ekkor visszavonult a közfeladatoktól, és a bírói ítéletig lemondott minden rangjáról. 2022-ben peren kívül egyeztek meg, vagyis András rengeteg pénzt fizetett azért, hogy Giuffre hallgasson. Három évvel később, idén tavasszal Giuffre szintén véget vetett az életének.

    András nyilvánvalóan rettentően súlyos ügybe keveredett. Egy interjúban azt mondta, nem emlékszik, hogy valaha is találkozott volna Giuffre-vel. „Egyszerűen soha nem történt meg” – tette hozzá. De ennek már hat éve, a királyi család pedig lassan és nehezen, de végre reagált az ügyre. Az apja, Károly király megfosztotta őt hercegi, grófi, bárói címeitől, a katonai rangjaitól és a király pártfogásától is.

    A Buckingham-palota erkélyén a királyi család 2006-ban. Balról jobbra: Eduárd herceg, Zsófia hercegné, Beatrix hercegnő, András herceg, Eugénia hercegnő, II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg. Fotó: S Pakhrin/Wikimedia

    András herceg, aki közel 40 évig volt York hercege, mostantól Andrew Mountbatten Windsor néven fog élni. Fiatalabb korában helikopterpilótaként szolgált, alezredes volt, de ezt a rangját is elveszti. És ki kell költöznie a királyi lakból, ahol 20 éve ingyen él. András az 1980-as években feleségül vette Sarah Fergusont (akkor Sára hercegnét), akivel hat évig voltak házasok, de később is közösen nevelték a lányaikat, Beatrix és Eugénia hercegnőt. Jelen pillanatban úgy fest, hogy a korábbi Sára hercegné is közeli kapcsolatban volt Epsteinnel. A brit sajtó szerint András mostantól az apja egyik magánbirtokán fog lakni, szóval nem egy penészes lakótelepi lakásba küldték. Sarah Ferguson nem költözik vele.

    Mi lesz most?

    András herceg magyarázatait szinte senki sem hiszi el. A legutóbbi felmérések szerint a britek 80-90 százaléka rossz véleménnyel van Andrásról. A korábbi eredményekhez képest meredeken zuhan a megítélése.

    A bíróságon például előkerült egy fénykép, amelyen a fiatalkorú Giuffre-val látható, szerinte ezt a fotót meghamisították. Arról is sokat beszélt, hogy nem látta jelét annak, hogy Epstein szörnyűségeket tesz, pedig több állítás is létezik arról, hogy sokat buliztak együtt. András egy interjúban azt állította, hogy 2010-ben minden kapcsolatot megszakított Jeffrey Epsteinnel, de nemrég előkerült egy levél, amelyben 2011-ben azt írta neki: „együtt vagyunk ebben a helyzetben, és úrrá kell lennünk rajta”.

    II. Erzsébet királynő temetése 2022-ben. Az első sorban Károly herceg, mellette Anna hercegnő, András herceg és Eduárd herceg. Mögöttük Vilmos és Harry. Mivel sem András, sem Harry nem volt már aktív királyi dolgozó, egyikük sem öltött katonai egyenruhát. Fotó: ITV

    Egyelőre nem világos, hogy András bíróság elé áll-e az őt ért vádak miatt. A hetekben jelent meg Giuffre önéletrajzi könyve – már a halála után. Ebben nem csak a bántalmazást részletezte, hanem azt is állította, hogy András trollokat bérelt fel arra, hogy zaklassák őt, illetve a rendőrséget használta arra, hogy befeketítsék. A királyságellenes szervezetek szerint András ügyét ki kell vizsgálnia a rendőrségnek.

    A Republic nevű szervezet azt mondta, hogy „ha az áldozat már nem is tudja, akkor ők perelik be Andrást”. És nemcsak a bántalmazás, hanem a közpénzek költése miatt is szorulhat. András bűnei miatt újra téma, hogy megéri-e fenntartani a királyi családot. Károlyék vélhetően épp ezért igyekeznek szabadulni tőle.

  • Rákosi Mátyás, a pufók magyar Sztálin

    Rákosi Mátyás, a pufók magyar Sztálin

    1956. november 4-én indult meg a szovjet csapatok támadása a magyar forradalmárok ellen. A hatalmas túlerő néhány napon belül felszámolta a lázadást, a kommunisták visszavették a hatalmat. Ám a forradalom nem volt hiábavaló. Magyarország végleg megszabadult a gyűlölt diktátortól, Rákosi Mátyástól és körétől.

    Rákosi 1947-től az 1956-os forradalomig volt a hatalom csúcsán. Ez a néhány év a legsötétebb diktatúrát hozta el Magyarországra.

    Rákosi egy választási gyűlésen, 1953-ban. Fotó: Fortepan / Horváth József

    Már fiatalon kommunista lett, mint a huszadik század elején rengeteg értelmiségi. Először az első világháborúban került a Szovjetunióba, hadifogolyként. Innen visszatérve részt vett a rövid életű magyar Tanácsköztársaság kísérletében, ami egy kommunista hatalomátvétel volt. Ezután több mint tíz évet ült börtönben. Innen adták ki a szovjeteknek, akik cserébe visszaadtak néhány 1849-ben zsákmányolt zászlót.

    A II. világháború után a szovjet hadsereggel együtt érkezett vissza Budapestre. Ekkorra már hűséges híve lett Sztálinnak, akivel személyesen is megismerkedett. Aztán a magyar kommunista párt vezetőjeként, orosz segítséggel hamar átvette a hatalmat. És az mindenkinek fájt.

