Blog

  • Nem Donald Trump nyerte a Nobel-békedíjat, folytatást kap a Minecraft-film – híradó

    Nem Donald Trump nyerte a Nobel-békedíjat, folytatást kap a Minecraft-film – híradó

    María Corina Machado venezuelai parlamenti képviselő kapja idén a Nobel-békedíjat. Az indoklás szerint a képviselő rengeteget tett a venezuelai nép demokratikus jogaiért. Venezuelában egyre jobban gyengül a demokrácia, a legutóbbi választásokat elcsalták. Annak ellenére maradt hatalomban a jelenlegi vezetés, hogy a választást az ellenzék nyerte. Machado egy olyan szervezet élén áll, ami a szabad választásokért dolgozott. Hiába jutott be képviselőként a parlamentbe, országában bujkálni kényszerül, így az sem biztos, hogy el tud utazni a decemberi díjátadóra. (MTI)

    Kép: Facebook/Nobel Prize

    Donald Trump amerikai elnök évek óta emlegeti, hogy megérdemelné a Nobel-békedíjat. A Fehér Ház kommunikációs igazgatója az X-en jelezte, hogy nem ért egyet a Nobel-bizottság döntésével. Szerinte Trump továbbra is békéket fog kötni, háborúknak fog véget vetni, és életeket fog megmenteni. „Humanitárius szellemiségű ember, és soha nem lesz hozzá hasonló, aki a puszta akaraterejével hegyeket tudna megmozgatni” – írta Trumpról a kommunikációs igazgató. Hozzátette azt is, hogy „a Nobel-bizottság bebizonyította, hogy a politikát a béke elé helyezi.” (Telex)

    Életbe lépett a tűzszünet Gázában, ahol két éve dúl a háború Izrael és a Hamász nevű terrorszervezet közt. Az izraeli miniszterelnök azt közölte, hogy minden izraeli túsz haza fog térni a következő napokban, akár életben van még, akár nem. De Izrael azt is hangsúlyozta, hogy addig maradnak a seregeik Gázában, amíg el nem érik a Hamász teljes leszerelését. (Reuters)

    Miután a Meta leállította az Európai Unióban a politikai hirdetéseket a Facebookon, a töredékére esett vissza a Harcosok órája videóinak nézettsége. A Harcosok órájában kormánypárti politikusok adnak propagandainterjúkat. A friss adatok szerint a korábbi 100-200 ezres nézettség jelentősen csökkent. A fizetett hirdetések leállítása után egy-egy adást mindössze 3-4 ezren láttak csak. (Telex)

    Fizetett hirdetések nélkül csekély érdeklődés mutatkozik a műsorra. Kép: YouTube

    Erős földrengés rázta meg a Fülöp-szigetek déli részét. A 7,6-os erősségű földmozgás után szökőár-riasztást is kiadtak. Több tengerparti település lakóit kitelepítették, mert itt három méter magas hullámokra számítottak. A Fülöp-szigeteken nem ritka a hasonló esemény, az ország a Csendes-óceáni földrengés-aktív zónában fekszik. Itt évente átlagosan 800 földrengést mérnek. (BBC)

    Folytatást kap a Minecraft-film, a gyártó cég 2027 júliusára ígérte az új rész bemutatóját. Az Egy Minecraft-film idén év elején került a mozikba, és világszerte közel egymilliárd dolláros bevételt hozott. A film alapjául szolgáló videójáték pedig továbbra is az egyik legnépszerűbb játék a világon. (Mafab)

    Jön a film folytatása, Jack Black-kel és Jason Momoával. Kép: Facebook/IGN

    Virágba borult a világ legszárazabb helyének számító Atacama-sivatag. A Dél-Amerikában található sivatagban az éves csapadékmennyiség csupán 2 milliméter szokott lenni, az eső és a havazás rendkívül ritka. Idén viszont néhány magasabban fekvő pontján két hónap alatt komolyabb csapadék hullott, emiatt látványos virágzásnak indult a sivatag. Az ideihez hasonló úgynevezett szupervirágzás ritka, 5-7 évente szokott előfordulni. (Iflscience)

    Ilyen szép virágos is tud lenni a világ legsivárabb helye, az Atacama-sivatag. Kép: Wikipedia
  • Jó hír: először termelt a világ több áramot megújuló energiaforrásokból, mint szénből

    Jó hír: először termelt a világ több áramot megújuló energiaforrásokból, mint szénből

    Az energiatörténelem új mérföldkövéről beszél egy csapat tudós. Egy Ember nevű szervezet, amely világszerte az energiatermelést vizsgálja, nemrég közzétette, hogy

    hogy a 2025-ös év első felében összesítve több szél- és a napenergiát termelt a világ, mint szénalapú energiát.

