Novemberben érkezik a magyar mozikba az egyik legjobb rajzfilm, a Zootropolis folytatása. Az első filmet 2016-ban mutatták be. Nemcsak a közönség rajongott érte, hanem elnyerte a legjobb animációs filmnek járó Oscar-díjat is. A film gyártója, a Disney pedig igencsak jól járt vele. Több mint egymilliárd dollárt termelt a rajzfilm világszerte, pedig egy viszonylag kis összegből, 150 millió dollárból készült.
A történet egy nyuszilány, Judy Hopps közrendőr, és egy dörzsölt róka, Nick Wilde nyomozásáról szól az állatok világában. Nick bűnözőből lett végül a rendőrnyuszi partnere.
A folytatásban ismét komoly próbatétel várja a két főhőst. Bár ők korábban sikeresen leleplezték Zootropolis történetének legnagyobb bűnügyét, a kapcsolatuk nem alakul valami fényesen. Ezért Bogo, a rendőrfőnök terápiára küldi őket. De közben felbukkan a városban egy mérges kígyó és egy újabb szövevényes rejtély.
A Zootropolis 2. előzetesét már magyarul is meg lehet nézni.
Sokféle műtárgyat bemutattunk már, de létezik olyan is, amikor a művész maga, vagy pedig az általa létrehozott előadás, vagyis performansz a műalkotás. Kicsit hasonlít a színházhoz vagy a tánchoz. A hatvanas években alakult ki, Magyarországon is nagyon népszerű művészeti ág volt. A világ egyik legismertebb performansza viszont egy szerb, akkor még jugoszláv művészhez, Marina Abramovicshoz kötődik.
A Ritmus 0 nevet viselő performansz 1974-ben Nápolyban született meg. A művész hat órán keresztül állt a közönsége előtt, és hagyta, hogy azok azt csináljanak vele, amit akarnak. Ehhez eszközöket is használhattak, Marina egy asztalon 72 különböző tárgyat helyezett el. Ezek közt volt rózsa, szappan, rúzs, fésű, de kalapács, balta és egy töltött pisztoly is. A nézők egy táblán útmutatást is kaptak.
„Útmutatás.
Az asztalon 72 tárgy található, amit kedvükre használhatnak.
Performansz.
Én is egy tárgy vagyok.
Ez idő alatt minden felelősség az enyém.”
Az előadás célja az volt, hogy kiderüljön, mire lehetnek képesek az emberek akkor, ha mindent szabad nekik. Az eredmény pedig megdöbbentő volt. A nézők eleinte kedvesek, óvatosak, tapintatosak voltak. Viszont ahogy telt az idő, úgy váltak egyre durvábbakká. A művész ruháját megtépkedték, a hajába belevágtak, a bőrét megsebezték. Volt, aki a pisztolyt is rászegezte. Ekkor már a nézők közt is kialakult egy kisebb harc, voltak, akik a többieket próbálták megfékezni. Szerencsére végül nem lett komolyabb baja senkinek.
Marina Abramovic a performansz közben. Kép: YouTube
Marina visszaemlékezése viszont nagyon szomorú volt. Elsősorban azért, mert senki nem akarta vállalni a felelősséget a tetteiért.
„Azt tanultam ebből a kísérletből, hogy ha a közönségre bízod a döntést, megölhetnek. Nagyon meggyalázottnak éreztem magam: levágták a ruháimat, rózsatövist nyomtak a gyomromba, egy ember a fegyvert a fejemhez tartotta, egy másik meg elvette. Agresszív légkör alakult ki. Pontosan 6 óra múltán, ahogy terveztem, felálltam, és a közönség felé indultam. Mindenki elszaladt, senki nem akart szembenézni azzal, amit tett.”
A művésznek az évek során több ismert performansza is született. 2014-ben felkerült a Time Magazin a világ 100 legbefolyásosabb emberét bemutató listájára. Ő lett Lady Gaga kedvenc művésze, és róla mintázták a Dr. House című sorozat egyik karakterét is. Nemrég pedig Bécsben nyílt kiállítása.
A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója, körülbelül akkora lenne mellette a Föld, mint egy dió egy dinnye mellett. És mint tudjuk, főleg hidrogénből van. A hidrogén pedig roppant gyúlékony anyag. Ezt többek között a Hindenburg léghajó is megmutatta 1937-ben:
A német Hindenburg léghajó pillanatok alatt pusztult el kikötés közben. Utólag színezett fotó
Egyébként ezért is töltik a léggömböket a sokkal drágább héliummal, ami nem éghető. A hidrogéntől is lebegnének, de elég, ha hozzáér egy cigaretta, és már fel is robbant.
Mi történik tehát, ha elmegyünk a Jupiterre, és ott felkattintjuk az öngyújtónkat?
Semmi.
Bizonyára rájöttél, hogy nem fog felrobbanni, már csak azért sem, mert akkor már régen eltűnt volna. Hiszen az űrben történnek forró események, például amikor becsapódik egy meteor, vagy csak belép a légkörbe. És a Jupiternek egyébként hálásak lehetünk, mert az óriási gravitációjával elkapkodja azokat a sziklákat, amik a Földet is veszélyeztetnék.