    Felvonulók Lenin, Rákosi és Sztálin arcképével. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

    Rákosi Mátyás a sztálinizmust valósította meg Magyarországon. Szigorú, kíméletlen diktatúrát, ahol mindenről a legfőbb vezetés döntött. Minden ellentmondást, vitát, de még a politikai vicceket is kegyetlenül büntették. Felállította az Államvédelmi Hatóságot, a politikai rendőrséget, amely bárkit letartóztathatott. A testületet korábban Államvédelmi Osztálynak hívták, ezért emlegetnek egyszerre ÁVH-t és ÁVO-t.

    A szovjet büntetőtáborok mintájára Recsken létrehozta a „magyar Gulágot”.

    A sztálinizmus fontos eleme, hogy ne csak a bűnösök rettegjenek, hanem mindenki. A terror bárkit elérhet, így mindenki meghúzza magát. És könnyű leszámolni a pártban is az ellenfelekkel. Az sem baj, ha a vádak hamisak. A kitalált bűnökre alapozott, úgynevezett koncepciós perekben általában kémkedéssel, összeesküvéssel vádolták meg a kiszemelteket. A korábbi belügyminisztert, Rajk Lászlót egy ilyen eljárásban akasztották fel. De börtönbe került Kádár János is.

    A Belügyminisztérium a Rákosi-féle címerrel. Előtte a „fekete autók”. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

    Rákosi nemcsak a terrort, hanem a legfőbb vezető imádatát is átvette a szovjetektől. Ő lett a pufók magyar Sztálin. Hatalmas posztereken szerepelt, dalok születtek róla, naponta istenítették az újságok és a rádió. 60. születésnapja országos ünnep lett.

    Az is igaz, hogy a háború utáni újjáépítés fegyelmezetten és gyorsan zajlott a kommunisták irányítása alatt. Épültek a hidak, a vasút, a gyárak és a lakások; az ipar és a mezőgazdaság is újraindult. Ettől még roppant szegénységben éltek az emberek, mindennapos gond volt az étel, a fűtés, a ruházkodás. Persze panaszkodni nem lehetett – az ÁVH figyelt.

    Tisztavatás az ÁVH laktanyájában. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

    Upsz, meghalt Sztálin

    1953-ban elvitte az ördög a Szovjetunió sötét nagyurát. Ezzel Rákosi mögül is eltűnt a hátország. Az új moszkvai vezetés nemcsak a Szovjetunióban akart lazítani a diktatúrán, hanem a szövetséges országokban is. A népszerű, bajszos Nagy Imrét szemelték ki új vezetőnek. Rákosi azonban nem adta fel, és a következő években igyekezett visszaszerezni a hatalmat. Éppen ez vezetett a forradalom kitöréséhez.

    A felkelést leverték ugyan, de Moszkvában vették az adást. Nyikita Hruscsov, az új szovjet vezető épp azon dolgozott, hogy lebontsa a sztálini terrort. Semmiképp sem akarta Rákosit visszahelyezni Magyarország élére. Kádár János vette át a hatalmat, akiről már írtunk részletesen.

    Gúnyrajz Rákosiról az utcán, 1956. Fotó: Jezsuita Levéltár

    Rákosi, a gyűlölt, véreskezű zsarnok nem maradhatott Magyarországon. Moszkvába költözött, ahol egy ideig luxusban élt. Hruscsov azonban nem feledkezett meg róla és bűneiről. Hamarosan átköltöztette Kirgizisztán pusztaságába, ahol nyomorult körülmények között kellett élnie feleségével. Még csap sem volt. Az egykori diktátor vödörben hordta a vizet a kútról. Ez már száműzetés volt és büntetés – de még mindig kíméletesebb, mint amit ő tett ellenfeleivel.

    A volt főtitkár nem tudta feldolgozni a bukását. Hitt benne, hogy őt szeretik és visszavárják Magyarországon. Sorra írta leveleit Kádár Jánosnak, hogy engedjék vissza, de senkinek sem hiányzott, sohasem jöhetett haza. 1971-ben, szívinfarktusban halt meg. Halála apró hír volt az újságokban. Magyarország addigra elfogadta Kádár új szocializmusát, és nem sírta vissza sem az ÁVH-t, sem a fura, kövér, tojásfejű félistent.

  • Első világháborús katonák üzeneteit mosta partra a tenger

    Első világháborús katonák üzeneteit mosta partra a tenger

    Szemétszedés közben palackpostát talált egy család Ausztrália egyik tengerpartján. A palackban két első világháborús katona levelei voltak. Ezt akkor dobhatták a tengerbe, amikor útnak indultak Franciaország felé, a frontra. A palack csodálatos módon teljesen épen maradt. Valószínűleg a puha parti homokba süllyedt és ott pihent évtizedekig, amíg az erős hullámzás a partra nem sodorta. A levelek, bár 1916 óta víz alatt pihentek, majdnem teljes egészében olvashatók maradtak.

    Az üvegben két levél volt, mindkettőt ceruzával írták. Malcolm Neville és William Harley közlegények négy nappal azután dobták a palackot a tengerbe, hogy a csapatszállító hajójuk elhagyta Ausztrália partjait. Mindketten azzal kezdték a levelet, hogy a megkérték a megtalálót, hogy juttassa el az üzenetüket a szüleiknek.

    A levelek még nagyon vidámak. Megírták, hogy jól vannak, kicsit panaszkodtak a kajára és a tengeribetegségre. „Nagyon jól érzem magam, az étel is jó eddig – kivéve egy étkezést, amit inkább a tengerbe temettünk.” – írta Harley.

    William Harley közleglény. Kép: Facebook

    Sikerült megtalálni a katonák rokonait is. William Harley unokája azt mondta, hogy a család nagyon meghatódott, olyan volt, mintha a nagyapja a síron túlról üzent volna. Neville egy távoli leszármazottja pedig azért boldog, mert az üzenet újra összehozta a családot. „Úgy tűnik, boldogan indult a háborúba. Szomorú, hogy nem tért vissza, de büszkék vagyunk rá. Micsoda ember lehetett!”

