Kategória: Feature

  • Taylor Swift új albumát a beteljesült szerelem érzése járja át

    Taylor Swift új albumát a beteljesült szerelem érzése járja át

    Október 3-án megjelent a világ legsikeresebb popsztárjának, Taylor Swiftnek az új, 12. albuma The Life of a Showgirl címmel. A Kispolgáron ritkán közlünk kritikákat, mert szinte mindegy, hogy nekünk tetszik-e egy-egy film vagy lemez. De mivel korábban is kértétek már, hogy írjunk nektek Taylor Swiftről, ezért az albumról is elmondjuk a legfontosabb tudnivalókat.

    Legutóbb röviden összefoglaltuk, hogy a countryt éneklő tinédzser Swift hogyan lett közel húsz év alatt a pop igazi nagyasszonya. Az énekesnő a nyilvánosság előtt, a rajongóival együtt nőtt fel, és közben persze egyre nehezebb problémákkal szembesült: fájdalmas átverésekkel, tönkrement kapcsolatokkal vagy éppen félrecsúszott barátságokkal. Mivel ezeket rendszeresen megénekelte a dalaiban, a rajongói, a „swiftie-k” úgy érezhették, hogy nincsenek egyedül az ügyes-bajos dolgaikkal. A legutóbbi album, a The Tortured Poets Department épp egy szakítást boncolgatott (Swift a brit színésszel, Joe Alwynnel töltött hat évet, de a kapcsolat rossz véget ért.)

    Úgy látszik, azóta a felhők elvonultak és megérkezett az a Taylor Swift, aki révbe ért. Most ugyanis egy igazi nyári, könnyed albumot rögzített, amihez ráadásul egy film is tartozik. Az Egyesült Államokban csak ezen a hétvégén adják le a mozik, és előzetesen majdnem 5 milliárd forintnak megfelelő értékben (!) vettek rá jegyet a nézők.

    Az Eras után

    A The Life of a Showgirl megjelenése meglepetés volt, hiszen az énekesnő csak nemrég fejezte be a majdnem két évig tartó Eras című turnéját. De mint kiderült, a turné közben új dalokat rögzített egy svéd zenészduóval, akikkel már korábban is dolgozott együtt. Egyébként az Erasról is készült egy másfél órás film, ezt november 3-án néhány magyar mozi is bemutatja.

    Minden rajongó tudja, hogy Swift a turnéja alatt ismerkedett meg az amerikai focista Travis Kelce-szel. Nemrég kiderült, hogy hamarosan össze is házasodnak. A kapcsolatukat az első pillanattól fogva atomjaira szedte és elemezte a bulvársajtó, de az új dalok arról árulkodnak, hogy Swift mostanra megszokta a bálványozást. És igyekszik megszokni azt is, hogy megint bízhat a szerelemben.

    Milyenek a dalok?

    Az új album az elmúlt két napban vegyes, de inkább pozitív külföldi kritikákat kapott. Sokan hiányolják róla a slágergyanús dalokat, és talán a dalszöveg is szokatlanul rózsaszínre sikerült. Pedig a korábbi albumok mélyebb dalszövegeit még azok is dicsérték, akik amúgy kifejezetten nem szeretik a popot. A zenei szaklapok kritikusainak azért általában bejöttek Swift új dalai.

    Swift tizenhárom kapcsolaton van túl és azokból tizenegy album született. Korábban is énekelt már a boldog szerelemről, de a beteljesült szerelemről még soha. És persze Travis Kelce-ről sem, egészen mostanáig. Az album nyitódala, a The Fate of Ophelia a címe alapján egy tragikus ballada is lehetne – ha nem lenne boldog vége a történetnek. Ophelia a Hamlet, dán királyfi című Shakespeare-darab szereplője, aki beleőrül a gyászba és a halálba kergeti magát. Swift szerint Kelce megmentette őt Ophelia sorsától. „Ha soha nem jöttél volna értem, talán belefulladtam volna a szomorúságba” – énekli a dalban.