Az égéshez ugyanis nem elég a hidrogén vagy más éghető anyag: oxigén is kell hozzá. Márpedig az ott nincs. Úgyhogy meg sem tudnád gyújtani azt a gyufát.
Azért sem, mert a Jupiternek nincs is szilárd felszíne, amin megállhatna az ember a zsebében turkálni. A gravitációja pedig akkora, hogy simán agyonnyomna minket a saját súlyunk.
Szóval el se jutnánk az értelmetlen gyújtogatásig. Így a Jupiter biztonságban van, és továbbra is szorgosan kapkodja a kóbor aszteroidákat.
A Jupiter egyébként egy külön kis bolygórendszer, legalább 80 holdja van. A négy legnagyobbat már Galileo Galilei is látta kezdetleges távcsövével. Ezek közül az Europa nevű a legígéretesebb, ott ugyanis a jégpáncél alatt folyékony víz található, és nem kizárt, hogy valamilyen élet is. Ezt a jövő szondái fogják felderíteni.
Az ötvenhatos forradalom egyik szimbóluma lett egy óriási pár csizma, ami egy hatalmas talapzaton állt a budapesti Városliget szélén. A csizma a kommunista diktátor, Sztálin szobrának része volt, egészen addig, amíg a forradalmárok le nem döntötték az elnyomást jelképező szobrot.
Talapzattal együtt majdnem húsz méteres volt a szobor. Kép: Wikipedia
Ez pedig nem kis feladatnak bizonyult, a szobor ugyanis óriási volt. Bronzból készült, eredetileg csak hat méter magasra tervezték, de a végleges mérete elérte a nyolc métert is. Mivel pedig egy hatalmas talapzatot is kapott, tizennyolc méterre magasodott a Városliget fölé. Ez nagyjából olyan magas, mint egy panelház ötödik emelete.
A szobrot Sztálin hetvenedik születésnapján rendelték meg Budapest akkori vezetői, így akartak kedveskedni a kommunista vezérnek. A helyét is alaposan megtervezték, ekkor szélesítették ki a Dózsa György utat, és ekkor bontottak el több épületet is a Városligetben. Ennek a munkának esett áldozatul a Városligeti Színház és a Regnum Marianum nevű templom is. A tervek szerint a talapzat egy díszlelátó része volt, ahol a katonai felvonulásokat tekinthették meg az ország vezetői. A szobrot 1951 decemberében adták át, az avatáson nyolcvanezer ember vett részt.
Katonai díszszemle a Sztálin-szobor előtt. Kép: Wikipedia
1956. október 23-án a forradalom egyik első követelése volt, hogy bontsák le a „sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálin-szobrot, és helyébe az 1848–49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak méltó emlékművet emeljenek.” Még aznap este kiderült, hogy az emberek nem akarják megvárni, amíg a hatalom lép. A mai Blaha Lujza téren összegyűlt tömeg már azt skandálta, hogy a szobornak mennie kell. Amikor elindultak a Városliget felé, nemcsak emberek, de teherautók is csatlakoztak a menethez. Ezek sofőrjei vállalták, hogy segítenek.
Az akcióról fennmaradtak egy 17 éves diák, Pongrátz András jegyzetei. Ő is részt vett a szobordöntésben, és részletesen leírta, mi történt. A „gyűlölt dromedár jelkép-szobrát” először úgy próbálták ledönteni, hogy köteleket dobtak rá, amiket a teherautókra kötöttek. Ez a megoldás nem működött.
A Sztálin-szobor elgurult feje. Kép: Fortepan/Hofbauer Róbert
„Egyszerre, megint és megint, húzd meg, vigyázz! – a szobor nem moccan. A drótkötelek egymás után szakadtak el, és mi mérgünkben és tehetetlenségünkben a sírás szélén álltunk. De azt mondtuk: ember tette oda, ember le kell tudja onnan vegye. Tovább kellett okoskodnunk.”
Ezután szerszámokat szereztek, amivel elvágták a szobrot a térde alatt. Itt már figyelniük kellett arra is, hogy a ledőlő szobor ne tegyen kárt az odasereglett tömegben.
„Ott mindenki egyenlő volt, és mindenki segíteni akart. Úgy is történt – a tömeget végül sikerült hátrakönyörögni. S akkor a teherautók a most már meggyengített szobrot nagy recsegések és ropogások közt le tudták húzni. Talán addigi életem legörömtelibb pillanata volt, amikor a nagy tömegű, gyűlölt szimbólum nagy robaj közepette lezuhant a földre, és ott hevert. Diadalmasan felmásztunk rá, s mintha mindjárt az egész kommunizmust győztük volna le, örömmámorban úsztunk, és csak ölelgettük egymást.”
A felkelők darabjaira szedték a szobrot. Kép: Fortepan/PestiSrác2
A ledöntött szobrot egészen a Blaha Lujza térig vonszolták el, ahol a felkelők darabjaira verték szét. Sokan elvittek emlékbe egy-egy darabot. A talapzaton pedig egy darabig ott maradt a csizmája, de ezt később a forradalom leverése után leszerelték. Az ország új vezetője, Kádár János már nem akarta visszaállítani a szobrot. Főleg azért nem, mert Sztálin 1953-ban meghalt, az utána következő szovjet vezető, Nyikita Hruscsov pedig már lazított valamennyit a kommunista diktatúrán. De a talapzat és a tribün a rendszerváltásig fontos szerepet kapott, innen nézte a pártvezetés például a május elsejei felvonulásokat. A Felvonulási teret pedig a rosszmájú polgárok Csizma térnek nevezték egymás között.