    Malcolm Neville közlegény. Kép: Facebook

    Neville 1917-ben esett el a fronton, valahol Franciaországban. Harley visszatért ugyan, de súlyos sérüléseket szerzett. Ő 1934-ben hunyt el Ausztráliában. (AP)

  • A hét műtárgya: A nagykövetek (1533)

    A hét műtárgya: A nagykövetek (1533)

    Ifjabb Hans Holbein a 16. század egyik leghíresebb portréfestője volt. Már az édesapja, az idősebb Holbein is neves festő volt, az ő műhelyében tanulta ki a rajzolás és a festés művészetét. Élete legnagyobb részét a svájci Bázelben töltötte. Abból élt, hogy a város gazdag polgárainak készítette el a portréit. De ebben az időben kezdett felvirágozni a könyvnyomtatás is. A könyvekhez pedig rengeteg illusztrációra volt szükség, így Holbein számos kisebb fametszetet is festett, amik aztán nyomtatásban is megjelentek.

    Amikor Svájcot is elérte a német parasztháború, Holbein Angliába költözött, ahol a neves író és tudós Morus Tamás fogadta be és vette a szárnyai alá. Általa került közel az angol királyi udvarhoz is, ő festette például a legismertebb portrét VIII. Henrikről. Még akkor is az udvarban maradt, amikor a király kivégeztette korábbi pártfogóját, Morus Tamást annak katolikus hite miatt. Megörökíthette a király több feleségét, valamint a híres hadvezér Thomas Cromwellt is. És bár többször is hazalátogatott Svájcba, az élete inkább Angliához kötődött. 1543-ban itt is halt meg, egy pestisjárvány következtében.

    Ifj. Hans Holbein: VIII. Henrik portréja. (1540) Kép: Wikipedia

    A Követek, vagy más fordításban A nagykövetek Holbein egyik leghíresebb képe. Londonban készült ez is, a francia nagykövetet és egy püspök látható rajta. A két férfi valószínűleg azért érkezett Angliába, hogy kibékítse VIII. Henriket a római katolikus egyházzal. A képet nagyon sok részlet díszíti. A szekrény, amire a két alak támaszkodik, tele van olyan tárgyakkal, amik a világ megértéséhez szükségesek. A földgömb, az addig felfedezett égitesteket ábrázoló éggömb, a szögmérő és a napóra mind a tudomány fontos eszközei .De a kép tele van vallási szimbólumokkal is. A függöny mögött látható egy kereszt, a polcon pedig egy nyitott zsoltároskönyv áll.

    Ifj. Hans Holbein: A nagykövetek (1933)

    A kép legérdekesebb részére viszont csak most térünk ki. Ahogy látod, a festő egy furcsa ovális pacát helyezett el a kép aljára. Olyan, mintha valamit utólag mázolt volna oda a művész, pedig egyáltalán nem erről van szó. Az a paca ugyanis egy anamorfózis. Vagyis egy olyan optikai illúzió, ami csak egy bizonyos szögből nézve válik érthetővé.

    Holbein képén, ha azt alulról és a megfelelő szögből nézzük, egy koponya látható. A koponya egyébként gyakori motívum a reneszánsz képeken, ez az úgynevezett memento mori, vagyis a halálra való emlékeztetés. A középkori kereszténység szerint ez emlékeztetés azért kellett, hogy az emberek tudják, hogy az élet véges. Ezért azt tudatosan, méltósággal és az időt kihasználva kell megélni.

    Ha megfelelő szögből nézed a képet, ezt látod a követek lábánál. Kép: Wikipedia

    A festményt valószínűleg olyan helyen akarták elhelyezni, ahol az anamorfózis jól kivehető. Elképzelhető, hogy egy lépcső tetejére szánták eredetileg. Ma a kép a londoni Nemzeti Galéria gyűjteményében látható.

  • A temető nem csak a gyászolók helye, hanem egy darab történelem is

    A temető nem csak a gyászolók helye, hanem egy darab történelem is

    A Mindenszentek és a halottak napja sok családban fájó ünnep, hiszen az elvesztett szeretteinkről emlékezünk meg. A gyertyagyújtás a temetőkben talán kissé ijesztőnek vagy éppen nagyon-nagyon szomorúnak tűnhet. De a temetők egyben különleges helyek is, és sokszor nem csak a gyászban, hanem a megnyugvásban is segíthetnek. Kosztolányi Dezső egyszer arról írt, hogy egyenesen szereti a temetőket. Így fogalmazott:

    „egyszerűen s közönségesen szeretem a színeit, az őszi sárgáját, a haragoszöld tónusait, a csendjét, amely úgy veszi körül, mint egy néma zivatar. (…) Ezt a táncoló és csillogó felszínt szeretem, mikor kezemben egy becsukott könyvvel sétálok és csodálkozom, milyen csendesek egyszerre a lármás emberek, hogy hangzik ki beszédünk a csendbe és az örökkévalóságba.”

    Magyarországon leginkább egyházi tulajdonú, illetve önkormányzatok által feltartott köztemetők léteznek. A szeretteinket egyházi vagy polgári szertartás keretein belül lehet örök nyugalomra helyezni. A különleges temetőkben mauzóleumok is vannak. Ezek sokszor hatalmas, díszes síremléképületek, koporsókkal, kápolnával, és hagyományosan a kiemelkedő, híres személyeknek, családoknak építtették őket. Magyarországon a leghíresebb emberek a fővárosi Fiumei Úti Sírkertben, illetve a Farkasréti Temetőben nyugszanak. De számos sportlegendánkat temették el az Óbudai Temetőben.

