Boldog Aurél napot az érintetteknek! Borongós, esős, fázós nap lesz ma. A legjobb ilyenkor visszabújni az ágyba, és aludni még egy kicsit. Esetleg álmodni valami szépet.
Az álom nagy rejtélye az agyműködésnek. Időtlen idők óta próbálják megmagyarázni az álmokat jósok, varázslók, pszichológusok és agykutatók. A népnyelv színes szavakkal csodálkozik rá a különleges álmokra: a lidércnyomás a rémálom egy fajtája (ma már inkább árnyembereket emlegetünk), a bolygó-álom pedig az alvajárás, amikor az alvó jön-megy, pedig nincs is ébren.
Ma egy különleges álomfajtáról írunk, ami ennek pont az ellentéte: a tudatos álomról. Ez az, amikor tudod, hogy álmodsz, és meg is tudod változtatni a történetet. Sokan komolyan készülnek erre, és hobbiként művelik. Ehhez adunk néhány tanácsot is. És írunk még ezt-azt, egy ilyen hűvös napon olvasgatni sem utolsó elfoglaltság!
A Kispolgár olvasói már jól tudják, hogy hazánk második űrhajósa szeret zenélni. Gitáron és ukulelén játszik, van egy saját zenekara is, a Szégyelld Magad Kata.
Nemrég a Budapest Parkban a Bagoss Brothers Company koncertjén ő maga is fellépett. A zenekar Visszajövök című dalába szállt be gitáron.
Most ez a dal kapott egy különleges klipet. Azzal kezdődik, hogy Kapu Tibor az űrben elmagyarázza, hogyan terjed a hang. Ezután elkezdi gitáron a dalt, amibe később becsatlakozik nemcsak a zenekar, hanem egy csomó iskola gyerekkórusa is.
Az orosz-ukrán háború fő fegyverneme a robotrepülőgép lett. Egész kicsi drónok vadásznak katonákra, tankokra és ágyúkra, a nagyobbak pedig ipari létesítményeket, olajkutakat, erőműveket pusztítanak. Ma már a boltokból beszerezhető chipek is halálos pontossággal vezetik a robotokat. De ha azt hiszed, hogy az önvezető bomba valami új találmány, akkor nagyot tévedsz.
1944-ben London lakói különös zajra figyeltek fel. Mintha egy hatalmas dongó repült volna a város fölött. A zúgás hamarosan abbamaradt, majd óriási robbanás hallatszott. A V-1 lecsapott a brit fővárosra.
A második világháborúban a németek kezdettől arra törekedtek, hogy az angol nép kitartását megtörjék. Ezt előbb hagyományos bombázókkal próbálták elérni. Ám a brit Királyi Légierő, ahogy az angolok mondják, rövid úton a kezükbe adta a seggüket, vagyis elverték őket, mint a kétfenekű dobot. A németek belátták, hogy csak a gépeket és a pilótákat pazarolják, a brit vadászgépek túl jók.
Német bombázó London felett. Fotó: Wikimedia
De a tervüket nem adták fel. Hitlert nagyon aggasztotta, hogy bár egész Nyugat-Európát elfoglalta, Anglia elsüllyeszthetetlen anyahajóként dacolt vele, és a brit támaszpontok az amerikaiaknak is otthont adtak. Igaza volt: innen indult 1944-ben a szövetséges partraszállás, ami aztán véget vetett a birodalmának.
A német mérnökök új tervet kovácsoltak. Mi lenne, ha úgy bombázhatnák az angol városokat, hogy nem kell kockáztatni a jól képzett pilóták életét?
A robot születése
Megszületett a V-1 szárnyasbomba. A neve, amit fau-egynek ejtenek, a zengzetes Vergeltungswaffe rövidítése, és ez megtorló fegyvert jelent. A V-1 pontosan ugyanolyan elvek alapján készült, mint a mai ukrán vagy orosz drónok: legyen minél olcsóbb, és legyen képes elrepülni a célig.
A V-1 szárnyas bomba. Kép: US Air Force
A németek egy egészen új, nagyon egyszerű sugárhajtóművet építettek a szárnyas bombára. Alig volt benne mozgó alkatrész, mégis gyorsabb volt a legtöbb akkori vadászrepülőnél. A vezérlésről pörgettyűk gondoskodtak; a rádiós irányítást feladták, mert túl könnyű volt zavarni. A gép képes volt tartani a megszabott irányt, az orrán pedig egy kis propeller számolta a megtett távot. Amikor elérte Londont, leállította a hajtóművet, és a 800 kilós bomba lezuhant.