A Sztálin-szobor darabjaiból kevés maradt fenn. A legendás csizmát a Memento Parkban állították ki. Ez az a szabadtéri múzeum, ahol a rendszerváltás után a kommunizmusra utaló szabadtéri szobrokat helyzeték el. Itt több Lenin-, Marx– és ismeretlen szovjet katona-szobor közt megtalálható a csizma is, bár valójában csak a másolata. Az eredeti csizmákat valószínűleg beolvasztották. De ide vitték a tribün egy részét és az azt díszítő domborműveket is. Sztálin bal füle a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került. A szobor egyik ujja pedig Tímár Péter Csinibaba című filmjének egyik „kitalált szereplője”. Az ujj ugyanis nem került elő.
A csizma másolata a Memento Parkban. Kép: Wikipedia
A kiemelt kép: a megmaradt csizma a talapzaton. Forrás: Fortepan/Nagy Gyula
Filmekben, videójétékokban időről időre felbukkannak olyan különös, titkos társaságok, akik a háttérben megbújva irányítják a szálakat. Saját egyenruhájuk, jelképeik, titokzatos szertartásaik vannak. Van, hogy ezek a titkos klubok iskolákban, egyetemeken is működnek. De a filmekben, sőt a való életben is a legtöbbször a szabadkőműveseket emlegetik, amikor az ilyen társaságok szóba jönnek. Sokszor nem épp a legpozitívabb értelemben.
A szabadkőművesek főleg az összeesküvés-hívők szemében egyet jelentenek a háttérhatalommal, ami titokban irányítja a világ politikusait. Pedig igaziból ma már nem is annyira titkos és titokzatos társaságról van szó, mint régen, de az tény, hogy nem lehet bárki szabadkőműves, akinek épp ehhez támadna kedve.
Az amerikai egydolláros bankjegyen található mindent látó szem is egy szabadkőműves szimbólum.
Kik ezek?
A szabadkőművesség a régi céhekből alakult ki. Egészen biztosan nem lehet tudni, hogy mikor, de esélyes, hogy az egykori katedrálisokat, templomokat építő mesterek céhe lehetett a kiindulópont valamikor a 13. században. Azt töriórán is tanultátok, hogy a céhekben szigorú szabályoknak kellett megfelelni, csak azokat vették be, akik tényleg értettek a mesterségükhöz. Az új tagok felvételekor pedig gyakran végeztek kisebb szertartásokat, amit beavatásként is lehet értelmezni. Az újaknak esküt kellett tenni és el kellett fogadni a céhek szabályait.
Beavatási szertartás Franciaországban, 1805-ből. Kép: Wikipedia
A 18. században Angliában ezek a céhek új alapokon szerveződtek újra. A tagok számára a felvilágosodás eszméi, vagyis a tudomány, a tudás, és szabad gondolkodás jelentették az egyik legfontosabb eszmét. Emellett a szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget, az egymás elfogadását és az emberiességet hirdették. A szabadkőművesek nem céhekbe, hanem páholyokba és nagypáholyokba szerveződtek, ezek élén pedig a nagymester állt.
A gyors növekedés és terjedés versenytársat jelentett az egyháznak
A szabadkőművesség viszonylag gyorsan terjedt Európában és Amerikában is, és nem csoda, hogy a római katolikus egyház rossz szemmel nézte ennek az új mozgalomnak a terjedését. Ráadásul a tagok közt értelemszerűen sokan voltak azok is, akik egyáltalán nem hittek istenben. Abban viszont igen, hogy az egyháznak semmi keresnivalója az állam működtetésében.
Nem véletlen, hogy 1738-ban XII. Kelemen pápa kiadott egy rendeletet, miszerint a szabadkőművesek veszélyeztetik az államot és a hívek lelki üdvét. Ráadásul kiközösítették az egyházból azokat, akik beléptek a szervezetbe. Egy másik pápa, XIII. Leó 1884-ben már egyenesen a sátán szolgáinak nevezte a szabadkőműveseket, akik az egyház megsemmisítésére törekszenek, és akik meg akarják kaparintani az világi hatalmat is. Az egyház ellenszenve napjainkig fennmaradt. Sőt, a korábbi pápákhoz képest jóval szabadelvűbb és emberségesebb Ferenc pápát sokan „szabadkőműves trónbitorlónak” tartották.
Egy, a szabadkőműveseket bálványimádással vádoló ábrázolás. Kép: Wikipedia
Budapest tele van szabadkőműves szimbólumokkal
Magyarországon a 18-19. században több páholy alakult. Olyan ismert emberek is tagok voltak, mint például Kossuth Lajos, Ady Endre, Benedek Elek, Karinthy Frigyes, valamint számos híres költő, író, tudós és politikus is. Budapest pedig tele van olyan épületekkel, amiken ma is megtalálhatók a szabadkőművesek szimbólumai. Ezek közül a legfontosabb a körző és a szögmérő. A bagoly a bölcsességet, a mindent látó szem az igazságosságot és a lelkiismeret éberségét szimbolizálta. A „G” betű pedig a geometriát, vagyis mértant jelenti, ami a világ rendjének alapja. De jelentése volt a bejáratoknál lévő oszlopoknak és a fekete-fehér mozaikpadlónak is. Ez utóbbi a sötétség és a világosság örök harcát jelentette.