    Albert Flórián labdarúgó sírja. Fotó: Wikipedia/Fekist

    Lopott csontok, katonai temetők

    Temetőben sétálni olyan, mint visszatekinteni a történelemre. A Fiumei Úti Sírkertben például Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleumát tekinthetitek meg, de itt van az 1848-49-es, illetve az 1956-os harcok hőseinek emlékhelye is. Ebben a sírkertben található a Munkásmozgalmi Panteon is, ahová a szocializmus legfontosabb személyiségeit temették, illetve kommunista politikusok nyughelyeként szolgál. Legutoljára Kádár Jánost temették ide 1989-ben. 2007-ben azonban valaki feltörte a panteont és ellopta Kádár koponyáját és néhány csontját is (illetve a felesége hamvait). Több száz embert hallgatott ki a rendőrség, de a csontok azóta sem kerültek elő.

    A Munkásmozgalmi Panteon. Fotó: Wikipedia

    Ahogy a Fiumei, úgy a Farkasréti temetőben is vannak úgynevezett művészparcellák. Ide azonban nem csak a kultúra nagyjait, a színészeket, zenészeket, írókat temetik, hanem a tudományos élet, a sportélet kiválóságait is. De utóbbiról nevezetes az Óbudai Temető is, ahol többek között Albert Flórián, Palotás Péter és Hidegkuti Nándor pihen.

    Nemcsak Budapesten, hanem vidéken is vannak építészetileg, történelmileg és néprajzilag fontos temetők. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Szatmárcsekén nyugszik Kölcsey Ferenc, a Himnusz szerzője, egy meglehetősen híres temetőben, ahol hatalmas, fából faragott fejfák alatt nyugszanak a testek.

    A fejfák embernagyságúak, csónak alakúak, és mintha még arcuk is lenne. Egyes elméletek szerint a fejfás díszítés egy ősi ugor temetkezési mód folytatásaként született, mások úgy vélik, a természet alakíthatta így a sírkert kinézetét. Szatmárcseke ugyanis a Tisza mellett fekszik, de árvíz idején is kellett temetni, így csónakokkal szállították az elhunytakat a temetőbe – azok meg ott maradtak fejfaként.

    A szatmárcsekei temető. Fotó: Thaler Tamas/Wikimedia

    Zalaegerszegen meglepő módon egy olasz katonai temető is található. Ez a sírkert az első világháborúban elesett olasz katonáknak állít emléket, több mint 1600 embernek. Solymáron II. világháborús brit katonai temető van, amelyet 1947-ben szenteltek fel.

    Balatonudvari is egy különleges műemléki temető helyszíne. Az 1770-80-as években nyílt református és római katolikus temetőben szív alakú sírkövek állnak. Több mendemonda is született arról, hogy ki készíthette ezeket a sírokat. Az egyik szerint egy helyi szegény ember kitalálta, hogy a sírköveket szív alakúra kell faragni, az ugyanis illik a holtakhoz és az élőkhöz is. Állítólag ő maga faragta a köveket és pénzt sem kért érte.

    Egy másik történet szerint egy kőfaragó legény veszítette el a szerelmét, ő állított ilyen sírkövet a kedvesének. A helyiek között pedig nagyon népszerű lett ez a forma. Mások arra tippelnek, hogy nem túl gyakorlott kőfaragók készíthették a sírköveket, és még a helyesírással is meggyűlt a bajuk, ugyanis sok helyen hibáztak a sírkövek szövegeiben.

    Szív alakú sírkő. Fotó: torobala – Indafotó/Wikipedia

    És a bónusz: nem Magyarországon, hanem a romániai Máramaros megyében található Szaplonca község híres temetője, a „Vidám temető”. Ennek a sírkertnek a fejfáin színes festmények és faragások, illetve vicces versek állnak. A festmények sokszor olyan jeleneteket ábrázolnak, amelyeket az elhunyt életéből vettek, de abszurd módon sok fejfán a halál oka szerepel: az egyik festményen például az látszik, ahogy valakit elüt egy autó. A hagyományt 1935-ben indította el egy román szobrász, aki azóta már meghalt (ő előre megírta a sírversét), de a tanítványa máig folytatja a fejfák készítését.

    Egy autóbalesetben elhunyt ember fejfája. Fotó: Chainwit/Wikipedia
  • Ezek után akarj boszi lenni halloweenkor….

    Ezek után akarj boszi lenni halloweenkor….

    Halloweenkor sokan öltöznek be boszorkánynak. Pedig volt idő, amikor boszinak, banyának vasorrú bábának lenni egyet jelentett a halálos ítélettel. És ehhez elég volt a legkisebb gyanú, sőt, akár az is, ha a „boszorkány” valamivel magára haragította a szomszédasszonyát. A hírhedt boszorkányüldözés a 14. században kezdődött és Európában egészen a 19. századig előfordult, hogy boszorkányságért elítéltek valakit. Ezalatt egyes számítások szerint 80-100 ezer, más vélemények szerint akár félmillió ember is máglyán vagy bitófán végezte, mert azt hitték, vagy csak azt mondták róla, hogy az ördöggel cimborál.

    Miért épp a boszorkányok?

    Mielőtt megerősödött a kereszténység, rengeteg ősi, pogány szokás és szertartás élt szerte Európában. Ezeket amennyire lehetett, beillesztették a kereszténységbe. Így lett például összekapcsolva a húsvét és a feltámadás a tavaszi termékenység-rítusokkal (lásd: a nyúl és a tojás a termékenységet, az újjászületést jelképezi). És így került a karácsony a téli napforduló idejére.

