Idén augusztusban az Európai Unió országaiban összesen 790 177 új személyautót regisztráltak.
A hónap abszolút győztese a Volkswagen T-Roc lett, amely 14 693 példányban talált gazdára. De nagyon keresett volt a Dacia Sandero és a Toyota Yaris Cross is.
A T-Roc egy középkategóriás autó, hagyományos motorral – tehát ez nem elektromos. A Volkswagen kisebb kocsijai régóta a legnépszerűbbek közé tartoznak. Az viszont meglepő fejlemény, hogy a román Dacia alig lemaradva nyerte el a második helyet, és a terepjárója még a hetediket is elvitte.
Dacia Sandero, Romániából. Fotó: Dacia
Íme, a 10 legnépszerűbb autómodell Európában 2025 augusztusában:
Volkswagen T-Roc – 14 693 db
Dacia Sandero – 13 834 db
Toyota Yaris Cross – 12 201 db
Volkswagen Tiguan – 12 094 db
Renault Clio – 12 091 db
Hyundai Tucson – 11 350 db
Dacia Duster – 9813 db
Toyota Yaris – 9666 db
Opel Corsa – 9585 db
Volkswagen Golf – 9444 db
A Csendes-óceán délkeleti részén található Húsvét-szigetek arról híres, hogy a partjainál hatalmas, akár tíz méter magas kőszobrok találhatók. Ezeket moainak nevezik.
Több mint 800 ilyenről tudnak a szakemberek, igaz, ezekből sok már elpusztult. A moaikat a 13. századtól a 16. századig készítették a sziget lakói.
17 kilométeres séta
A hatalmas szobrok akár 60 tonnát is nyomnak, és évszázadok óta állnak mozdulatlanul a szigeten. Igen ám, de azok a vulkáni kőfejtők, ahol ezek a szobrok készültek, több mint 17 kilométerre vannak attól, ahol moaik állnak.
Eddig nem tudták elképzelni sem, hogyan vitték el ezeket a szobrokat dombos terepen, modern technológia nélkül. Volt olyan elmélet, hogy fatörzsből készült szánon húzták, fa görgőkön a hanyatt fektetett szobrokat, de volt olyan is, ami szerint földönkívüliek segítettek ebben.
Most úgy tűnik, a tudósoknak sikerült megfejteniük a titkot: a szobrok nem görgőkön gurultak, nem is idegenek emelték őket – hanem egyszerűen „elsétáltak”!
A fizika működik
A Journal of Archaeological Science-ben megjelent tanulmány szerint az emberek kötél segítségével, jobbra-balra hintáztatva mozgatták a moaikat. A kutatók 3D-modellek és terepi kísérletek segítségével bizonyították, hogy 18 ember is elég volt ahhoz, hogy egy többtonnás kőóriás 40 perc alatt 100 métert „sétáljon”.
A terepi kísérletről felvétel is készült:
„A fizika teljesen működik – és minél nagyobb a szobor, annál jobban!” – mondta Carl Lipo antropológus, a tanulmány egyik szerzője. A titok a moaik D alakú, előredőlő talpában rejlik, ami megkönnyítette a ringató mozgást.
A Húsvét-szigeten ma is látható, mintegy négy méter széles, homorú utak is a teóriát támasztják alá – ezek valószínűleg nem egyszerű ösvények voltak, hanem a „moai-sétáltatás” nyomai. (Kispolgár / Popsci)
Igazi őszi idő lesz ma, szeles, borongós, bár nem kimondottan hideg. Boldog névnapot kívánunk minden Brigittának.
Ma van a lánygyerekek világnapja. Ettől most a fiúgyerekek kicsit kirekesztve érezhetik magukat, pedig semmi okuk rá. Ezt a napot ugyanis azért tartják, mert még mindig van a világon egy csomó hely, ahol a lányok óriási hátrányból indulnak neki az életnek. És bár ma már sokkal jobb a helyzet, mint mondjuk 10 éve, de van hova fejlődni. A világon ma is legalább 130 millió olyan kiskorú lány van, aki nem járhat iskolába. És évente még mindig tíz millió körül van azoknak a 18 év alatti lányoknak a száma, akiket akaratukon kívül férjhez adnak. Pedig a világ sehol se tartana a lányok, vagyis a cinkák nélkül, ahogy a székelyek nevezik őket. Szóval, kedves fiúgyerekek, tessék odafigyelni a lányokra! És soha ne hagyjátok szó nélkül, ha azt látjátok, hogy kimaradnak, lemaradnak valamiről, csak azért, mert lányok.