    Ez valóban pozitív adat, hiszen egészen eddig – 50 éve – a szén volt az első számú energiaforrás világszerte.

    Korábban már írtunk nektek arról, hogy mi a különbség a fosszilis és a megújuló energia között. A megújuló energia – vagyis a szél-, a nap- és a vízenergia –, nem szennyezi sem a levegőt, sem a vizet, ráadásul nem fogy el. Ezzel szemben a szén, a gáz és az olaj elégetése szén-dioxidot bocsát ki. Ez melegíti a Földet, vagyis a tudósok szerint hozzájárul a globális felmelegedéshez. Eközben egyre nagyobb az igény az áramra, hiszen már nagyon sokan használnak elektromos eszközöket.

    Klímák egy ház falán. Fotó: Unsplash

    Eljöhet az idő, amikor lépést tarthatunk a kereslettel

    A most közzétett kutatás szerint az idei év első hat hónapjában a világ majdnem harmadával több napenergiát termelt, mint 2024 első félévében. A tanulmány szerzője, Małgorzata Wiatros-Motyka szerint ez az eredmény döntő fordulatot jelent. A nap- és szélenergia termelése ugyanis jelenleg olyan gyorsan növekszik, hogy kielégíti a világ növekvő villamosenergia-igényét. Úgy véli, ez egy jó lépés lehet abba az irányba, ahol a zöld energia lépést tart a kereslet növekedésével.

    A jelentés szerint az, hogy egyre nagyobb teret kaptak a megújuló erőforrások, elsősorban Kínának és Indiának köszönhető. Kína több megújuló energiát termelt, mint a világ többi része összesen. Csökkent is az országban a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása.

    Fosszilis tüzelőanyagok akcióban. Fotó: Unsplash

    Ugyanebben az időszakban India megújuló energiatermelése több mint háromszorosára nőtt az áramigényéhez képest. Ez a szén- és gázfelhasználás 3 százalékos, illetve 34 százalékos csökkenését eredményezte. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a napenergia olyan gazdaságokban is fellendül a következő időszakban, mint Szaúd-Arábia, Pakisztán és több délkelet-ázsiai ország.

    Trump politikája lassítja a folyamatokat

    Rossz hír, hogy Kínával és Indiával ellentétben az Egyesült Államok és Európa nagymértékben támaszkodott a fosszilis tüzelőanyagokra. Az Európai Unióban is mutatott némi növekedést a megújuló energia használata, de az időjárás miatt (amely a gyenge szél- és vízenergiáért felelős) több szén- és gáztermelésre volt szükség mint tavaly.

    Az Egyesült Államokban gyorsabban nőtt az igény az áramra, mint amilyen gyorsan az ország megújuló energiát termelt. Donald Trump amerikai elnök politikája egyébként sem a zöld irányba megy. A kormányzata megszüntette azt a tiszta energia fejlesztését támogató tervet, amelyet még elődje, Joe Biden írt alá. Trump a szélenergia-fejlesztéseket is leállította, és arra ösztönzi a világot, hogy minél jobban pörgesse az olaj- és a gázvásárlást.

    Mindenesetre reményre ad okot, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a zöld energiaforrások a 2020-as évek végére megduplázódhatnak. Az energia nyolcvan százaléka várhatóan napenergiából származik majd, de a szél-, a víz-, és a bioenergia is hozzájárul a termeléshez.

    Források: BBC. Guardian. Euronews. Global Electricity Mid-Year Insights 2025/EMBER.

  • Mi a Nobel-békedíj?

    Mi a Nobel-békedíj?