    David Teniers Walpurgis-éj című festménye 1760-ból. Kép: Wikipedia

    Viszont ahogy erősödött Európában a kereszténység, a katolikus egyház elkezdte üldözni a vallással ellentétes gondolatokat, és azokat is, akik ezeket képviselték. A 14-15. században a nélkülözés, a háborúk, járványok pedig megfelelő indoknak bizonyultak: ezeket biztosan azok hozták az emberek fejére, akik sátáni erővel bírnak.

    1484-ben az akkori pápa, VIII. Ince kiadta azt az oklevelet, amiben részletesen felsorolják, hogy a boszorkányok milyen gonoszságokra képesek. Ezután pedig minden hatalmat megadott az inkvizítoroknak, vagyis a pápa által kinevezett egyházi bíráknak, hogy pereket indíthassanak. A perek során pedig a legembertelenebb próbáknak tették ki a boszorkánynak kikiáltott embereket. Különböző válogatott kínzásokkal próbálták meg rávenni őket, hogy vallják be, hogy a sátán szolgái.

    Két évvel később két német szerzetes kiadta a „Boszorkányok pörölye” című könyvet, amiben azt írták, hogy már az is üldözendő, ha valaki nem hisz a boszorkányságban. Részletesen leírták, miféle varázslásra, rontásokra képesek ezek az emberek, és azt is, hogyan lehet védekezni ellenük. És bár nem kevés férfit vádoltak meg boszorkánysággal, a legtöbb perbefogott nő volt. Ennek pedig az is volt az oka, hogy a könyvet író szerzetesek egészen durván fogalmaztak a nőkkel kapcsolatban.

    „Minden boszorkányság a test vágyaiból ered, amely a nőben határtalan. A nők ingadozóbbak hitükben, mint a férfiak, …azonkívül fecsegők, és képtelenek eltitkolni egymás elől gonosz fortélyaikat, s minthogy gyengék, titkos eszközökhöz folyamodnak, hogy nyerhessenek…. A havivérzés idején annyira telítve vannak nedvekkel, hogy fortyog a vérük. Lélegzéskor mérgező pára árad ki az orrukból és szájukból, és bárkit megbabonázhatnak. Hitük gyenge, és ez vezet a boszorkánysághoz.”

    Boszorkányok a máglyán egy német kódexben, 1555-ből. Kép: Wikipedia

    Magyarországon egyébként nagyságrendekkel kevesebb boszorkányper volt, mint Európában. Ennek főleg az volt az oka, hogy a pogány hitrendszer sokkal tovább élt nálunk. A boszorkányperekben például felmentették azt, aki bizonyította, hogy ő voltaképpen táltos. Tehát a varázslatait kizárólag jóra használja.

    Híres boszorkányperek

    Talán a legtöbbet a salemi (szálemi) boszorkányokról hallhattál. Az amerikai kisvárosban, Salemben 1692-ben indult perekben 200 embert vádoltak meg és végül 19-et végeztek ki boszorkányság miatt. Az egész ügy azzal indult, hogy néhány lány elkezdte megvádolni azokat, akiket nem szívleltek. Talán maguk sem gondolták, micsoda tömeghisztériát indítanak el. Az ügy később számos irodalmi művet és filmet ihletett meg.

    A perek 1876-ból származó illusztrációja. Kép: Wikipedia

    A salemi ügy eltörpül az 1609 és 1614 közt zajló spanyol perek mellett. Baszkföldön legalább hétezer embert fogtak perbe, közülük pedig kétezret vetettek alá különböző boszorkánypróbáknak, vagyis kínzásoknak. Ezek után csoda, hogy végül „csak” tizenegy embert végeztek ki boszorkányság miatt.

    Skóciában maga a király, VI. Jakab volt, aki kirobbantotta a boszorkányüldözést. Amikor 1589-ben Dániába hajózott, viharba került. Később meg volt győződve arról, hogy a vihart boszorkányok hozták a fejére. Ezért perbe fogta a tengerparton álló skót kisváros, Észak-Berwick szinte összes lakóját. Volt, akit azért tartóztattak le, mert vörös volt a haja, mást pedig azért, mert balkezes volt. De nem kegyelmeztek a helyi bábaasszonynak és a patikusnak sem. Nem tudni biztosan, végül hány áldozata volt ennek a pernek, de Skóciában egyes számítások szerint legalább 3-4 ezer embert öltek meg a következő néhány évtizedben boszorkányság miatt. Köztük volt jó pár nemes is, a királyok ugyanis ezeket a pereket arra is felhasználták, hogy az ellenfeleiktől megszabaduljanak.

    Boszorkányok ábrázolása egy francia kódexben, 1451-ben. Kép: Wikipedia

    Magyarországon nagyjából 5-600 alkalommal ítéltek halálra boszorkányokat, amíg 1768-ban Mária Terézia királynő hivatalosan is véget vetett a boszorkányüldözésnek. A legutolsó magyar boszorkány, akit kivégeztek, a nagybányai Deák Mihályné Berkesz Sára volt, 1762-ben. A leghíresebb magyar boszorkányper pedig Szegeden történt, erről ebben a cikkben írtunk részletesen.

    (nlc.hu, mult-kor.hu, kultura.hu)

  • Már az influenszerek is fenyegetik az érintetlen törzseket

    Már az influenszerek is fenyegetik az érintetlen törzseket

    Tavaly nyáron már írtunk nektek az úgynevezett érintetlen törzsekről. Ezek a népcsoportok nem vagy alig érintkezve a külvilággal az esőerdőkben élnek. És úgy tűnik, hogy egyre nagyobb veszélyben vannak. A tavalyi cikkünk apropója az volt, hogy az egyik törzset egyre többször látják kijönni az esőerdőből. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az őslakosoknak szűkül az életterük, ugyanis a fakitermelő vállalatok kiszorítják őket az „otthonukból”. De a hírnévre vágyó influenszerek is fenyegetik őket. Egy új kutatás szerint, ha a kormányok nem cselekednek, a törzsek száma megfeleződhet.