A művészetekben például jócskán kisebbségben vannak a lányok. Ettől teljesen függetlenül ma kicsit bővebben is olvashattok a friss Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról, aki férfi. De más érdekességekkel is készültünk. Kellemes pihenést kívánunk szombatra.
María Corina Machado venezuelai parlamenti képviselő kapja idén a Nobel-békedíjat. Az indoklás szerint a képviselő rengeteget tett a venezuelai nép demokratikus jogaiért. Venezuelában egyre jobban gyengül a demokrácia, a legutóbbi választásokat elcsalták. Annak ellenére maradt hatalomban a jelenlegi vezetés, hogy a választást az ellenzék nyerte. Machado egy olyan szervezet élén áll, ami a szabad választásokért dolgozott. Hiába jutott be képviselőként a parlamentbe, országában bujkálni kényszerül, így az sem biztos, hogy el tud utazni a decemberi díjátadóra. (MTI)
Kép: Facebook/Nobel Prize
Donald Trump amerikai elnök évek óta emlegeti, hogy megérdemelné a Nobel-békedíjat. A Fehér Ház kommunikációs igazgatója az X-en jelezte, hogy nem ért egyet a Nobel-bizottság döntésével. Szerinte Trump továbbra is békéket fog kötni, háborúknak fog véget vetni, és életeket fog megmenteni. „Humanitárius szellemiségű ember, és soha nem lesz hozzá hasonló, aki a puszta akaraterejével hegyeket tudna megmozgatni” – írta Trumpról a kommunikációs igazgató. Hozzátette azt is, hogy „a Nobel-bizottság bebizonyította, hogy a politikát a béke elé helyezi.” (Telex)
Életbe lépett a tűzszünet Gázában, ahol két éve dúl a háború Izrael és a Hamász nevű terrorszervezet közt. Az izraeli miniszterelnök azt közölte, hogy minden izraeli túsz haza fog térni a következő napokban, akár életben van még, akár nem. De Izrael azt is hangsúlyozta, hogy addig maradnak a seregeik Gázában, amíg el nem érik a Hamász teljes leszerelését. (Reuters)
Miután a Meta leállította az Európai Unióban a politikai hirdetéseket a Facebookon, a töredékére esett vissza a Harcosok órája videóinak nézettsége. A Harcosok órájában kormánypárti politikusok adnak propagandainterjúkat. A friss adatok szerint a korábbi 100-200 ezres nézettség jelentősen csökkent. A fizetett hirdetések leállítása után egy-egy adást mindössze 3-4 ezren láttak csak. (Telex)
Fizetett hirdetések nélkül csekély érdeklődés mutatkozik a műsorra. Kép: YouTube
Erős földrengés rázta meg a Fülöp-szigetek déli részét. A 7,6-os erősségű földmozgás után szökőár-riasztást is kiadtak. Több tengerparti település lakóit kitelepítették, mert itt három méter magas hullámokra számítottak. A Fülöp-szigeteken nem ritka a hasonló esemény, az ország a Csendes-óceáni földrengés-aktív zónában fekszik. Itt évente átlagosan 800 földrengést mérnek. (BBC)
Folytatást kap a Minecraft-film, a gyártó cég 2027 júliusára ígérte az új rész bemutatóját. Az Egy Minecraft-filmidén év elején került a mozikba, és világszerte közel egymilliárd dolláros bevételt hozott. A film alapjául szolgáló videójáték pedig továbbra is az egyik legnépszerűbb játék a világon. (Mafab)
Jön a film folytatása, Jack Black-kel és Jason Momoával. Kép: Facebook/IGN
Virágba borult a világ legszárazabb helyének számító Atacama-sivatag. A Dél-Amerikában található sivatagban az éves csapadékmennyiség csupán 2 milliméter szokott lenni, az eső és a havazás rendkívül ritka. Idén viszont néhány magasabban fekvő pontján két hónap alatt komolyabb csapadék hullott, emiatt látványos virágzásnak indult a sivatag. Az ideihez hasonló úgynevezett szupervirágzás ritka, 5-7 évente szokott előfordulni. (Iflscience)
Ilyen szép virágos is tud lenni a világ legsivárabb helye, az Atacama-sivatag. Kép: Wikipedia
Ezen a héten osztja ki a Nobel-díjakat a Svéd Királyi Akadémia. Mi már örülhetünk, hiszen az irodalmi díjat magyar író, Krasznahorkai László kapta. Pénteken pedig a Nobel-békedíj talál gazdára. Ezt egy norvég bizottság adja ki.