A budapesti Podmaniczky u. 45. homlokzatának dísze, itt egykor egy szabadkőműves páholy működött. Ma szálloda. Kép: köztérkép
A huszadik században rengetegszer próbálták betiltani a mozgalmat szerte a világon. Üldözték a fasiszták, aztán később a kommunista hatalom is. Ma viszont Magyarországon is működik, ráadásul már nemcsak férfiak, hanem nők is tagok lehetnek a páholyokban. (budappest.hu, wmn.hu, szabadkomuvesseg.hu, guardian.com)
Elképesztő rablás történt a hétvégén a világ egyik legismertebb múzeumában, a párizsi Louvre-ban. Nemcsak azért elképesztő, mert felbecsülhetetlen értékű ékszereket loptak el a tolvajok, hanem azért is, mert mindezt játszi könnyedséggel, kevesebb mint tíz perc alatt vitték véghez.
A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található, itt van otthon többek között a Mona Lisa. A múzeum vasárnap délelőtt 9 órakor nyitotta ki a kapuit a látogatók előtt. A tolvajok fél órával később léptek akcióba: az épület déli oldalánál egy emelőkosárral felszerelt teherautóval álltak meg. Ezzel a második emeleti erkély ablakához emelkedtek, majd néhány szerszám segítségével bejutottak az épületbe. Az 1661-ben épített Apolló Galériát célozták meg, amely dugig volt koronázási ékszerekkel. Miután betörték az üvegvitrineket és bezsákolták az ékszereket, gyorsan, motorokkal menekültek el a helyszínről. Ezen a videón látszik a teherautójuk és a létrájuk:
Mi tűnt el?
A tolvajok nyakláncokra, fülbevalókra és koronákra csaptak le, olyanokra is, amelyeket Napóleon második feleségének, Mária Lujzának adott az esküvőjükön. Összesen nyolc ékszer tűnt el. A tolvajok Eugénia császárné kimondhatatlanul értékes koronáját is ellopták, de meglepő módon menekülés közben elejtették. A több mint 1300 darab gyémánttal és 56 smaragddal díszített ékszer sajnos így is megsérült.
Franciaországban hatalmas a felháborodás a betörés miatt, ugyanis senki sem érti, hogy lehetett ennyire könnyen kijátszani a múzeum biztonsági rendszerét és pár perc alatt kirabolni az egyik galériát. A francia belügyminiszter elmondta, hogy a tolvajok tapasztaltak lehetnek és nyilvánvaló, hogy előzetesen alaposan felderítették a helyszínt.
Az egyik lopott zafír ékszerszett. Fotó: Louvre
Januárban már írtunk nektek arról, hogy felújítják a Louvre-t, mert az finoman szólva is rossz állapotban van. Az épület nem bírja el a rengeteg látogatót, a műalkotásokat pedig vízszivárgás és hőingadozás is fenyegeti. Úgy tűnik, a biztonságért felelős csapatra is ráférne egy csere.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy az ország visszaszerzi a műtárgyakat, a felelősöket pedig bíróság elé állítja. „A Louvre-ban elkövetett lopás támadás a történelmünket jelentő örökségünk ellen” – mondta. De a hatóságok most versenyt futnak az idővel. Tény, hogy ezeket az ékszereket senki sem tudja egyben eladni, hiszen az egész világon tudnak arról, hogy ellopták őket. A tolvajok viszont összetörhetik és beolvaszthatják a fémeket, az értékes köveket pedig újracsiszolhatják, hogy ne keltsenek feltűnést a műtárgypiacon.
Smaragd nyaklánc és fülbevalók. Fotó: Louvre
Az ág is húzza
A kormány természetesen bejelentette, hogy tovább erősítik a múzeum biztonsági rendszerét, de ettől még rendkívül ciki, hogy a több mint 33 ezer műtárgyat őrző Louvre-t ilyen könnyen kifosztották.
Ilyesmi már korábban is történt. 1911-ben egy olasz férfi múzeumi dolgozónak öltözve ment be az épületbe, és amikor senki sem figyelt, leszedte a falról a Mona Lisát, a kabátja alá rejtette azt és kisétált. Később megtalálták a férfit, a festményt pedig visszaszerezték. A Mona Lisát most golyóálló üveg mögött, egy klimatizált vitrinben őrzik.
1966-ban antik ékszereket loptak a múzeumból, 1976-ban pedig egy flamand festményt. Ugyanebben az évben egy második emeleti állványról ellopták a francia X. Károly király egykori kardját. 1983 májusában egy reneszánsz kori sisakot és páncélt loptak el a Louvre-ból, és azok csaknem negyven év után, 2021 márciusában kerültek vissza az eredeti helyükre.