    A vidám dalok közé tartozik a kissé retró Honey, a játékos Wood és Wi$h Li$t is, amelyben Swift egy külvárosi, idilli családi életet képzel el magának. Az album legmegindítóbb darabja a Ruin the Friendship lett. Ez Swift egy régi osztálytársáról szól, akivel mindig „csak” barátok maradtak, annak ellenére, hogy tetszettek egymásnak. Később, amikor a fiú meghalt, Swift pedig ott volt a temetésén, rájött, hogy korábban igenis lépnie kellett volna. Ahogy a dalszövegben írja: „Az én tanácsom az, hogy mindig rombold le a barátságot, jobb az, mint megbánni örökre…”

    A kissé melankolikus, gitáros Actually Romantic fülbemászó szám lett, de túlságosan is hasonlít a Pixies nevű együttes dalára, a Where Is My Mind?-ra, és ebből lehet még baj. Mutatjuk őket:

    Amúgy az Actually Romantic vélhetően egy Charli XCX-nek szóló üzenet. Ő egy korábbi dalában, a Sympathy Is a Knife-ban arról énekelt, hogy nagyon rosszat tesz az önbizalmának egy nő, aki a férje zenekarának egyik tagjával kavar (ez volt Swift). Az Actually Romantic dalszövegében Swift leírta, hogy tudja, hogy valaki unalmas Barbie-nak hívja őt a háta mögött, de igazából hízelgőnek tartja, hogy ez a valaki olyan megszállottan foglalkozik vele, hogy még dalt is írt róla.

    Az album címadó dala, a The Life of a Showgirl egy Sabrina Carpenterrel közös duett a zeneipar visszásságairól, a sztárság kihívásairól, amelyeket mára mindketten legyőztek.

    Kíváncsian várjuk, hogy Swift milyen rekordokat dönt meg az új lemezzel. Ezekről természetesen nektek is beszámolunk majd!

  • Mi lenne, ha irányíthatnád az álmaidat? A tudatos álmodás titkai

    Mi lenne, ha irányíthatnád az álmaidat? A tudatos álmodás titkai

    Életünk egyharmadát alvással töltjük, vagy azzal, hogy próbálunk elaludni. És ilyenkor az emberrel nem történik semmi, csak hever. Milyen lenne, ha úgy járnál-kelnél az álmodban, mintha ébren lennél? Eleve egy csomó időt visszanyernél, ráadásul csupa fantasztikus élményben lenne részed!

    Ezt a kalandot úgy hívják, hogy tudatos álmodás. Az ember agya csodálatos szerkezet, és az álom ennek egyik bizonyítéka. Még ma sem értjük pontosan, hogyan működik az álmodás. De sokan vannak, akik elszántan, felkészülten, túlélőkészlettel fekszenek le este, és próbálják a legtöbbet kihozni az álomból.

    A tudatos álom egészen más, mint a sima. Az átlagos álomélmény annyi, hogy az ember felébred, homályosan emlékszik arra, hogy ki vagy mi szerepelt az álomban, esetleg egy jelenetre. De az egész csak megtörtént vele, mintha egy filmet nézett volna, és hamar el is felejti. A tudatos álom lényege, hogy az álmodó tudja, hogy álmodik.

    Az álomnapló fontos segédeszköz

    Annak is tudatában van tehát, hogy ami az álomban történik, annak nincs következménye a valóságban. És hogy van egy másik világ, az ébrenlét, ahol mások a szabályok.

    Hosszú az út

    A tudatos álmodáshoz készülni kell. Sokan ébren is rendszeresen végeznek valóságteszteket, például megpróbálják a falon vagy a tenyerükön átnyomni az ujjukat. Ennek a begyakorlása segít abban, hogy álmunkban is eszünkbe jusson. Gyakori élmény a repülés: a tapasztalt tudatos álmodók tudják, hogy álmukban egy kis nekifutással elrugaszkodhatnak a földtől, mintha súlytalanságban lennének. Ebből aztán már tudják is, hogy ez itt egy álom, és lehet bolondozni!