A kémiai, fizikai és orvosi Nobelek odaítélése viszonylag egyszerű. Ezeket fontos, nagy jelentőségű találmányokért vagy felfedezésekért adják. Persze lehet azon vitatkozni, hogy mi a legnagyobb eredmény, de általában senki se vitatja, hogy a díjazottak nagy tudósok. Az irodalom már szubjektívebb, vagyis egyéni véleménytől függ, ki mit tart nagy regénynek vagy drámának. Ám ezeket is olyan szerzők kapják, akik letettek valamit az asztalra.
A Nobel-békedíj. Egy csomó pénz is jár hozzá. Fotó: Wikimedia
A Nobel-békedíj a legzűrösebb mind közül. Elvileg olyan politikai vezetőknek adják, akik a legtöbbet tették a nemzetek együttműködéséért, a testvériségért, a háborúk lezárásáért vagy elkerüléséért – egyszóval a békéért.
A béke nem egyszerű dolog
Csakhogy erről aztán igazán megoszlanak a vélemények. A béke ugyanis, ahogy a háború is: politika. És sokszor már az is majdnem háborúhoz vezet, hogyan lehet elérni a békét. Az ukrán háborút például az oroszok úgy gondolják lezárni, hogy elfoglalják Ukrajna nagy részét. Az ukránok viszont úgy, hogy megölik az utolsó orosz katonát is, aki a földjükre lép. Ez két nagyon különböző béketerv.
Sok vitát okoz az is, hogy a politikusok életútja ritkán egyszínű. Kevés köztük a szent ember, és lehet, hogy aki végül eléri a békét, az előtte már végigcsinált néhány háborút. Nobel-díjat kapott például Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetője a békés kiegyezésért – pedig egy diktatúra élén állt, amely háborút is folytatott. Jasszer Arafat palesztin vezető gyakorlatilag terrorszervezetet irányított élete nagy részében, mielőtt a békés megoldás felé fordult. Barack Obama lényegében azért kapott béke-Nobelt, mert ő volt az első színes bőrű az Egyesült Államok élén. Nem kapta meg viszont az elismerést Mahatma Gandhi, az indiai békés szabadságmozgalom hőse. Ezt a bizottság utólag meg is bánta.
Barack Obama amerikai elnök 2009-ben kapta meg a béke-Nobelt. Fotó: Wikimedia
A Nobel-békedíj a viták ellenére rangos elismerés. Mivel olyan embereknek adják, akik elvileg emberileg is példamutatók, ritkán fordul elő, hogy valaki nyíltan magának követelje. Most viszont van, aki nagyon nyújtózkodik érte, és ez az ember persze Donald Trump. Az amerikai elnök úgy gondolja, hogy az izraeli helyzet rendezésében kellő érdemeket szerzett, és megérdemli a Nobelt. Eközben viszont kíméletlen háborút folytat a bevándorlók, a sajtó és az ellenzék ellen, és igazából Izraelben sem épp nyugodt a helyzet. Kérdés, megkockáztatják-e a norvégok, hogy Trump megsértődik, és még annyira sem lesz békés, mint eddig volt…
Nem fog ma esni, de a nap se süt majd nagyon. Élénk szélre és legfeljebb 17 Celsius-fokra számíthatunk.
Boldog névnapot kívánunk minden Gedeonnak! A nevük héber eredetű, bibliai név, jelentése kétélű kard vagy sebzett kezű.
Imádjuk, hogy szinte minden apróságnak van valamilyen világnapja, most épp a tojásét ünnepeljük. A tojás világnapját 1996-ban rendezték meg először Bécsben. A Tojás Világszövetség azóta minden év októberének második péntekjén megünnepli ezt a jó kis élelmiszert.
Gondoljunk csak bele: a tojás könnyen hozzáférhető, teljes értékű tápanyag, ami szinte minden kultúra konyhájában jelen van. Az már csak bónusz, hogy kismilliónyi változatban készíthetjük el.
A Tojás Világszövetség neve ugyan kicsit idétlenül hangzik, de maga a szervezet fontos munkát végez: összeköti a globális tojásipart és igyekszik tudatosítani az emberekben, hogy milyen fontos szerepet játszik a tojás az egészséges táplálkozásban.