A világ legnagyobb ékszerlopásait ebben és ebben a cikkben mutattuk be nektek korábban.
Október 20-a a biztonságos repülés és a légiforgalmi irányítók világnapja. Vagyis azoké, akik szerte a világon több százezer ember biztonságáért felelnek. A légiforgalmi irányítás a közlekedő repülőgépek mozgásának felügyeletét jelenti egy repülőtér közelében és egy adott légtérben. Az irányítói foglalkozás sokakat csábíthat, ugyanis régóta a legjobban fizető szakmák között szerepel. Ezzel együtt viszont a legstresszesebb munkák között tartják számon. Ebben semmi meglepő sincs, a felelősség óriási, és nem lehet csak úgy elbambulni vagy félrenyomni egy gombot.
A légiforgalmi irányítók dolga, hogy megszervezzék a légi forgalmat, megelőzzék a baleseteket, tájékoztassák és szükség esetén segítsék a pilótákat. Szigorú szabályokat kell betartaniuk, hogy minden repülőgép mellett, előtt, mögött legyen elég tér, vagyis ne menjenek neki semminek. A repülőgépek helyzetét radar segítségével figyelik, a pilótával pedig rádión keresztül kommunikálnak.
Egy Boeing a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Mögötte az irányítótorony. Fotó: Budapest Airport
Mióta irányítják a forgalmat a levegőben?
Az első irányítóközpontot több mint száz évvel ezelőtt, 1920-ban üzemelték be a London melletti Croydon reptéren. Ez egyáltalán nem hasonlított a mai üvegtornyokra. Egy öt méter magas fakunyhó volt hatalmas ablakokkal. A hazai légiforgalmi irányítás ősét néhány távírász (a távíró készülék képzett kezelője) hozta létre 1916-ban a Temesvár melletti Szentandráson. Az akkori rádió-iránymérő állomást a Magyar Királyi Posta üzemeltette.
A magyar légiforgalmi irányítók jelenleg évente átlagosan 600 000 légijáratot irányítanak. Sűrű időszakban 30-40 másodpercenként lép be egy gép Magyarország légterébe, a napi átlag 1700, a rekord 3527 repülőgép irányítása volt egy nap alatt.
Hogy lesz valaki légiforgalmi irányító?
Ahhoz, hogy valaki légiforgalmi irányító legyen, nem kell mérnökdiplomát szereznie. Sőt, semmilyen diplomát. Elég hozzá az érettségi és a középfokú angol nyelvtudás. Magyarországon a HungaroControl nevű vállalat képzi az irányítókat. Évente több százan jelentkeznek a képzésükre, de átlagosan csak 15-en végzik azt el. (Az Aeropark YouTube-csatornáján rengeteg hosszú videó van a témában.)
A jelentkezők először is beadják az önéletrajzukat és az adataikat, majd akit sikeresen behívnak, az részt vesz egy angol nyelvi teszten. Aki azon is továbbjut, annak egy képesség- és személyiségvizsgálaton kell részt vennie. Ezt a nemzetközi tesztet FEAST-nek hívják (First European Air Traffic Controller Selection Test, vagyis Első európai légiforgalmi irányító kiválasztási teszt).
A teszt több szakaszból áll és sokféleképpen vizsgálja a jelentkezőket. Kis túlzással születni kell arra, hogy valakiből jó irányító válhasson. Elengedhetetlen a jó és a gyors döntéshozatal, a magas stressztűrő képesség, a mentális kiegyensúlyozottság. De a vizsgálatok azt is mérik, hogy a résztvevők képesek-e megosztani a figyelmüket, jó-e a memóriájuk, és milyen a térbeli tájékozódásuk. Eközben folyamatosan angol nyelvű feladatokat is el kell végezniük. A tesztet csak egyszer lehet elvégezni.
Milyen magasságú legyen a szakirány?
Ha valaki átmegy a fenti nehéz vizsgákon, arra fontos orvosi és egészségügyi vizsgálatok várnak, nemcsak a testét, még az alvását is megfigyelik. A következő teszteken bizonyítania kell azt is, hogy jól bírja a stresszt éles helyzetben, és hogy megfelelően dolgozik csapatban. Ha valaki bekerül a képzésre, akkor hallgatóvá válik. Egy kétéves kiképzés során megtanul mindent, amit az irányításról tudni kell: teljes körűen kell ismernie az iparágat, a repülőgépeket, a meteorológiát, a navigációt és a repülési nyelvet is.
Ezekre valóban szükség is van. Az irányítónak fejből tudnia kell, hogy a körzetébe belépett Dassault magángép mennyivel tud menni az adott magasságban, és ez hogyan változik, ha köd van és szembeszél. Ráadásul a repülőknek nemcsak maximális sebessége van, de minimális is, amit muszáj tartaniuk, hogy a levegőben maradjanak.
A hallgatók ezután szakosodhatnak, és dönthetnek arról, hogy melyik irányítószolgálatnál akarnak dolgozni. Három egység dolgozik együtt folyamatosan. A torony funkciója a reptéri irányítás. Ők a gép földi mozgásáért, a leszállás előtti utolsó, illetve a felszállás utáni első percekért felelősek. A közelkörzet irányítója ekkor átveszi a gépet, az utazó magasságig emeli, az úticélja felé fordítja, majd átadja a távolkörzetnek. A távolkörzet a repülőgépet az ellenőrzött légtér felső határáig irányítja, és besorolja a magyar légtéren átrepülő gépek közé.