    Az álombéli józanság előfordulhat csak úgy magától, de általában hosszú út vezet odáig. Fontos része ennek, hogy az álmainkkal szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki. Ebben segít az álomnapló: egy füzet az éjjeliszekrényen, amibe ébredés után azonnal leírhatod, akár lerajzolhatod gyorsan, mit láttál. Ezeket a feljegyzéseket tanulmányozva tudatosíthatod a visszatérő álombéli jelenségeket. Amit ébren megtanulsz ezekről, az álmodban is segíthet rájönni, hogy épp alszol.

    Segít az is, ha az elalvás előtt készülsz az álomra. Például elmondod magadban néhányszor, hogy „észre fogom venni, hogy álmodom”. Ilyenkor akár el is kezdhetsz ébren álmodni, elképzelni egy érdekes helyet, ahová elálmodnád magadat. Ez egyébként akkor is hasznos, ha nem lesz tudatos álom belőle. Az alvás minőségén sokat javít, ha nem végkimerülten, egyenesen a telefon képernyőjéből zuhansz álomba. Ugyanilyen jótékony, ha rendszert viszel az alvásodba, és nem lopod el magadtól a pihenés idejét. Ez azért is jót tesz, mert ha kialvatlanul, hirtelen ébredsz, az kiveri a fejedből az álmot, és esetleg időd sem lesz leírni.

    Figyelj magadra!

    Az is hozzájárul a tudatos álmodás képességéhez, ha foglalkozol a korábbi álmaiddal. Képzeld el magad, amint egy álomban rájössz, hogy álmodsz! Mit csinálnál? Hogyan változtatnál a sztorin? Mit mondanál vagy kérdeznél? Ehhez nagyon jól jön az álomnapló, amit vissza is kell olvasni, felidézni az álmot, gondolkodni rajta. És ha van kivel beszélgetni róla, akkor még jobban megjegyzed.

    A tudatos álmodás nemcsak izgalmas kalandokat jelent. Ha képes vagy irányítani a történetet, azzal például elkerülhetők a rémálmok, hiszen amúgy is tudod, hogy nem valóság. Ezenkívül olyan területeken kezd dolgozni az agyad, ami az ébrenlétben a kreativitást, az alkotó munkát, az új ötleteket serkenti. Szóval álomra fel!

  • A drón nem mai találmány: 80 éve is repültek

    A drón nem mai találmány: 80 éve is repültek

    Az orosz-ukrán háború fő fegyverneme a robotrepülőgép lett. Egész kicsi drónok vadásznak katonákra, tankokra és ágyúkra, a nagyobbak pedig ipari létesítményeket, olajkutakat, erőműveket pusztítanak. Ma már a boltokból beszerezhető chipek is halálos pontossággal vezetik a robotokat. De ha azt hiszed, hogy az önvezető bomba valami új találmány, akkor nagyot tévedsz.

    1944-ben London lakói különös zajra figyeltek fel. Mintha egy hatalmas dongó repült volna a város fölött. A zúgás hamarosan abbamaradt, majd óriási robbanás hallatszott. A V-1 lecsapott a brit fővárosra.

    A második világháborúban a németek kezdettől arra törekedtek, hogy az angol nép kitartását megtörjék. Ezt előbb hagyományos bombázókkal próbálták elérni. Ám a brit Királyi Légierő, ahogy az angolok mondják, rövid úton a kezükbe adta a seggüket, vagyis elverték őket, mint a kétfenekű dobot. A németek belátták, hogy csak a gépeket és a pilótákat pazarolják, a brit vadászgépek túl jók.

    Német bombázó London felett. Fotó: Wikimedia

    De a tervüket nem adták fel. Hitlert nagyon aggasztotta, hogy bár egész Nyugat-Európát elfoglalta, Anglia elsüllyeszthetetlen anyahajóként dacolt vele, és a brit támaszpontok az amerikaiaknak is otthont adtak. Igaza volt: innen indult 1944-ben a szövetséges partraszállás, ami aztán véget vetett a birodalmának.