A V-1 súlyos pusztítást végzett Angliában. Ahhoz nem volt elég pontos, hogy katonai célpontokat eltaláljon. Igazi terrorfegyver volt, annyit tudott, hogy valahol a városban robbanjon.
Nem volt legyőzhetetlen sem. A britek hatalmas léggömböket eresztettek fel a városok előtt, ezeknek a horgonykábelein fennakadhattak a szárnyas bombák. Hősies vadászpilóták üldözték a V-1-es robotrepülőket a levegőben. Különleges gépekkel repültek, amikről sokszor még a festéket is levakarták, hogy könnyebbek legyenek. Így zuhanásból szerencsés esetben utolérhették a robotbombákat. Szétlőni őket nagyon veszélyes volt, mert a robbanásban odaveszhetett a vadász is. Gyakran a szárnyukkal borították fel a V-1-est repülés közben, amit a vezérlés nem tudott kezelni, és a bomba lezuhant a tenger felett.
Számítógépes grafika a V-1 felborításáról
A brit és amerikai bombázók pedig kitartóan pusztították a V-1-esek kilövőállásait. Ezeknek hosszú rámpára volt szükségük a starthoz, és ezeket idővel sikerült lebombázni.
A V-1 olcsó volt, ezrével lehetett bevetni, és nagyon sok erőt kötött le a védekezés. A németek nem sokkal később újabb csodafegyvert vetettek be, ami ellen már tényleg nem volt védelem: ez volt a V-2 rakéta, amiről majd máskor írunk.
Az elv a mai napig változatlan: minél olcsóbb hajtómű, minél nagyobb robbanófej, és mindez pilóta nélkül. Ma már egy gyufásdoboznyi elektronika megoldja azt, amihez akkor száz kilónyi pörgő-forgó berendezés kellett. A fizika viszont szigorú: a komoly pusztításhoz kell egy tonna robbanóanyag, és ezt valahogy el kell reptetni a célpontig. Nyolcvan év telt el, de a háború… a háború nem változik.
Ferenc napja van és Assissi Szent Ferenc ünnepe. Mivel ő volt az állatok védőszentje, erre a napra esik az állatok világnapja is. Szóval ne csodálkozz, ha ma ellepik az Instát vagy a TikTokot a cuki állatos képek, ez emiatt van. Egyébként éppen száz éve ünnepeljük az állatokat ezen a napon. De meg is érdemlik. Az más kérdés, hogy van, amelyiket dédelgetjük és van, amelyiket megesszük, de ez egy régóta húzódó vita.
Nálunk Ferenc nap hagyományosan a szüret kezdetét jelezte. A szőlőhegyen ilyenkor a kanászostort durrogatták, vagyis rittyegették, hogy a hangjával elűzzék a gonosz szellemeket. Azt tartották, hogy a Ferenc nap hetében kell elvetni a tavaszi búzát is. Egyes helyeken pedig ilyenkor ültették a kotlós tyúkokat a tojásokra a fészekbe.
Csípős lesz a reggel, de napközben a legtöbb helyen sütni fog a nap. Ha épp nem kell a szőlőhegyen rittyegetned, vagy kotlóst ültetned, gyere, és olvass Kispolgárt.
A Tisza Párt bemutatta, hogyan újítaná meg az egészségügyet.Magyar Péter elnök bejelentette, hogy ha ők nyerik a választást, visszaállítják az önálló Egészségügyi Minisztériumot, amit orvos fog vezetni. Sokkal több pénzt, évente legalább 500 milliárd forinttal többet szánnának az egészségügyre, mint a mostani kormány. Hét nagy területi kórházat, más néven szuperkórházat hoznának létre. A kisebb helyi kórházakat pedig fejlesztenék. Emelnék az egészségügyi dolgozók bérét is, a fiatal orvosokat pedig megpróbálják majd Magyarországon tartani. (Tisza Párt)
Az eddigi legnagyobb Pride-ra készülnek a szervezők Pécsen. A holnapra meghirdetett eseményt a hatóság betiltotta, ennek ellenére, ahogy a nyáron Budapesten is, Pécsen is megtartják a felvonulást. Több külföldi EP-képviselő jelezte, hogy részt vesz majd az eseményen. A felvonulás idejére néhány ellentüntetést is bejelentettek, amiket viszont engedélyezett a rendőrség. Ráadásul úgy tűnik, hogy a pécsi Pride nem kap rendőri biztosítást sem, pedig ezt több mint 25 ezren kérték egy petícióban. A helyi rendőrség részéről viszont ezt nem vette át senki. (444.hu)
Pécs az egyetlen város Budapesten kívül, ahol Pride-ot rendeznek.