    Ezen a héten osztja ki a Nobel-díjakat a Svéd Királyi Akadémia. Mi már örülhetünk, hiszen az irodalmi díjat magyar író, Krasznahorkai László kapta. Pénteken pedig a Nobel-békedíj talál gazdára. Ezt egy norvég bizottság adja ki.

    A kémiai, fizikai és orvosi Nobelek odaítélése viszonylag egyszerű. Ezeket fontos, nagy jelentőségű találmányokért vagy felfedezésekért adják. Persze lehet azon vitatkozni, hogy mi a legnagyobb eredmény, de általában senki se vitatja, hogy a díjazottak nagy tudósok. Az irodalom már szubjektívebb, vagyis egyéni véleménytől függ, ki mit tart nagy regénynek vagy drámának. Ám ezeket is olyan szerzők kapják, akik letettek valamit az asztalra.

    A Nobel-békedíj. Egy csomó pénz is jár hozzá. Fotó: Wikimedia

    A Nobel-békedíj a legzűrösebb mind közül. Elvileg olyan politikai vezetőknek adják, akik a legtöbbet tették a nemzetek együttműködéséért, a testvériségért, a háborúk lezárásáért vagy elkerüléséért – egyszóval a békéért.

    A béke nem egyszerű dolog

    Csakhogy erről aztán igazán megoszlanak a vélemények. A béke ugyanis, ahogy a háború is: politika. És sokszor már az is majdnem háborúhoz vezet, hogyan lehet elérni a békét. Az ukrán háborút például az oroszok úgy gondolják lezárni, hogy elfoglalják Ukrajna nagy részét. Az ukránok viszont úgy, hogy megölik az utolsó orosz katonát is, aki a földjükre lép. Ez két nagyon különböző béketerv.

    Sok vitát okoz az is, hogy a politikusok életútja ritkán egyszínű. Kevés köztük a szent ember, és lehet, hogy aki végül eléri a békét, az előtte már végigcsinált néhány háborút. Nobel-díjat kapott például Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetője a békés kiegyezésért – pedig egy diktatúra élén állt, amely háborút is folytatott. Jasszer Arafat palesztin vezető gyakorlatilag terrorszervezetet irányított élete nagy részében, mielőtt a békés megoldás felé fordult. Barack Obama lényegében azért kapott béke-Nobelt, mert ő volt az első színes bőrű az Egyesült Államok élén. Nem kapta meg viszont az elismerést Mahatma Gandhi, az indiai békés szabadságmozgalom hőse. Ezt a bizottság utólag meg is bánta.

    Barack Obama amerikai elnök 2009-ben kapta meg a béke-Nobelt. Fotó: Wikimedia

    A Nobel-békedíj a viták ellenére rangos elismerés. Mivel olyan embereknek adják, akik elvileg emberileg is példamutatók, ritkán fordul elő, hogy valaki nyíltan magának követelje. Most viszont van, aki nagyon nyújtózkodik érte, és ez az ember persze Donald Trump. Az amerikai elnök úgy gondolja, hogy az izraeli helyzet rendezésében kellő érdemeket szerzett, és megérdemli a Nobelt. Eközben viszont kíméletlen háborút folytat a bevándorlók, a sajtó és az ellenzék ellen, és igazából Izraelben sem épp nyugodt a helyzet. Kérdés, megkockáztatják-e a norvégok, hogy Trump megsértődik, és még annyira sem lesz békés, mint eddig volt…

  • Jó reggelt!

    Jó reggelt!

    Nem fog ma esni, de a nap se süt majd nagyon. Élénk szélre és legfeljebb 17 Celsius-fokra számíthatunk.

    Boldog névnapot kívánunk minden Gedeonnak! A nevük héber eredetű, bibliai név, jelentése kétélű kard vagy sebzett kezű.

    Imádjuk, hogy szinte minden apróságnak van valamilyen világnapja, most épp a tojásét ünnepeljük. A tojás világnapját 1996-ban rendezték meg először Bécsben. A Tojás Világszövetség azóta minden év októberének második péntekjén megünnepli ezt a jó kis élelmiszert.

    Gondoljunk csak bele: a tojás könnyen hozzáférhető, teljes értékű tápanyag, ami szinte minden kultúra konyhájában jelen van. Az már csak bónusz, hogy kismilliónyi változatban készíthetjük el.