    A német mérnökök új tervet kovácsoltak. Mi lenne, ha úgy bombázhatnák az angol városokat, hogy nem kell kockáztatni a jól képzett pilóták életét?

    A robot születése

    Megszületett a V-1 szárnyasbomba. A neve, amit fau-egynek ejtenek, a zengzetes Vergeltungswaffe rövidítése, és ez megtorló fegyvert jelent. A V-1 pontosan ugyanolyan elvek alapján készült, mint a mai ukrán vagy orosz drónok: legyen minél olcsóbb, és legyen képes elrepülni a célig.

    A V-1 szárnyas bomba. Kép: US Air Force

    A németek egy egészen új, nagyon egyszerű sugárhajtóművet építettek a szárnyas bombára. Alig volt benne mozgó alkatrész, mégis gyorsabb volt a legtöbb akkori vadászrepülőnél. A vezérlésről pörgettyűk gondoskodtak; a rádiós irányítást feladták, mert túl könnyű volt zavarni. A gép képes volt tartani a megszabott irányt, az orrán pedig egy kis propeller számolta a megtett távot. Amikor elérte Londont, leállította a hajtóművet, és a 800 kilós bomba lezuhant.

    A V-1 súlyos pusztítást végzett Angliában. Ahhoz nem volt elég pontos, hogy katonai célpontokat eltaláljon. Igazi terrorfegyver volt, annyit tudott, hogy valahol a városban robbanjon.

    Nem volt legyőzhetetlen sem. A britek hatalmas léggömböket eresztettek fel a városok előtt, ezeknek a horgonykábelein fennakadhattak a szárnyas bombák. Hősies vadászpilóták üldözték a V-1-es robotrepülőket a levegőben. Különleges gépekkel repültek, amikről sokszor még a festéket is levakarták, hogy könnyebbek legyenek. Így zuhanásból szerencsés esetben utolérhették a robotbombákat. Szétlőni őket nagyon veszélyes volt, mert a robbanásban odaveszhetett a vadász is. Gyakran a szárnyukkal borították fel a V-1-est repülés közben, amit a vezérlés nem tudott kezelni, és a bomba lezuhant a tenger felett.

    Számítógépes grafika a V-1 felborításáról

    A brit és amerikai bombázók pedig kitartóan pusztították a V-1-esek kilövőállásait. Ezeknek hosszú rámpára volt szükségük a starthoz, és ezeket idővel sikerült lebombázni.

    A V-1 olcsó volt, ezrével lehetett bevetni, és nagyon sok erőt kötött le a védekezés. A németek nem sokkal később újabb csodafegyvert vetettek be, ami ellen már tényleg nem volt védelem: ez volt a V-2 rakéta, amiről majd máskor írunk.

    Az elv a mai napig változatlan: minél olcsóbb hajtómű, minél nagyobb robbanófej, és mindez pilóta nélkül. Ma már egy gyufásdoboznyi elektronika megoldja azt, amihez akkor száz kilónyi pörgő-forgó berendezés kellett. A fizika viszont szigorú: a komoly pusztításhoz kell egy tonna robbanóanyag, és ezt valahogy el kell reptetni a célpontig. Nyolcvan év telt el, de a háború… a háború nem változik.

  • Elhunyt Jane Goodall, a világ egyik legemberségesebb tudósa

    Elhunyt Jane Goodall, a világ egyik legemberségesebb tudósa

    Október elsején, 91 éves korában elhunyt Jane Goodall. A nevét lehet, hogy még nem ismerted, de képet biztosan láttál már róla. Ő volt az a szőke copfos tudósasszony, akit rendszeresen fotóztak csimpánzok társaságában. Évtizedekig kutatta az emberszabásúakat Afrikában, de nemcsak a csimpánzokhoz értett. Foglalkozott a növényekkel, a fajok sokszínűségével, és a természetvédelemmel is. 1977-ben intézetet alapított, ami főleg a fiatalokat segítette jobban érteni és védeni a környezetet. Több könyvet írt, ezeket magyarul is el lehet olvasni. Hitt abban, hogy a világot meg lehet változtatni, a béke nagykövetének is kinevezték. Sokan pedig úgy utaltak rá, hogy ő volt a „legtökösebb” nő a férfiak uralta tudósok között.