Hamarosan csuklós e-buszokkal is közlekedhettek Budapesten. Az első négy BYD típusú jármű már megérkezett a Budapesti Közlekedési Központhoz (BKK), de összesen húsz várható. Emellett ötven szóló, vagyis csuklótlan busz is érkezik. Az új járművek alacsonypadlósak, lesz bennük klíma, sőt, USB-töltőket is lehet majd rajtuk használni. Elvileg jövő tavasszal állnak majd forgalomba, de nem kizárt, hogy már télen is lehet utazni rajtuk. Hamarosan új dízelbuszok is érkeznek, így teljesen megújulhatnak a budapesti buszok. Ezzel pedig elkerülhetők lesznek a nyári busztüzekhez hasonló esetek.
Jönnek a csuklós e-buszok Budapestre. Kép: BKK
Megint drónok okoztak fennakadást Európa több részén. Éjjel a németországi München repülőterét kellett lezárni és több járatot törölni, mert drónokat észleltek a reptér közelében. Emiatt legalább háromezer ember rekedt a repülőtéren. Az egyelőre nem derült ki, milyen drónokról lehetett szó. Szintén tegnap éjjel Belgiumban egy katonai bázisnál észleltek 15 drónt. Itt sem tudják, hogy honnan érkeztek ezek, és kik irányították őket. Az elmúlt hetekben Dániánban és Norvégiában is ismeretlen drónok zavarták a légiközlekedést, Lengyelország területére pedig orosz drónok repültek be.
A történelem során először lesz nő a canterbury érsek. A 63 éves Sarah Mullally az anglikán egyház legmagasabb rangú vallási vezetője lesz. Az anglikán egyházat még VIII. Henrik alapította Angliában, az egyház vezetője pedig nem a pápa, hanem a mindenkori brit uralkodó. Csak 1990 óta engedélyezik, hogy nők is papok lehessenek. Sarah Mullally 2017 óta London püspöke, aki mindig kiállt a sokszínűség mellett az egyházi vezetők közt is. 2023-ban pedig elérte, hogy az anglikán egyház áldást adhasson az egynemű párok házasságaira is.
Sarah Mullally, miután 2018-ban London püspökévé avatták. Kép: Wikipedia
Az elmúlt napokban sorra dőltek meg a hidegrekordok, nem volt ez másképp ma reggel sem. Zabarban -4,6 fok volt, ez rekordnak számít október elején. De az ország 94 meteorológiai állomásán is fagypont alatti hőmérsékletet mértek ma reggel. Csütörtökön megdőlt a nappali legalacsonyabb hőmérséklet rekordja is. A Kékestetőn napközben mindössze 3,8 fok volt, miközben az ország többi részén délután 10-16 fokig melegedett fel a levegő. (Időkép.hu)
Reggel sok helyen lett deres a táj. Kép: Pixabay
Új afrikai elefánt érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, sőt, ha úgy vesszük, mindjárt kettő is. A 22 éves nőstény, Metzi ugyanis vemhes. Azért szállították át egy spanyol állatkertből, mert Nyíregyházán a gondozóknak nagyobb tapasztalata van abban, hogyan segítsenek világra egy kiselefántot. A parkban ráadásul él egy tapasztalt anyaelefánt is, aki segíthet majd a „kismamának”. Az elefántok ugyanis társas lények, a szülésnél és az utódok nevelésében is segítik egymást. Metzi csak jövő decemberre várja a kicsinyét, nagyjából a terhessége felénél jár. Az elefántoknál a vemhesség ugyanis 22 hónapig tart. (Nyíregyházi Állatpark)
A Nyíregyházi Állatpark elefántjai izgatottan várják Metzit. Kép: Facebook/Nyíregyházi Állatpark
Az angliai Cornwallban található St Neot AFC nevű focicsapat kénytelen volt lemondani a legutóbbi bajnoki meccsét a megyei ligában. A mérkőzés előtti éjszaka ugyanis egy kétszáz fős birkanyáj szabadult be a pályájukra. A birkákat reggel gyorsan kiterelték, ám amit utánuk találtak, abban nem volt köszönet. A nyáj ugyanis hatalmas mennyiségű birkakakát hagyott maga után.
A csapat menedzsere szomorúan számolt be az esetről a Facebookon. „Olyan volt már, hogy eső, hó vagy jég miatt nem játszhattunk… de először fordul elő, hogy a játék birkák miatt áll. Igen.. birkák!” De nem maradt tétlen, lapátot ragadott, és segített összetakarítani a kupacokat.