Miután a hallgatók szakosodtak, már az irányítószimulátort is használják. Ezután egyre közelebb kerülnek a valós forgalmi helyzetekhez és végül az engedély megszerzéséhez. A légiforgalmi irányítók az év minden napján dolgoznak. Egy 12 órás nappali műszak után 24 óra pihenőidőt, egy éjszakás műszak után 72 órás pihenőidőt kapnak. Te lennél légiforgalmi irányító? Írd meg nekünk üzenetben!
Nemrég kiderült, hogy Leonardo diCaprio egy életrajzi filmen dolgozik, ami Lugosi Béla életét mutatja majd be. A film egyelőre még csak a tervezési szakaszban van. Lugosi volt a filmtörténelem leghíresebb Drakulájának megformálója. DiCaprio filmje azt mutatja majd be, hogyan került a színész Amerikába, hogyan fedezték fel és hogyan vált az egyik legismertebb horrorfilmes karakterré.
Ki volt Lugosi Béla?
Lugosi Béla Erdélyben született, Blaskó Béla Ferenc Dezső néven. A szülőhelye Lugos volt, innen eredt a művészneve. De a pályája kezdetén több művésznévvel is próbálkozott, ezek közül a legismertebb Olt Arisztid volt. Egy ideig Albert keresztnévvel is élt, de aztán inkább visszatért a Bélához.
A szülei nem örültek, hogy színész szeretne lenni, ezért már kamaszkorában elköltözött otthonról. Alkalmi munkákat vállalt és színházakban dolgozott, ahol egyre komolyabb szerepeket bíztak rá. Játszott Temesváron, Debrecenben, a Szegedi Nemzeti Színházban, majd 1913-ban Budapestre került és a Nemezti Színház tagja lett.
Lugosi Béla magyar színművész. Kép: Fortepan/Saly Noémi
Önkéntesként végigharcolta az első világháborút, majd a háború után színész-szakszervezetet alapított. Ezt viszont az akkori politikai vezetés egyáltalán nem nézte jó szemmel. Így Lugosi arra kényszerült, hogy elhagyja az országot. Ekkor került Ausztria majd Németország után Amerikába.
Sokáig nem beszélt angolul
Ahogy a legtöbb bevándorlónak, neki sem volt egyszerű a beilleszkedés. Angolul még nem beszélt, így több mint tíz évébe telt, hogy megkapja az amerikai állampolgárságot. Közben a hozzá hasonló magyar bevándorlókkal színitársulatot alapított. Az angol szerepeit pedig úgy tanulta meg, hogy a szöveget fonetikusan, tehát kiejtés szerint írták le neki.
A húszas évek végén már a híres New York-i Broadway-n játszott. Itt osztották rá először Drakula gróf szerepét. Azt az előadást több mint ötszázszor játszották, így figyeltek fel Lugosi Bélára Hollywoodban is. A színésznek rengeteget jelentett, hogy felkérték egy filmre, annyira, hogy egy viszonylag kevés, 3500 dolláros fizetéssel is beérte, csak hogy a film mindenképp elkészüljön.
Kép: Wikipedia
Az 1931-ben bemutatott Drakula hatalmas sztárrá tette Lugosi Bélát, pedig a kritikusok fanyalogtak. A filmet lassúnak, a színész alakítását vergődőnek és túljátszottnak gondolták. A magyar akcentus is sokakat zavart. Ennek ellenére rajongók – főleg nők – leveleinek százai érkeztek a stúdióhoz a film bemutatása után. Lugosit pedig kinevezték Hollywood első számú horrorszínészének, a következő filmjeiben kivétel nélkül szörnyeket játszott. Száztíz filmben szerepelt, alakított zombit, farkasembert és múmiát is. De ahogy telt az idő, úgy lett elege az egészből, és amikor nem volt hajlandó eljátszani Frankenstein szörnyét az egyik filmben, a stúdiók elfordultak tőle.
Filmplakát 1942-ből. „A holttest eltűnik” volt a film címe. Kép: Wikipedia
A magyar szörnyet lecserélték a filmekben
Lugosi Béla egyre kisebb és egyre rosszabb szerepeket kapott. Ahhoz, hogy továbbra is figyeljen rá a sajtó, előfordult, hogy vámpírjelmezben jelent meg nyilvános helyeken és ekkor terjedt el róla az a pletyka is, hogy éjjelente koporsóban alszik. Utolsó éveiben annyira lecsúszott, hogy a negyedik felesége is elhagyta. Ivott és kábítószerezett is.
Aztán megtalálta őt a minden idők legrosszabb rendezőjének tartott Ed Wood, akivel rettenetesen pocsék filmeket forgatott. Ezek annyira rosszak voltak, hogy végül kultuszfilmekké váltak. Az egyikben például egy őrült tudós majmokká alakít át embereket.