A Világszövetség egyébként nagyon komolyan veszi a világnapot, az ünnep alkalmából gyerekeknek szóló tojásos foglalkoztatófüzeteket is készített. Ezek ide kattintva letölthetők. Ó, és ma délután egy környezetvédelmi mérföldkőről is beszámolunk nektek! Maradjatok velünk!
Krasznahorkai László magyar író kapta az irodalmi Nobel-díjat idén – jelentette be csütörtökön az elismerést osztó Svéd Akadémia. A hivatalos indoklás szerint Krasznahorkainak a díjat „látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette is megerősíti a művészet erejét”. A 71 éves magyar szerző írta többek között a Sátántangó, illetve Az ellenállás melankóliája című könyveket. „Nagyon boldog és büszke vagyok, mert egy olyan társaságba kerültem, amelyben igazán nagy írók és költők vannak” – reagált a hírre Krasznahorkai. Hozzátette, hogy az elismerés erőt ad neki ahhoz, hogy a saját „kis” nyelvét használja – a magyart. Az elismerést az olvasóinak is megköszönte és azt üzente: olvassanak továbbra is, élvezzék azt és gazdagodjanak általa, mert az olvasás erőt ad nekünk, hogy túléljük ezt a nagyon-nagyon nehéz időszakot a Földön”. (Kispolgár)
Megállapodott a tűzszünetről és a túszcseréről Izrael és a palesztin terrorszervezet, a Hamász. Mint ismert, a Hamász 2023 októberében indított támadást Izrael ellen. Akkor túszokat is elvitt magával, de a mostani megállapodás értelmében visszaadja őket, ha az izraeliek is visszaadják az általuk fogva tartott palesztin embereket. Miután az egyezmény hatályba lép, az izraeli csapatok megkezdik a részleges kivonulást Gázából. Donald Trump amerikai elnök már hosszú ideje azon volt, hogy elérje a tűzszünetet a háborús övezetben. A megállapodás bejelentését palesztinok és izraeliek egyaránt ünnepléssel fogadták. (Reuters/MTI)
Csak állatkertben vagy cirkuszban lehetne tartani olyan jávorszarvasokat, amelyeket Hadházy Ákos független képviselő fotózott le a hatvanpusztai birtokon. Korábban már zebrákat, antilopokat és bölényeket is láttak ott. Egy rendelet szerint viszont a jávorszarvas a különösen veszélyes állatfajok közé tartozik, vagyis különleges szabályok vonatkoznak arra, hol lehet tartani: kizárólag állatkertben vagy cirkuszban. A HVG megkérdezte a kormányhivatalt, hogy ez esetben miért legelészhetnek szabadon Hatvanpusztán az állatok, de egyelőre nem kaptak választ. (hvg360)
Jávorszarvas a birtokon. Fotó: Hadházy Ákos
Arról írt a Direkt36 nevű oknyomozó portál, hogy kémhálózatot működtetett a magyar hírszerzés Brüsszelben a 2010-es években. Ennek az volt a célja, hogy minél több információt szerezzenek az Európai Unió intézményeiről és képviselőket szervezzenek be. Úgy tudni viszont, hogy a hírszerzés nagyon amatőr és óvatlan volt, ezért 2017-ben lebukott a teljes kémhálózat. A cikk szerint a brüsszeli magyar Állandó Képviselet két dolgozója feltűnően kérdezősködött, ha bizottsági ügyekről volt szó. Egyikük fel is fedte egy tisztviselő előtt, hogy kémként dolgozik, a másikuk pedig elég nyíltan akart belső dokumentumokat megszerezni egy hivatalnoktól. A cikk megjelenése után Elio Di Rupo EP-képviselő kezdeményezte, hogy az EU azonnal állítson fel vizsgálóbizottságot az ügy miatt. (Direkt36/Eurológus)
Rendkívüli intézkedésként 17 milliárd forintot különít el a gyerekvédelemre, a szociális ellátórendszerre a kormány – jelentette be Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki Kormányinfón. Az összeget elsősorban az állami fenntartású intézmények rendbehozatalára szánnák. Január 1-től Gulyás szerint béremelés várható az egész szociális szektorban. Hogy mennyivel emelkedhetnek az ellátórendszerben dolgozók fizetései, az a következő hetekben derül ki. Néhány napja a Fidesz és a KDNP képviselői még leszavazták a parlamenti bizottságban azt az ellenzéki javaslatot, ami alapján több pénz jutott volna a gyerekvédelemnek. (Kispolgár)
Hős kutyáról cikkeznek Floridában. Szeptember végén egy férfi bejelentette a helyi rendőrségnek, hogy a 86 éves felesége elment megsétáltatni a gyerekük kutyáját, Eeyore-t, de sem ő, sem az állat nem tért haza, egy óra elteltével sem. Az egyik rendőr körbejárta a környéket, de senkit sem talált, mire egyszer csak szembejött vele az eltűnt kutya. „Szia, hol a mamád?” – kérdezte a rendőr a felvételen. A kutya ezután elvezette őt egy közeli helyre, ahol a nő a földön feküdt, mert elesett. A rendőrség testkamerás felvételein látható, hogy a nő hitetlenkedve kérdezi a rendőrt, hogy a kutya segített-e rátalálni. „Odament a kocsijához?” – kérdezte rendőrtisztet, majd a kutyához fordult: „ó, édesem… ó, Eeyore, olyan jó fiú vagy. A mama szeret téged.” Eeyore egyébként a Micimackóban szereplő Füles eredeti neve.