A tettesek, és amit maguk után hagytak. Kép: Facebook/St Neot AFC
Angliában egyébként nemrég hasonló okból kellett elhalasztani egy focimeccset. A Spelthorne és a Wembley csapatának mérkőzését néhány hónapja azért kellett törölni, mert a bíró úgy ítélte meg, hogy a pályán túl sok a libapiszok. Ez pedig komolyan veszélyeztette volna a játékosok egészségét.
Volt olyan is, hogy nem az állatok okoztak fennakadást az angol focibajnokságban. 2018-ban egy meccset azért kellett elhalasztani, mert a kapuk nem érkeztek meg időben a pályára. Egy angol kisvárosban pedig 1999-ben azért nem engedtek lejátszani egy meccset, mert az épp a napfogyatkozás idejére esett. A hatóságok pedig attól tartottak, hogy az utcára csődült emberekkel épp elég lesz nekik foglalkozni, a meccs biztosításával már nem akartak bajlódni. Ezért inkább elhalasztották az egészet. (thesun.co.uk)
Október elsején, 91 éves korában elhunyt Jane Goodall. A nevét lehet, hogy még nem ismerted, de képet biztosan láttál már róla. Ő volt az a szőke copfos tudósasszony, akit rendszeresen fotóztak csimpánzok társaságában. Évtizedekig kutatta az emberszabásúakat Afrikában, de nemcsak a csimpánzokhoz értett. Foglalkozott a növényekkel, a fajok sokszínűségével, és a természetvédelemmel is. 1977-ben intézetet alapított, ami főleg a fiatalokat segítette jobban érteni és védeni a környezetet. Több könyvet írt, ezeket magyarul is el lehet olvasni. Hitt abban, hogy a világot meg lehet változtatni, a béke nagykövetének is kinevezték. Sokan pedig úgy utaltak rá, hogy ő volt a „legtökösebb” nő a férfiak uralta tudósok között.
Jane Goodall néhány nappal ezelőtt egy konferencián New Yorkban. Kép: Facebook/Dr. Jane Goodall
Az egész egy plüssmajommal kezdődött
Valerie Jane Goodall Londonban született 1934-ben. A második születésnapjára egy játékcsimpánzt kapott az apukájától, amit annyira megszeretett, hogy egész életében ragaszkodott hozzá. Kicsi korától kezdve rajongott az állatokért, és alig volt tíz éves, amikor eldöntötte, hogy Afrikába megy, hogy állatok közt éljen.
Mivel ekkor épp dúlt a második világháború, a szülei pedig nagyon szegények voltak, ennek nem sok esélye volt. Viszont az anyukájától azt tanulta meg, hogy amiben igazán hisz, azt meg tudja csinálni, csak nagyon keményen kell dolgozni érte. Sosem mondták neki otthon azt, hogy ez lehetetlen, azt viszont igen, hogy használjon ki minden lehetőséget, akkor pedig megtalálhatja az utat az álmai felé.
A gimnázium után Jane titkárnőként és pincérként dolgozott. Afrika csak akkor került elérhető közelségbe, amikor egy barátnője szülei meghívták a farmjukra Kenyába. Itt találkozott a világhírű régésszel, Louis Leakey-vel. Leakey az ősi emberszabásúakat kutatta Afrikában, és úgy gondolta, hogy jobban érthetné az egykori állatok viselkedését, ha a ma élő csimpánzokról, orángutánokról és gorillákról is készülnének tanulmányok. Látva Jane lelkesedését, ő volt az egyike azoknak, akiket felkért erre a feladatra.
Nevet adott a csimpánzoknak
Jane Goodall ekkor kezdte tanulmányozni a csimpánzokat. Gyakorlatilag beköltözött a dzsungelbe egy csimpánzkolónia mellé. Időbe telt, míg az állatok megszokták, de végül egyre közelebb engedték magukhoz. Goodall legfontosabb felfedezése az lett, hogy megfigyelte, hogy a csimpánzok képesek eszközöket használni. A feljegyzéseiben ezt először egy általa „Szürkeszakállú David”-nek nevezett csimpánzon figyelte meg. Az állat sokáig ült egy termeszvár fölött, majd felállt, legallyazott egy ágat, és azzal kezdte kipiszkálni és megenni a termeszeket. A tudósok korában azt hitték, hogy csak az ember képes szerszámokat készíteni és használni. Jane Goodall felfedezése viszont pont ennek ellenkezőjét mutatta be.
Jane Goodall egy csimpánzkölyökkel. Kép: Facebook/Jane Goodall Intézet
Azt is ő írta le először, hogy a csimpánzok képesek csoportban vadászni, ezzel azt is megcáfolta, hogy a főemlősök csak növényeket esznek. Számok helyett a kutatásaiban minden állatot néven nevezett, és megfigyelte azt is, hogy mindegyik állatnak saját személyisége, egyedi hangulatai és érzelmei vannak.