    Jane Goodall néhány nappal ezelőtt egy konferencián New Yorkban. Kép: Facebook/Dr. Jane Goodall

    Az egész egy plüssmajommal kezdődött

    Valerie Jane Goodall Londonban született 1934-ben. A második születésnapjára egy játékcsimpánzt kapott az apukájától, amit annyira megszeretett, hogy egész életében ragaszkodott hozzá. Kicsi korától kezdve rajongott az állatokért, és alig volt tíz éves, amikor eldöntötte, hogy Afrikába megy, hogy állatok közt éljen.

    Mivel ekkor épp dúlt a második világháború, a szülei pedig nagyon szegények voltak, ennek nem sok esélye volt. Viszont az anyukájától azt tanulta meg, hogy amiben igazán hisz, azt meg tudja csinálni, csak nagyon keményen kell dolgozni érte. Sosem mondták neki otthon azt, hogy ez lehetetlen, azt viszont igen, hogy használjon ki minden lehetőséget, akkor pedig megtalálhatja az utat az álmai felé.

    A gimnázium után Jane titkárnőként és pincérként dolgozott. Afrika csak akkor került elérhető közelségbe, amikor egy barátnője szülei meghívták a farmjukra Kenyába. Itt találkozott a világhírű régésszel, Louis Leakey-vel. Leakey az ősi emberszabásúakat kutatta Afrikában, és úgy gondolta, hogy jobban érthetné az egykori állatok viselkedését, ha a ma élő csimpánzokról, orángutánokról és gorillákról is készülnének tanulmányok. Látva Jane lelkesedését, ő volt az egyike azoknak, akiket felkért erre a feladatra.

    Nevet adott a csimpánzoknak

    Jane Goodall ekkor kezdte tanulmányozni a csimpánzokat. Gyakorlatilag beköltözött a dzsungelbe egy csimpánzkolónia mellé. Időbe telt, míg az állatok megszokták, de végül egyre közelebb engedték magukhoz. Goodall legfontosabb felfedezése az lett, hogy megfigyelte, hogy a csimpánzok képesek eszközöket használni. A feljegyzéseiben ezt először egy általa „Szürkeszakállú David”-nek nevezett csimpánzon figyelte meg. Az állat sokáig ült egy termeszvár fölött, majd felállt, legallyazott egy ágat, és azzal kezdte kipiszkálni és megenni a termeszeket. A tudósok korában azt hitték, hogy csak az ember képes szerszámokat készíteni és használni. Jane Goodall felfedezése viszont pont ennek ellenkezőjét mutatta be.

    Jane Goodall egy csimpánzkölyökkel. Kép: Facebook/Jane Goodall Intézet

    Azt is ő írta le először, hogy a csimpánzok képesek csoportban vadászni, ezzel azt is megcáfolta, hogy a főemlősök csak növényeket esznek. Számok helyett a kutatásaiban minden állatot néven nevezett, és megfigyelte azt is, hogy mindegyik állatnak saját személyisége, egyedi hangulatai és érzelmei vannak.

    Azt is ő írta le először, hogy a csimpánzok az emberéhez hasonló családokban élnek. Ezek a családok pedig nem mindig békések egymással, ha kell, harcba mennek a másik család vagy kolónia ellen. A hetvenes évek elején Goodall négy éven keresztül figyelt egy „polgárháborút” két népesebb család közt. Ez lett a történelem első feljegyzése egy olyan háborúról, amit nem emberek vívtak egymással. De megfigyelte azt is, hogy a csimpánzok milyen szerető gondoskodással nevelik az utódaikat, és előfordul köztük az is, hogy „örökbefogadnak” egy-egy elárvult kölyköt.