    Mik azok az érintetlen törzsek?

    Becslések szerint világszerte 196 olyan embercsoport él, amelyik elutasítja, hogy kapcsolatba lépjen a külvilággal. Ezek a törzsek akár tízezer főt is számlálhatnak összesen. Az érintetlen emberek Dél-Amerika, Ázsia és a Csendes-óceán térségének tíz országában élnek. Közülük csaknem 95 százalék az Amazonas vidékén él – főként Brazíliában, valamint Peruban. Néhányan Paraguay és Bolívia száraz erdőiben találtak otthonra, de a szentineléz népcsoport például az Indiához tartozó Északi-Szentinel-szigeten él.

    A törzsek otthona az erdőben van. Teljesen önfenntartóan, nomádként élnek, vadászattal, halászattal és gyűjtögetéssel foglalkoznak. Mindent megtermelnek maguknak, és őrzik az ősi nyelveket, hagyományokat. A közösségeik erősek és egészségesek. Nem arról van szó, hogy nem tudnak rólunk – a körülöttük zajló világról –, hanem, hogy semmit, de semmit nem akarnak tőlünk, a modern társadalomtól. Éppen ezért „önkéntes elszigeteltségben élő őslakosoknak” is nevezik őket.

    Fotó: Survival International

    Egyébként az „érintetlen” törzs kifejezés nem teljesen pontos. Egyes törzsek azért valamennyire hajlandók kapcsolatba lépni a külvilággal, ráadásul a legtöbb őslakos azért találkozott már más népekkel korábban. Az „érintetlen” az esetükben tehát leginkább a külvilággal való kapcsolat hiányára utal.

    Mióta élnek ott?

    A különböző törzsek nem egyszerre vonultak az erdőbe, hanem egy évszázadok óta tartó folyamat részeként. Sokan azért tettek így, mert a külső beavatkozások miatt a földjeik veszélybe kerültek, sőt, ők maguk is. A perui mashco piro törzs (amelynek több mint hétszáz tagja van) például nem mindig élt elszigeteltségben: a 19. század végéig ültetvényeik voltak, azokon dolgoztak. Ekkoriban azonban kizárólag az Amazonas-medencében, vagyis náluk volt fellelhető a kaucsukfa, amiből a gumi készül. Úgy beindult a gumigyártás, hogy aki csak tudott, kaszálni akart rajta. A törzset sokáig üldözték és majdnem kiirtották. A mashco piro ekkor elhagyta a földeket és visszavonult az esőerdőbe.

    De más népek is azért választották inkább az elszigeteltséget, hogy elkerüljék a rabszolgaságot, az erőszakot és a forrásaik kizsákmányolását, amelyek sokszor generációkon át zajlottak a családjaikban. A visszavonulásuk gyakran kétségbeesett túlélési kísérlet. Ezért is érkeznek időnként hírek arról, hogy az őket megzavaró idegeneket gondolkodás nélkül lenyilazzák. A nem megfelelően előkészített találkozások a legtöbbször erőszakba fulladtak vagy egyenesen pusztító hatással jártak.

    Fotó: Perui Kulturális Minisztérium

    Az 1980-as években, amikor a perui nahau nép először került kapcsolatba a külvilággal, a csoport fele néhány éven belül meghalt. Az 1990-es években a muruhanua nép is ugyanerre a sorsra jutott. Ennek az az oka, hogy az őslakosoknak gyakorlatilag semmilyen immunitása nincsen. Egy nátha vagy egy influenza, amit mi könnyen legyűrünk, számukra halálos is lehet. Nem mindig volt ez így, de ma már több törzs is kormányzati védelem alatt áll, Peruban például tilos és illegális kapcsolatba lépni velük (de léteznek ellenőrzött kapcsolatfelvételi kísérletek).

    Influenszerek támadása

    A törvényeket viszont sokan megszegik. A betegségeket pedig nem csak a fa-, vagy az olajtermelő vállalatok munkásai vihetik be az őslakosoknak az esőerdőkbe. Időről időre érkeznek hírek arról, hogy a misszionáriusok (vagyis egyházi hittérítők) igyekeznek felvenni a kapcsolatot az őslakosokkal, mostanában pedig a hírnévre vágyó influenszerek is.

    Egy brit YouTuber, Miles Routledge egyszer azzal dicsekedett, hogy megpróbál bejutni India Északi-Szentinel-szigetére – ami illegális. Idén tavasszal egy amerikai influenszer kilenc órán át utazott a nyílt vízen egy motorcsónakkal, hogy elérje a szigetet. Amint közel ért a parthoz, állítólag megfújt egy sípot, majd ott hagyott felajánlásként egy diétás kólát és egy kókuszt. Pár nap múlva le is tartóztatták.

    Északi-Szentinel-sziget. Fotó: Wikipedia

    De az online hírnév sokakat csábít. Az őslakosok jogait védő Survival International szerint a törzsek fele tíz éven belül eltűnhet, ha a kormányok nem veszik komolyabban az őslakosokkal való kapcsolatba lépés tilalmát. Az illegális halászat, az erdőirtás és a térítő missziók már most is veszélyeztetik a létüket. Most az influenszerek is csatlakoztak hozzájuk.

    A jótékonysági szervezet azonban felhívta a figyelmet, hogy az őslakosok nem szórakozást jelentő látványosságok, az életüket és a jogaikat pedig nem lehet TikTok-lájkokra és YouTube-feliratkozókra váltani.

    Források: BBC. SkyNews. Uncontaced People. Survival International.