Lugosi Béla 1956-ban hunyt el, a 9-es terv a világűrből című film forgatása közben. Mivel nem akarták leállítani a forgatást, a rendező feleségének csontkovácsa ugrott be a helyére. Ő kicsit sem hasonlított Lugosira, ezért a jeleneteiben mindig köpennyel takarták el az arcát.
Egy csontkovács ugrott be Lugosi Béla helyére a forgatáson. Kép: Wikipedia
A szebb napokat megélt színészt Kaliforniában temették el a legendássá vált Drakula-jelmezben. A temetését a híres énekes, Frank Sinatra fizette. Később viszont igazi popkulturális jelenséggé vált. Lugosi Béla hatására beszél szinte minden vámpír magyar akcentussal a filmekben. Rengeteg dal, film, színdarab készült róla vagy vele kapcsolatban.
Életében nem sok filmes elismerés jutott neki. Csak a halála után adtak neki csillagot a hírességek sétányán Hollywoodban, és sosem nem kapott komolyabb filmes díjat sem. A rajongói néhány éve megpróbálták elérni az amerikai filmakadémiánál, hogy kaphasson végre egy Oscart. De a szabály szerint ez csak az élőknek jár. Sajnos vámpírokkal sem tesznek kivételt.
Hamarosan nálunk találkozik az orosz és az amerikai elnök, hogy az ukrajnai békéről tárgyaljanak. Nem tudjuk, mi lesz ebből, de segítünk megérteni a helyzetet.
A háború több mint három és fél éve folyik, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában. Ukrajna a Szovjetunió szétesése után is évtizedekig Oroszországhoz állt közel, korrupt féldiktatúrák vezetése alatt. Az orosz támadás előzménye, hogy az ukránok az Európai Unió, a Nyugat felé fordultak. Az oroszok viszont meg akarták tartani őket amolyan gyarmatként.
Ukrajna térképe az elfoglalt területekkel. Forrás: ISW
Jelenleg Ukrajna körülbelül egyötödét tartja megszállás alatt az orosz hadsereg. Ez milliók elnyomásával és súlyos bűnökkel is jár. Ennél tovább viszont nem jutott Vlagyimir Putyin serege. Az orosz elnök nagyon elszámította magát: alábecsülte az ukránok ellenállását, és túl sokat gondolt a katonáiról. Az utóbbi hónapokban alig mozdul a frontvonal, ahol drónok ezrei vadásznak mindenre, ami él, gurul vagy repül.
Ki akar itt békülni?
Oroszország iszonyú árat fizetett ezért a kis hódításért. Független források fél- és egymillió közé becsülik az orosz halottak számát. Tankok ezrei, repülőgépek százai vesztek oda, még a szovjet hagyatékból is. Putyin ezek után nem mondhatja az oroszoknak, hogy upsz, hülyeség volt az egész, inkább hazamegyünk. Valahogyan győznie kell, vagy legalább otthon meggyőzni mindenkit, hogy a háború megérte.
Megsemmisített orosz tank Ukrajnában. Fotó: Ukrán Fegyveres Erők
Kérdés az is, egyáltalán be akarja-e fejezni. A háború ürügyén növelhette az elnyomást, szinte bárkit bármiért lecsukathat vagy a frontra küldhet. Teljesen megsemmisítette a szabad sajtót, ellenőrzik az internetet – mindezt persze a hadisikerekért kell elviselni. A büntetőintézkedések, kereskedelmi korlátozások és az ukrán csapások miatt vannak ugyan gondok az ellátással, de az oroszok ezt egyelőre elfogadják. A békével visszatérnének olyan kínos kérdések, mint hogy mi a helyzet a kórházakban és a boltokban. És visszatérnének a katonák is a frontról: harcedzett, kemény férfiak, akiknek munkát kell adni, vagy bűnözőként élnek tovább.
Az ukrán vezetés szintén nem fogadhat el bármilyen békét. Az oroszok olyan területeket is maguknak követelnek, amiket nem tudtak elfoglalni. Az ukránok viszont arról sem akarnak lemondani, amit már elvettek erővel. Őket is több százezernyi áldozat kötelezi arra, hogy ne adják olcsón a földjüket.
Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij még nem tárgyalt egymással
A békét ki kell kényszeríteni
Háborúzó országok nem úgy szoktak kibékülni, mint a veszekedő emberek. Nincs olyan, hogy na jó, inkább legyünk barátok. A békét mindig kikényszeríti valami. Például a katonai vereség. Az utóbbi időben a két fél egymás hátországára igyekszik csapást mérni, az ukránok főleg az orosz olajipart támadják. Ebben sokat segítenének az amerikai Tomahawk rakéták, amiket még nem kaptak meg. Lehet, hogy Trump ezekkel fenyegetve igyekszik majd Putyint meggyőzni. Eközben Ukrajna már gyártja a saját drónjait, ugyanerre a célra.
Tomahawk cirkálórakéta. Fotó: US Navy
Az első világháborúban hasonló állóháború alakult ki a nyugati fronton. Állandó ágyúzás, véráldozatok, és szinte semmi előrehaladás. Németországot akkor végül az éhezés, az utánpótlás hiánya, az otthoni elégedetlenség roppantotta össze, nem a fegyverek ereje. Ma mind az orosz, mind az ukrán vezetés bízik abban, hogy odaát egyszer csak elszakad a cérna, elfogy a pénz meg a harci kedv, és a másik feladja.