    Évtizedekig tanulmányozta a csimpánzokat. Kép: Facebook/Jane Goodall Intézet

    Miközben Goodall a kutatásait végezte Afrikában, felvették a Cambridge-i Egyetemre. Egyike lett annak a néhány embernek, akik anélkül szerezhettek ott doktori címet, hogy ténylegesen oda jártak volna.

    A „Béke hírnöke” lett

    Jane Goodall munkájára az egész világ felfigyelt. Rengeteg tudományos elismerést kapott, 2002-ben pedig az ENSZ akkori főtitkára a „Béke hírnöke” címet adományozta neki. A hírnököknek az a dolga, hogy szószólóként álljanak ki fontos ügyekért. Ilyenek például az emberi jogok, a béke, vagy az éhezés és a nyomor megszüntetése.

    Szeptember 13-án még Chicagóban adott elő. Kép: Facebook/Dr Jane Goodall

    Goodall rengeteg előadást tartott világszerte, ahol a munkájáról beszélt, és persze arról is, hogy milyen felelőssége van az embereknek abban, hogy a világ élhető és biztonságos maradjon. A 91 éves tudóst épp egy ilyen körúton érte a halál, amikor Kaliforniában sorra járta az egyetemeket. A nevét viselő intézet vasárnap délelőtt megemlékezést tart róla a budapesti Városmajorban. Ide természetesen állatokat is várnak, ahogy a közleményükben írják: „akinek van kutyája, mindenképpen hozza magával, mert Jane imádta őket.”

    (janegoodall.hu, hvg.hu)

  • Láttad már a Macskafogó című filmet?

    Láttad már a Macskafogó című filmet?

    Van egy magyar rajzfilm, amit a felnőttek nagy rész szinte kívülről fúj. És ha valaki megkérdezi, mi a jelszó, sokan azonnal rávágják, hogy „egy aprócska kalapocska, benne csacska macska mocska”. A szüleidnek meghatározó élmény volt a Macskafogó című rajzfilm, ami ma is nagyon szórakoztató és még izgalmas is. 1986. október 2-án mutatták be a mozikban, tehát jövőre lesz negyven éves. Ennek kapcsán összeszedtünk nektek néhány érdekességet, amit nem biztos, hogy eddig tudtatok a filmről.

    Először is egy rövid összefoglaló, ha még nem láttad a filmet, akkor figyelem, spoiler következik.

    A film M.M.u. (Mickey Mouse után) 80-ban játszódik, ez az X bolygó időszámítása. Itt az egerek egészen jól megvoltak, amíg a macskák bűnszervezetbe tömörülve az életükre nem törtek. A megoldás, ami egy macskafogó gép terve, egy tudós, Fushimishi professzor kezében van. A terveket viszont el kell hozni Pokióból. A feladatot Nick Grabowskira, az Intermouse egykori ügynökére bízzák. Emellett az egerek elterelésként elküldik Pokióba Lusta Dick őrmestert is, aki az egyszemélyes rendőrzenekar.

    Persze semmi nem megy flottul. Grabowskit bérgyilkos patkányok üldözik, Lusta Dick gépe pedig lezuhan. Egyedüli túlélőként kell helytállnia a dzsungelben, és kitrombitálni magát a vérszívó denevérek közül.

    Közben a macskák Mr. Teufellel az élen egyre nagyobb aggodalommal figyelik, ahogy Grabowski a céljához közelít. De a patkányok végül sikerrel járnak, megszerzik a terveket és elkapják Grabowskit is. Teufelt pedig a macskabűnözők vezére, Mr. Giovanni Gatto kinevezi utódjának. Azt viszont már tényleg nem írjuk le, hogy mi lett a sztori vége, kénytelen leszel megnézni a filmet.

    A nézők imádták

    A Macskafogó itthon rögtön hatalmas siker lett, pedig a kritikusok nem igazán szerették. Volt, aki szerint ez csak egy sablonos gengszterfilm, ám azt azért mindegyik kritikus elismerte, hogy nagyon vicces. A nyolcvanas évek közepén egyébként az akkori kultúráért felelős vezetők egyáltalán nem értékelték a filmet. Sőt, a forgatókönyvet első körben el is utasították, azzal, hogy az sem művészileg, sem politikailag nem támogatható.