Fantasztikus hírt közölt a Nobel-díjakat osztó Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtökön. Krasznahorkai László magyar író „látnoki erejű műveiért” megkapta az irodalmi Nobel-díjat.
Krasznahorkai Gyulán született 1954-ben, a középiskolát Szegeden végezte. Az egyetemen jogot tanult, majd magyar-népművelő diplomát szerzett az ELTE-n. Még hallgató korában kezdett el írni, az első írása 1977-ben jelent meg egy budapesti folyóiratban. Öt évvel később szabadúszó íróként dolgozott.
Krasznahorkai László portréja. Fotó: Nobel
Több művéből is filmet készített jó barátja, Tarr Béla filmrendező – együtt készítették a Sátántangót és A torinói ló című filmet is. Előbbi az egyik legismertebb műve, ami egy lepusztult faluban játszódik. A regényt a magyar posztmodern próza alapművének tartják. De ő írta Az ellenállás melankóliája és Az urgai fogoly című könyveket is.
A nemzetközileg is elismert író folyamatosan költözik a világban, élt már többek között Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és az Egyesült Államokban is. 1990-től hosszabb időt töltött időt Kelet-Ázsiában.
Háromszázezer dollárt, vagyis körülbelül több mint 101 millió forintnak megfelelő összeget gyűjtött össze a szklerózis multiplexszel élők számára egy férfi, aki egy gifnek köszönhetően lett híres.
Ő Drew Scanlon, és a Blinking White Guy (pislogó fehér fickó) nevű mém főszereplője:
Scanlon arra használta fel a hírnevét, hogy pénzt gyűjtsön egy éves kerékpárversenyre, amely a Nemzeti Szklerózis Multiplex Társaságot támogatja. A szklerózis multiplex egy, a központi idegrendszert érintő betegség, ami az idegsejtek károsodásával jár. Scanlon egyik barátja, Katie, és az édesanyja, Elle is ilyen betegségben szenvednek, ezért nagyon fontos neki az ügy.
A San Franciscóban élő és videóproducerként dolgozó férfi évente egyszer közzéteszi az X-en a gifet, és azt írja hozzá, hogy „EZ AZ ÉN ARCOM”, majd arra kéri a követőit, hogy adományozzanak a jótékonysági kerékpárversenyre. Ennek a stratégiának köszönhetően a Scanlon most sok pénzt gyűjtött a betegséggel élők számára. Azt nyilatkozta, hogy lenyűgözte, hogy az emberek még mindig ilyen nagylelkűen reagálnak a gifre. Hozzátette, hogy a mémet egy „ajándéknak tekinti”, amit csak „tovább kell adnia”. Ő ugyanis semmit nem csinált azért, hogy híres legyen.
Drew Scanlon. Fotó: X
Scanlon 2013-ban egy videojátékokról szóló weboldalon dolgozott. Egy élő közvetítésen vett részt, ahol az előadó valamilyen kettős jelentésű mezőgazdasági kifejezést használt. Scanlon erre reagálva kezdett el zavartan pislogni. Két évvel később valaki észrevette a reakcióját a közvetítésen, és készített róla egy gifet. Azóta gyakran használt mémmé vált, sőt, egy híroldal egyszer a létező 11. legjobb gifnek szavazta meg. (Guardian)