    A Tojás Világszövetség neve ugyan kicsit idétlenül hangzik, de maga a szervezet fontos munkát végez: összeköti a globális tojásipart és igyekszik tudatosítani az emberekben, hogy milyen fontos szerepet játszik a tojás az egészséges táplálkozásban.

    A Világszövetség egyébként nagyon komolyan veszi a világnapot, az ünnep alkalmából gyerekeknek szóló tojásos foglalkoztatófüzeteket is készített. Ezek ide kattintva letölthetők. Ó, és ma délután egy környezetvédelmi mérföldkőről is beszámolunk nektek! Maradjatok velünk!

  • Boldog és büszke a friss Nobel-díjas, kémbotrányba keveredhetett a magyar hírszerzés – híradó

    Boldog és büszke a friss Nobel-díjas, kémbotrányba keveredhetett a magyar hírszerzés – híradó

    Krasznahorkai László magyar író kapta az irodalmi Nobel-díjat idén – jelentette be csütörtökön az elismerést osztó Svéd Akadémia. A hivatalos indoklás szerint Krasznahorkainak a díjat „látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette is megerősíti a művészet erejét”. A 71 éves magyar szerző írta többek között a Sátántangó, illetve Az ellenállás melankóliája című könyveket. „Nagyon boldog és büszke vagyok, mert egy olyan társaságba kerültem, amelyben igazán nagy írók és költők vannak” – reagált a hírre Krasznahorkai. Hozzátette, hogy az elismerés erőt ad neki ahhoz, hogy a saját „kis” nyelvét használja – a magyart. Az elismerést az olvasóinak is megköszönte és azt üzente: olvassanak továbbra is, élvezzék azt és gazdagodjanak általa, mert az olvasás erőt ad nekünk, hogy túléljük ezt a nagyon-nagyon nehéz időszakot a Földön”. (Kispolgár)

    Megállapodott a tűzszünetről és a túszcseréről Izrael és a palesztin terrorszervezet, a Hamász. Mint ismert, a Hamász 2023 októberében indított támadást Izrael ellen. Akkor túszokat is elvitt magával, de a mostani megállapodás értelmében visszaadja őket, ha az izraeliek is visszaadják az általuk fogva tartott palesztin embereket. Miután az egyezmény hatályba lép, az izraeli csapatok megkezdik a részleges kivonulást Gázából. Donald Trump amerikai elnök már hosszú ideje azon volt, hogy elérje a tűzszünetet a háborús övezetben. A megállapodás bejelentését palesztinok és izraeliek egyaránt ünnepléssel fogadták. (Reuters/MTI)

    Csak állatkertben vagy cirkuszban lehetne tartani olyan jávorszarvasokat, amelyeket Hadházy Ákos független képviselő fotózott le a hatvanpusztai birtokon. Korábban már zebrákat, antilopokat és bölényeket is láttak ott. Egy rendelet szerint viszont a jávorszarvas a különösen veszélyes állatfajok közé tartozik, vagyis különleges szabályok vonatkoznak arra, hol lehet tartani: kizárólag állatkertben vagy cirkuszban. A HVG megkérdezte a kormányhivatalt, hogy ez esetben miért legelészhetnek szabadon Hatvanpusztán az állatok, de egyelőre nem kaptak választ. (hvg360)

    Jávorszarvas a birtokon. Fotó: Hadházy Ákos

    Arról írt a Direkt36 nevű oknyomozó portál, hogy kémhálózatot működtetett a magyar hírszerzés Brüsszelben a 2010-es években. Ennek az volt a célja, hogy minél több információt szerezzenek az Európai Unió intézményeiről és képviselőket szervezzenek be. Úgy tudni viszont, hogy a hírszerzés nagyon amatőr és óvatlan volt, ezért 2017-ben lebukott a teljes kémhálózat. A cikk szerint a brüsszeli magyar Állandó Képviselet két dolgozója feltűnően kérdezősködött, ha bizottsági ügyekről volt szó. Egyikük fel is fedte egy tisztviselő előtt, hogy kémként dolgozik, a másikuk pedig elég nyíltan akart belső dokumentumokat megszerezni egy hivatalnoktól. A cikk megjelenése után Elio Di Rupo EP-képviselő kezdeményezte, hogy az EU azonnal állítson fel vizsgálóbizottságot az ügy miatt. (Direkt36/Eurológus)