Azt is ő írta le először, hogy a csimpánzok az emberéhez hasonló családokban élnek. Ezek a családok pedig nem mindig békések egymással, ha kell, harcba mennek a másik család vagy kolónia ellen. A hetvenes évek elején Goodall négy éven keresztül figyelt egy „polgárháborút” két népesebb család közt. Ez lett a történelem első feljegyzése egy olyan háborúról, amit nem emberek vívtak egymással. De megfigyelte azt is, hogy a csimpánzok milyen szerető gondoskodással nevelik az utódaikat, és előfordul köztük az is, hogy „örökbefogadnak” egy-egy elárvult kölyköt.
Évtizedekig tanulmányozta a csimpánzokat. Kép: Facebook/Jane Goodall Intézet
Miközben Goodall a kutatásait végezte Afrikában, felvették a Cambridge-i Egyetemre. Egyike lett annak a néhány embernek, akik anélkül szerezhettek ott doktori címet, hogy ténylegesen oda jártak volna.
A „Béke hírnöke” lett
Jane Goodall munkájára az egész világ felfigyelt. Rengeteg tudományos elismerést kapott, 2002-ben pedig az ENSZ akkori főtitkára a „Béke hírnöke” címet adományozta neki. A hírnököknek az a dolga, hogy szószólóként álljanak ki fontos ügyekért. Ilyenek például az emberi jogok, a béke, vagy az éhezés és a nyomor megszüntetése.
Szeptember 13-án még Chicagóban adott elő. Kép: Facebook/Dr Jane Goodall
Goodall rengeteg előadást tartott világszerte, ahol a munkájáról beszélt, és persze arról is, hogy milyen felelőssége van az embereknek abban, hogy a világ élhető és biztonságos maradjon. A 91 éves tudóst épp egy ilyen körúton érte a halál, amikor Kaliforniában sorra járta az egyetemeket. A nevét viselő intézet vasárnap délelőtt megemlékezést tart róla a budapesti Városmajorban. Ide természetesen állatokat is várnak, ahogy a közleményükben írják: „akinek van kutyája, mindenképpen hozza magával, mert Jane imádta őket.”
Óriási tiltakozást váltott ki a hollywoodi színészekből az, hogy megjelent a filmipar első AI-generált színésznője. A „lény” Tilly Norwood névre hallgat, és egyre több követője van az Instagramon. Tilly-t egy bizonyos Eline Van der Velden hozta létre, aki művészeti projektként tekint az alkotására, és nem érti, mi a baj vele.
Tilly az instája alapján egyébként tényleg úgy néz ki, mint egy fiatal színésznő. Igaz, nincs semmi bőrhibája, a ruhája, a teste, a frizurája mindig tökéletes. Képeket, kis videókat posztol forgatásokról meg persze az életéről is. Nemrég már ügynökségek is bejelentkeztek nála, hogy szerződtetnék.
Tilly Norwood helyes fiatal színésznőnek látszik. Csak épp nem létezik. Kép: Instagram
Több színész, köztük Emily Blunt és Whoopie Goldberg is aggódik. Szerintük az AI-generált színész rémisztő fordulatot jelenthet a filmiparban. Arra kérték a stúdiókat, hogy hagyják abba az AI használatát, mert ezzel a filmek elveszíthetik emberi jellegüket. Hasonlóan reagált az amerikai színészek és előadóművészek szakszervezete is.
A Tillyt létrehozó stúdió vezetője, Eline Van der Velden közleményt adott ki, amiben azt írja, hogy a karakter egy művészi alkotás. Nem ember, nem színész, hanem egy program. Nem veszi el senki munkáját, viszont színesebbé teheti a filmgyártást, ahogy a CGI, vagyis a számítógépes grafika is tette.
A színészeket tömörítő szakszervezet erre úgy válaszolt, hogy Tilly „betanításához” több színész hangját és mozdulatát felhasználták, az ő engedélyük nélkül. És azt kérték az ügynökségektől, hogy ne alkalmazzanak AI által létrehozott karaktereket, mert ezzel ártanak a színészeknek.
Az Instagramon egyébként inkább a színészekkel értenek egyet a kommentelők. Sokan bírálták Tilly alkotóját azért, hogy nem érti, milyen károkat okozhat a projektjével. Az egyik kommentelő azt is írta, hogy ha ez tényleg műalkotás lenne, nem ügynököt keresnének neki, hanem kiállítóteret. (guardian.com)