  • Nem csak faraghatsz, akár festhetsz is halloweeni tököt

    Nem csak faraghatsz, akár festhetsz is halloweeni tököt

    Mindig lesznek emberek, akik ki lesznek borulva október végén amiatt, hogy Magyarországon is terjed a halloweeni ünnep és vele együtt a tökfaragás: pedig az történetesen évszázadok óta szerepel a magyar szokások között, erről itt írtunk már hosszabban.

    Bár a tökfaragás-tökdíszítés jó kis családi program, nagyon nem mindegy, milyen elképzelésekkel vágunk neki. Ráadásul lenne itt néhány klímavédelmi szempont is, de erről később.

    Az egyik legismertebb magyar fajta a szürkés héjú nagydobosi sütőtök

    Mini tökokos

    Jó sokféle tök létezik. Tökféle a cukkini és a görögdinnye is. A rántott tökhöz főzőtököt használunk, a sütőtökkrémleveshez sütőtököt és így tovább. Vannak viszont olyan tökök, amelyeket kifejezetten azért termesztenek, hogy aztán azok díszként szolgáljanak valahol. A dísztökök éppen ezért nem alkalmasak emberi fogyasztásra, a halloweeni tök sem az. Október elejétől két-három hétig ilyen tökökkel vannak tele az üzletek, hogy aztán töklámpásként vigyorogjanak az otthonokban. Hagyományosan ijesztően mosolygó fejjel ismerjük őket, pedig ezerféle módon fel lehet díszíteni őket az ünnepen. Lássuk!

    A klasszikus faragás

    Ha már beszereztétek a megfelelő dísztököt, az első és legfontosabb, hogy semmiképpen ne álljatok neki a faragásnak egyedül, felnőtt nélkül. A halloweeni tök kemény felületű, vastag húsú (hiszen tartósnak kell lennie) és kifejezetten nehéz vágni, sokszor komoly erőkifejtés kell hozzá. Az éles eszközök használatát hagyjátok meg a felnőtteknek. Amit biztonságosan meg tudtok csinálni, az az, hogy alaposan kipakoljátok a tök belsejét. Ehhez készítsétek elő a munkafelületet, használjatok újságpapírt vagy kartonpapírt, különben még fél év múlva is magokon fogtok mászkálni otthon. A tökből tehát kikaparhatjátok a magokat, illetve a felesleges, vastag húst.

    Jó, ha már előre megbeszélitek a felnőttekkel, hogy milyen mintákat szeretnétek a tökbe vésni: ez lehet bármilyen ijesztő arc, vagy épp szerelmes emoji, akár valamilyen nyíl, szív, karika stb. A mintát előre is elkészíthetitek papíron, amit aztán körberajzolhattok a tökön, hogy könnyebb legyen a vágás. Az is jó megoldás lehet, ha sütiszaggató formákat használtok: ezeket a felnőttek óvatosan beverhetik a tökbe úgy, hogy a kivágott rész beleessen a tök belsejébe. Nem baj, ha nincs egyedi ötletetek. Rengeteg ötletet találtok a faragáshoz a neten. A tökbe tehettek apró mécsest is, de ma már sok helyen kaphatók ledes, elemmel működő gyertyák, amelyek biztosan nem gyulladnak ki.

    Fotó: Pinterest

    Vágás nélkül

    A tököket nem egyértelműen muszáj felvágni. Egyben is lehet hagyni, majd kifesteni őket. Ehhez is bőven találtok a neten mintákat. A tökre festhettek akrilfestékkel, alkoholos filccel, de ragaszthattok rájuk mozgó szemeket vagy matricákat, strasszokat is. Egyesek gumicukrokat is felragasztanak, például békásat, kukacosat vagy vámpírosat.

    Fotó: Pinterest

    Ha szeretnétek klasszikus ijesztő arcot, a szemeket és a vigyort fekete papírból is kivághatjátok és ráragaszthatjátok a tökökre. Tény, hogy ez nem világít majd, de ettől még ékes dísze lehet az otthonotoknak. Ráadásul ezzel a módszerrel tényleg a csillagos ég a határ. Már egy kisebb tök is elég ahhoz, hogy legyen egy tökéletes fejforma, amiből aztán bármilyen élőlényt lehet csinálni. Akár szellemet vagy múmiát is, ha egy kis gézt is felhasználtok:

    Fotó: Pinterest

    De készíthettek egy nagyapótököt is:

    Fotó: Pinterest

    Vagy unikornist.

    Fotó: Pinterest

    A halloweeni tökfaragásnak meglepő módon van egy sötét oldala is. Nevezetesen az, hogy ma már világszerte terjed, és ezzel egyre több és több szétrohadt tök megy a kukába. Az Egyesült Királyságban tavaly 40 millió tököt vásároltak a britek, ennek több mint a fele aztán rögtön szemétté vált. A töktermesztés nem a legkörnyezetkímélőbb dolog, egy átlagos, 3 kilós darab termesztése akár 1000 liter vizet is igényelhet. Vagyis komoly gondot jelent, hogy ezek a tökök nagy energiaigényűek, mégis a kukában végzik. Ha a hulladéklerakókba kerülnek, a tökök üvegházhatású gázokra gyakorolt ​​hatása megnő, mivel azokból metán szabadul fel.

    Különbség tök és tök között

    Az Egyesült Államokban és több külföldi országban arra biztatják a tököt vásárlókat, hogy használják fel a tök húsát levesekhez, currykhez és péksüteményekhez, például muffinokhoz, a magokat pedig pirítsák meg nassolnivalónak. De a külföldön termesztett, faragható tökök sokszor ehető fajták, míg Magyarországon leginkább a Halloween-tök dísztípusa terjedt el, ami nem az. Erre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is felhívja a figyelmet minden évben. Nemrég azt írták: a faragáshoz árusított tököknél a forgalmazóknak fel kell tüntetniük a címkén, hogy a termék nem élelmiszer. A Nébih szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy mérgezőek, de ezek a tökök nem esnek át azokon az ellenőrzéseken, amelyeket az étkezési célra árusított termékeknél elvégeznek.