    A film forgatókönyvét Nepp József írta, aki olyan ismert rajzfilmeket is alkotott, mint a Mézga család, a Szaffi vagy Az erdő kapitánya. De ő volt a Gusztáv-sorozat írója is. A rendező pedig Ternovszky Béla volt, akivel már korábban együtt dolgoztak a Mézga családon is.

    A filmet bemutatták Amerikában és Kanadában is, Cat City, vagyis Macskaváros címmel. Megváltoztatták a szereplők nevét is, hogy lehetőleg ne lehessen összekötni a filmet egyik szocialista országgal se. A dalokat is átírták, sőt, a már klasszikusnak számító Négy gengsztert teljesen kihagyták az 1987-es bemutatóból. Itt nem is volt nagy visszhangja a filmnek. A Szovjetunióban 1988-ban került a Macskafogó a mozikba, ahol hatalmas siker lett, különösen azután, hogy tévében is vetíteni kezdték. Bár itt elég sok részt kivágtak a filmből, így a szovjet gyerekek nem láthatták például azt, hogy Safranek, Mr. Teufel titkára megbünteti a kislányát azért, mert az egerekkel barátkozik.

    Érdekes apróságok a film kapcsán

    Vannak olyan apró érdekességek is, amiket nem biztos, hogy rögtön észrevesz az ember. Ilyen például, hogy Giovanni Gatto neve magyarra fordítva Macska János. Vagyis Macskajancsi. De Mr. Teufel neve sem véletlen. Az tény, hogy nagyon hasonlít a macskák egyik kedvenc csemegéjére, a tejfölre, de a Teufel németül ördögöt jelent. A film főcíme a Csillagok háborúját idézi. A benne hallható zenék pedig azonnal nagy slágerek lettek.

    A Négy gengszter című dal saját klipet is kapott, pedig igaziból nem is tartozik szorosan a filmhez. Az eredeti dalt a The Manhattan Transfer énekelte, Four Brothers címmel. A Macskafogó konkrétan azért született meg, mert Nepp József szeretett volna ehhez a dalhoz egy rajzfilmes klipet készíteni. De ha már így alakult, kitalált köré egy egész történetet.

    Ha kedvet kaptál megnézni a filmet, el lehet csípni néha a videómegosztó oldalakon, és a tévében is viszonylag gyakran leadják. A mai évforduló miatt például a Mozi Klub nevű tévécsatornán nézheted meg este 9-től. Igaz, hogy 12 éven felülieknek ajánlják, de biztos, hogy rá tudod venni a szüleidet, hogy nézzék meg veled.

  • Ma ünnepeljük az idős embereket

    Ma ünnepeljük az idős embereket

    Október elseje az idősek világnapja. Ilyenkor ünnepeljük azokat, akiktől életet, bölcsességet, tudást és szeretetet kaptunk. Nincs egyetlen meghatározás arra, hogy ki számít idősnek. A statisztikák általában a 60 vagy a 65 év felettieket sorolják az időskorú kategóriába. Az öregedésre általában senki sem gondol, amikor még fiatal. De mind öregszünk, és vannak nagyszüleink és szüleink, akik szintén öregszenek. Ki-ki eltérően éli meg ezt a folyamatot.

    A magyar társadalom is erősen öregszik, mivel kevés gyerek születik. Mindenesetre az emberek világszerte egyre tovább élnek, ez pedig egyre sürgetőbben veti fel azt a kérdést, hogy

    hogyan tudnánk ezeket a plusz éveket, évtizedeket minél egészségesebben és boldogabban eltölteni.

    Ez ugyanis egyáltalán nem könnyű feladat.

    Milyen az idősek helyzete?