Putyin és Trump néhány hónapja már beszélgettek a békéről – annak semmi eredménye nem lett. Izraelben viszont azóta befejeződött a háború. Ám ezt nem tárgyalások hozták el, hanem az izraeliek teljes győzelme ellenségeik felett.
Kiemelt kép: Putyin és Trump augusztusi találkozója. Fotó: Kreml
Talán nektek is vannak példaképeitek. Olyan személyek, akiknek az életvitele, a munkája, a gondolatai, vagy akár az öltözködése, viselkedése, a hobbija szimpatikus számotokra. Akikre szeretnétek hasonlítani is akár. Tanulságos és jó móka is időnként elgondolkodni ezen.
Ki az a híres ember?
A diákok döntő többsége külföldi hírességeket nevezett meg, amikor a példaképükre kérdeztek rá. Leginkább sportolók, zenészek, színészek, tudósok és üzletemberek jutottak eszükbe.
Gyakran említették például Billie Ellish énekesnőt, Cristiano Ronaldo futballistát és Elon Musk feltaláló-vállalkozót.
Billie Ellish
Nem biztos, hogy ez az általános
Azt hozzá kell tenni, hogy a kutatás nem feltétlenül minden magyar gimis véleményét tükrözi. Ahogy a társadalomtudósok szokták mondani, ez nem egy reprezentatív kutatás volt. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy az eredményeket nem lehet kiterjeszteni a teljes középiskolás korosztályra.
Gondoljatok bele! Ha mondjuk egy Vasas rajongói klubban megkérdeznek mindenkit, melyik a legjobb magyar focicsapat, akkor biztosan az jön ki, hogy csakis a Vasas. De ha az összes magyar focirajongót kérdezik meg, az eredmény már biztosan nem lenne ilyen egyértelmű. Sőt, nem is valószínű, hogy a Vasas nyerne.
Erre a reprezentativitásra érdemes figyelni minden közvélemény-kutatásnál. Legyen az politikai szimpátiát vagy kedvenc fagylaltmárkát feltáró kutatás.
Urnabontás az önkormányzati, európai parlamenti választásokon 2024-ben.
Külföldi egyetemre készülők
A most tárgyalt kutatást az Engame Akadémia készítette. Ez egy iskola utáni képzési forma, ahova leginkább a külföldi egyetemekre készülő, jól tanuló, érdeklődő gyerekek járnak. Őket kérdezték meg az utóbbi években a példaképekről.
Tehát nem feltétlenül mutatják az eredmények a teljes magyar gimnazista diákközösség véleményét, de azért érdekes válaszok születtek.
Főleg férfiak
A diákok tehát főleg nemzetközi hírességeket jelöltek meg. Több mint 70 százalékban férfi hírességeket. Leginkább a technológia, az üzleti világ és az élsport területéről. Bennük is olyan tulajdonságokat tartottak vonzónak, mint a kitartás, a kockázatvállalás és a birodalomépítés.
Bár kevesebbszer említettek nőket, de náluk a kiemelkedő teljesítményt, az intelligenciát, az empátiát értékelték a kamaszok.
Coco Chanel
A válaszokat négy csoportba osztották be
Az első csoportba azok kerültek, akiket a sikereik és a kitartásuk miatt tartanak a magyar diákok példaképnek. Akik rendkívüli erőfeszítéssel, folyamatos fejlődéssel és kudarcokból való felállással érték el céljaikat.
Ilyen például Elon Musk üzletember, feltatláló, a Tesla autókat gyártó cég alapítója, Ed Sheeran zenész, Cristiano Ronaldo focista, vagy David Goggins amerikai motivációs előadó, volt katona, ultramaratonfutó.
Ed Sheeran
A tudás is példaértékű
A második csoportba azok kerültek, akik kiemelkedő intellektussal és tudományos ismeretekkel rendelkeznek. Vagy akik képesek arra, hogy bonyolult gondolatokat érthetően átadjanak.
Ide tartoznak Albert Einstein és Stephen Hawking fizikusok, David Attenborough természettudós, ismeretterjesztő tévéműsorok készítője.
Einstein 1921-ben. Fotó: Ferdinand Schmutzer/Adam Cuerden/Wikipedia
Fontos a közösség
A diákok az is értékelik, ha a példakép nem csak önmagáért él, hanem a közösségért is tesz valamit. Ilyen például Angelina Jolie filmszínész, aki számos jótékony akcióban vett részt. Mark Rober influenszer, feltaláló, aki számos oktatási és környezetvédelmi projektet indított.
Végül, sok diák választ olyan példaképet is, akinek a munkássága személyesen segíti át őket a nehéz időszakokon. Erre példaképp Billie Eilish énekesnőt vagy Yuki Ishikawa röplabdást említették.
Szülők, barátok, tanárok
A fiatalok egyébként nemcsak hírességeket választottak példaképnek, hanem felmerültek családtagok, barátok is. Továbbá olyan mentorok, akik személyes hatással voltak a diákokra.
A példaképek inspiráló ereje tehát nemcsak a közéleti sikerekből fakadhat, hanem a mindennapi életből is.