    Fotó: Unsplash
  • Kiderült: ezek most az ország legjobb gimnáziumai

    Kiderült: ezek most az ország legjobb gimnáziumai

    Minden éven elkészíti a HVG a legjobb magyar gimnáziumok rangsorát. Fontos tudni, hogy mi alapján mondhatjuk ezekre az iskolákra, hogy „legjobb”.

    Egy autót például vizsgálhatunk a legnagyobb sebesség szempontjából. De vizsgálhatunk olyan szempontból is, hogy melyik a legbiztonságosabb autó, vagy melyik fogyaszt a legkevesebbet és így tovább.

    Egy iskolát is vizsgálhatunk sok szempontból. Például, hogy hova szeretnek leginkább járni a gyerekek. Vagy hogy hol van a legjobb tornaterem? Hol van a legtöbb szakkör? A legjobb diákélet? Hol van a legjobb menza?

    Vagy hogy hol van esélye a szegényebb vagy a kevesebb tudással beérkező tanulónak is arra, hogy kitűnő eredménnyel végezzen. És így tovább. Nagyon sok szempontból mondhatjuk egy iskolára, hogy „legjobb”.

    A Madách Imre Gimnázium. Fotó: Madách Imre Gimnázium / Facebook

    A mérhető eredmények

    Az előbb említett mutatókat nagyon nehéz mérni, számszerűsíteni. Mert mi az, hogy legjobb tornaterem? És honnan tudjuk, hogy a gyengébb tanulók végül kitűnően végeztek-e? Jó volna ezekről többet tudni, de sajnos, nincsenek hozzá adatok.

    Amihez viszont vannak, azok az adott iskolában végzett diákok érettségi jegyei és az Országos kompetenciamérésen elért eredményei. Továbbá azt is nyilvántartják, hogy az egyetemi felvételiken melyik gyerek hány pontot ért el.

    A rangsor mutatói 

    A HVG-rangsora ezek alapján áll össze. Konkrétan ebből a hét mutatóból:

    • a magyarérettségi,
    • a matekérettségi,
    • a történelemérettségi,
    • az idegen nyelvi érettségi eredményei, továbbá
    • a szövegértés kompetenciamérés,
    • a matematika kompetenciamérés eredményei, valamint
    • a diákok a felvételin elért átlageredménye.

    A Radnóti az élen

    A felsorolt mutatók alapján idén a legjobb az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziuma volt. Ez az iskola vezeti a HVG-rangsort.

    A második helyen az Eötvös József Gimnázium áll, a dobogó harmadik fokán pedig az I. kerületi Toldy Ferenc Gimnázium.

    A lista elején mindig nagyon sok budapesti iskola szokott szerepelni. Az első tíz helyezett közé a korábbi években egyetlen vidéki iskola került be, most viszont kettő. Ez a veszprémi Lovassy László Gimnázium, és a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium.

    Kevés változás

    Ha csak ezeket az eredményességi mutatókat nézzük, akkor az ország legjobb gimnáziumai évről évre ugyanabból az intézményi körből kerülnek ki. Legfeljebb nem ugyanazon a helyen szerepelnek, hanem hol egy-két hellyel előrébb, hol hátrébb.

    Ez azt mutatja, hogy csak nagyon apró különbségek vannak az iskolák között. A szokásosnál nagyobbat lépett előre a most harmadik helyre befutó iskola, a Toldy Ferenc Gimnázium. Ez tavaly még 27. volt, idén a harmadik.

    Az AKG épülete. Fotó: dk12/Wikipedia

    Egyházi, alapítványi

    A százas rangsorban szereplő iskolák mintegy ötöde egyházi fenntartású iskola. Ezek közül a legeredményesebb, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium.

    Az alapítványi és magániskolák közül a legjobb helyezést minden évben az Alternatív Közgazdasági Gimnázium szerzi meg. Most a százas lista 43. helyén áll.

    A tíz legjobb iskola rangsora:

    1. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, Budapest
    2. Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium
    3. Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium
    4. VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium, Budapest
    5. Lovassy László Gimnázium, Veszprém
    6. ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, Budapest
    7. Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
    8. Szent István Gimnázium, Budapest
    9. Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium, Győr
    10. ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, Budapest

    Mégis hogy válasszunk középiskolát?

    A rangsort is tartalmazó kiadványban nagyon sok szempontot sorolnak fel iskolaigazgatók, pszichológusok, pályaválasztási szakértők erre a kérdésre. Nagyon érdekes, hogy a legtöbb igazgató arra a legbüszkébb, hogy az iskolájában jó a diákélet. Annyi jó program van ott a gyerekeknek, ami miatt szeretnek oda járni.

    De az is szempont lehet, hogy az iskolát könnyen meg tudjátok közelíteni, mert ha órákat kell utazni, az nem biztos, hogy megéri. Ha van valami különleges érdeklődési körötök, például a sport, a dráma, esetleg a csillagászat, akkor azt kell megnézni, hol van ezekre lehetőség.

    Ami a legfontosabb: szerezzetek minél több információt a kiszemelt iskolákról! Többről is. Kérdezzetek ismerősöket, menjetek el nyílt napokra, böngésszétek a gimik honlapját! Nézzétek meg a rangsorokat is!

    És beszélgessetek minél többet a szüleitekkel, barátaitokkal, tanáraitokkal az iskolaválasztásról.