    Rendkívüli intézkedésként 17 milliárd forintot különít el a gyerekvédelemre, a szociális ellátórendszerre a kormány – jelentette be Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki Kormányinfón. Az összeget elsősorban az állami fenntartású intézmények rendbehozatalára szánnák. Január 1-től Gulyás szerint béremelés várható az egész szociális szektorban. Hogy mennyivel emelkedhetnek az ellátórendszerben dolgozók fizetései, az a következő hetekben derül ki. Néhány napja a Fidesz és a KDNP képviselői még leszavazták a parlamenti bizottságban azt az ellenzéki javaslatot, ami alapján több pénz jutott volna a gyerekvédelemnek. (Kispolgár)

    Hős kutyáról cikkeznek Floridában. Szeptember végén egy férfi bejelentette a helyi rendőrségnek, hogy a 86 éves felesége elment megsétáltatni a gyerekük kutyáját, Eeyore-t, de sem ő, sem az állat nem tért haza, egy óra elteltével sem. Az egyik rendőr körbejárta a környéket, de senkit sem talált, mire egyszer csak szembejött vele az eltűnt kutya. „Szia, hol a mamád?” – kérdezte a rendőr a felvételen. A kutya ezután elvezette őt egy közeli helyre, ahol a nő a földön feküdt, mert elesett. A rendőrség testkamerás felvételein látható, hogy a nő hitetlenkedve kérdezi a rendőrt, hogy a kutya segített-e rátalálni. „Odament a kocsijához?” – kérdezte rendőrtisztet, majd a kutyához fordult: „ó, édesem… ó, Eeyore, olyan jó fiú vagy. A mama szeret téged.” Eeyore egyébként a Micimackóban szereplő Füles eredeti neve.

  • Hadat üzent Magyarország a lengyel trappistának

    Hadat üzent Magyarország a lengyel trappistának

    Többször írtunk már az Élelmiszerkönyvről. Ebben a szabályzatban írják le, milyennek kell lenniük az ennivalóknak, és mit hogyan szabad nevezni. Például hogy kecskesajt csak az lehet, ami főleg kecsketejből van.

    A mezőgazdasági miniszter most átíratta az Élelmiszerkönyv trappista sajtról szóló részét. Ennek a célja pedig az, hogy a lengyel sajtokat kiszorítsák a magyar piacról.

    Lengyelország nagyhatalomnak számít a tejiparban, míg a magyar üzemek nehezen élnek túl. Nemrég például a Medve sajt gyártását is megszüntették itthon. Erről itt írtunk.

     

    A magyarok egyre több lengyel (és szlovák) sajtot vásárolnak, mert ezek jobb áron kaphatók a hazainál. Főleg a legolcsóbb terméknél, a trappistánál tarol a lengyel áru, hiszen itt tényleg azt nézi a vevő, hogy melyikért fizet kevesebbet.

    A trappista évtizedek óta a legnépszerűbb sajt nálunk, noha már a szocializmusban sem volt sok köze az eredeti francia recepthez. A ma trappistaként eladott áru meg már ahhoz sem hasonlít, ami negyven éve futott ezen a néven. Az utóbbi években egyébként a gouda sajt is fontos szereplő lett.

    A trappista legyen kerek!

    Az új Élelmiszerkönyv már előírja, hogy a trappistának feltétlenül korong alakúnak kell lennie. Ezt azért találták ki, mert a lengyel gyárak tégla alakú sajtokat készítenek. Ezeket ezután már nem lehet trappistaként eladni.

    Rendes kerek sajtok egy holland üzletben. Fotó: Unsplash

    Persze mindenkinek jobb lenne, ha a magyar gyárak mondjuk jobb vagy olcsóbb sajtot gyártanának, és így győznék le a külföldi versenytársakat, de hát ez nem sikerült. Így maradt a törvény állítgatása. Ám ez nem biztos, hogy megoldja a gondot.