    Az idős emberek sokszor rengeteg nehézséggel szembesülnek. Egyrészt fel kell dolgozniuk, hogy egyszer-egyszer vagy egyre többször elromlik a testük vagy éppen cserben hagyja őket az elméjük. De meg kell élniük azt is, hogy egyre több baráttól, régi kollégától kell örökre elbúcsúzniuk. Emiatt gyakran fenyegeti őket a veszély, hogy magányossá válnak. Magyarországon ez leginkább az apró falvak idős embereire jellemző. Ha valaki például megözvegyül, a gyerekei pedig messzire költöztek, annak rendkívül nehéz bármilyen kapcsolatot fenntartania.

    Fotó: Unsplash

    Pedig az, hogy az időseknek legyenek kapcsolataik, létfontosságú a jóllétükhöz. Már az is sokat tesz az egészségük megőrzéséhez, ha időnként valakivel sétálnak az utcán néhány kört. A szellemi frissesség egyik kulcsa pedig a kommunikáció, az agy állandó edzése és karbantartása. Vagyis a gondolkodás, a beszélgetés, az információk befogadása, küldése és így tovább.

    Az öregedéssel járó betegségek kezelése szintén kihívást jelenthet az idősek számára. Főleg, ha messze van tőlük az orvos vagy ha hosszú ideig várnak valamilyen vizsgálatra. Sok idős ember folyamatos gondozásra szorul. Ha a család ezt nem tudja megoldani (mert mondjuk mindenki dolgozik napközben), akkor az otthoni ápoláshoz kérheti ápoló segítségét. Magyarországon viszont szakemberhiány van, az ápolók bére pedig nagyon alacsony. Az idősek otthonába szintén nehéz lehet bejutni, a kevés hely miatt néhol nagyon hosszú a várólista.

    Fotó: Unsplash

    Vannak, akiknek akkor is kell dolgozniuk, ha már nyugdíjba mehettek volna, máskülönben nem tudnának megélni. Ma már minden nyolcadik 65–74 éves magyar vállal munkát, nem mindegyikük kényszerből, az önként dolgozók is beleszámítanak a statisztikába. A magyar átlagnyugdíj körülbelül 240 ezer forint körül van, de a magyar nyugdíjasok felének egy januári adat szerint kevesebb mint 214 ezer forintból kellett élnie egy hónapban. Sajnos a politika nagyon sokszor eszközként akarja használni a nyugdíjas szavazókat egy-egy kampányhoz. Erre Magyarországon is bőven akadt már példa.

    A világ is tehet néhány dolgot

    Ahogy fentebb is írtuk, az emberek nagyon sokféleképpen élik meg az öregedést. Van, aki sokkal, de sokkal fiatalabbnak érzi magát, mint amennyi az életkora. Különösen, ha aktívan tölti a nyugdíjas éveit. Ehhez óriási nyitottságra van szüksége: tudatosan kell az élet napos oldalára figyelnie és arra, hogy ne menjen el mellette a világ. Ha valaki nyugdíjas lesz, eltűnik a napi rutinja, kiesik a munkája, ami addig évtizedeken keresztül meghatározta a hétköznapjait. Fontos, hogy ekkor új célt találjon, de legalábbis megkeresse, miben lelhetné örömét hosszú távon.

    Az idősek világnapja igyekszik rávilágítani, hogy az idősödő társadalmakban fontos az idősek jogainak az erősítése: „hogy hozzáférhessenek a megfelelő egészségügyi ellátáshoz és a szociális védelemhez, hogy olyan politikai intézkedéseket tegyenek az érdekükben, amelyek hosszú távon is biztosítják a jólétüket, a méltóságukat és a szellemi frissességüket” – írta az Egyesült Nemzetek Szervezete. Ilyen intézkedés lehet például az idősbarát várostervezés- és közlekedés. De az is, ha az időseknek helyben vagy országosan olyan lehetőségeket teremtenek, ahol önkéntesként, mentorként vagy akár egy kis közösségen belüli szervőként vehetnek részt a társasági tevékenységekben.

    Források: ENSZ. WHO. Ageing Better.