    Ha a lengyeleknek fontos a magyar piac, akkor előbb-utóbb vesznek olyan gépet, ami kerek sajtot csinál. Vagy egyszerűen lemondanak a trappista névről, átnevezik a terméküket Krakkói Bocikára, és indítanak egy nagy reklámkampányt, hogy mostantól ez az olcsó sajt. Hosszú távon az Élelmiszerkönyv nem védi meg a magyar termelőket, mert az Európai Unióban bárki bárhová szállíthat sajtot (is). A trappista vásárlói pedig nem annyira a nevet keresik, hanem hogy melyik a legkedvezőbb árú termék, ami még ehető. (G7 nyomán)

  • Krasznahorkai László magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat

    Krasznahorkai László magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat

    Fantasztikus hírt közölt a Nobel-díjakat osztó Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtökön. Krasznahorkai László magyar író „látnoki erejű műveiért” megkapta az irodalmi Nobel-díjat.

    Krasznahorkai Gyulán született 1954-ben, a középiskolát Szegeden végezte. Az egyetemen jogot tanult, majd magyar-népművelő diplomát szerzett az ELTE-n. Még hallgató korában kezdett el írni, az első írása 1977-ben jelent meg egy budapesti folyóiratban. Öt évvel később szabadúszó íróként dolgozott.

    Krasznahorkai László portréja. Fotó: Nobel

    Több művéből is filmet készített jó barátja, Tarr Béla filmrendező – együtt készítették a Sátántangót és A torinói ló című filmet is. Előbbi az egyik legismertebb műve, ami egy lepusztult faluban játszódik. A regényt a magyar posztmodern próza alapművének tartják. De ő írta Az ellenállás melankóliája és Az urgai fogoly című könyveket is.

    A nemzetközileg is elismert író folyamatosan költözik a világban, élt már többek között Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és az Egyesült Államokban is. 1990-től hosszabb időt töltött időt Kelet-Ázsiában.

    Forrás: Nobel Prize. Telex

  • Több százezer dollárt kalapozott össze egy mémről ismert férfi

    Több százezer dollárt kalapozott össze egy mémről ismert férfi

    Háromszázezer dollárt, vagyis körülbelül több mint 101 millió forintnak megfelelő összeget gyűjtött össze a szklerózis multiplexszel élők számára egy férfi, aki egy gifnek köszönhetően lett híres.

    Ő Drew Scanlon, és a Blinking White Guy (pislogó fehér fickó) nevű mém főszereplője:

    Scanlon arra használta fel a hírnevét, hogy pénzt gyűjtsön egy éves kerékpárversenyre, amely a Nemzeti Szklerózis Multiplex Társaságot támogatja. A szklerózis multiplex egy, a központi idegrendszert érintő betegség, ami az idegsejtek károsodásával jár. Scanlon egyik barátja, Katie, és az édesanyja, Elle is ilyen betegségben szenvednek, ezért nagyon fontos neki az ügy.

    A San Franciscóban élő és videóproducerként dolgozó férfi évente egyszer közzéteszi az X-en a gifet, és azt írja hozzá, hogy „EZ AZ ÉN ARCOM”, majd arra kéri a követőit, hogy adományozzanak a jótékonysági kerékpárversenyre. Ennek a stratégiának köszönhetően a Scanlon most sok pénzt gyűjtött a betegséggel élők számára. Azt nyilatkozta, hogy lenyűgözte, hogy az emberek még mindig ilyen nagylelkűen reagálnak a gifre. Hozzátette, hogy a mémet egy „ajándéknak tekinti”, amit csak „tovább kell adnia”. Ő ugyanis semmit nem csinált azért, hogy híres legyen.

    Drew Scanlon. Fotó: X

    Scanlon 2013-ban egy videojátékokról szóló weboldalon dolgozott. Egy élő közvetítésen vett részt, ahol az előadó valamilyen kettős jelentésű mezőgazdasági kifejezést használt. Scanlon erre reagálva kezdett el zavartan pislogni. Két évvel később valaki észrevette a reakcióját a közvetítésen, és készített róla egy gifet. Azóta gyakran használt mémmé vált, sőt, egy híroldal egyszer a létező 11. legjobb gifnek szavazta meg. (Guardian)