Több, mint tízéves csúszással, de úgy tűnik, tényleg lesz Hello Kitty-film. Igaz, nem mostanában. A gyártó, a Warner Bros. ugyanis 2028-ra ígéri a film bemutatását.
Egyelőre annyit lehet tudni a filmről, hogy brazil rendezője lesz. Leo Matsuda az első brazil, aki a Disney-nek rendezett filmet. Ez volt az Inner Workings nevű rövidfilm, amit a Moana, vagy ahogy nálunk futott, Vaiana előtt vetítettek a mozikban. De Matsuda dolgozott a Zootropolis stábjában is. A forgatókönyvet pedig Dana Fox írja. Az ő nevéhez fűződik például a Wicked című Broadway-musical filmváltozata.
A Hello Kitty egy japán macskaszerű lény. 1974-ben dobták piacra és rögtön elterjedt az egész világon. És bár az egyik legnépszerűbb figura, amit valaha gyártottak, film még sosem készült belőle. Rajzfilm persze igen, de 2015-ben már bejelentették, hogy készül az élőszereplős változat is. Aztán jó sokáig csend volt a terv körül. Most viszont úgy tűnik, azzal, hogy megvan a bemutatás időpontja is, a Hello Kitty rajongók már nem várnak hiába. (Variety)
Szemétszedés közben palackpostát talált egy család Ausztrália egyik tengerpartján. A palackban két első világháborús katona levelei voltak. Ezt akkor dobhatták a tengerbe, amikor útnak indultak Franciaország felé, a frontra. A palack csodálatos módon teljesen épen maradt. Valószínűleg a puha parti homokba süllyedt és ott pihent évtizedekig, amíg az erős hullámzás a partra nem sodorta. A levelek, bár 1916 óta víz alatt pihentek, majdnem teljes egészében olvashatók maradtak.
Az üvegben két levél volt, mindkettőt ceruzával írták. Malcolm Neville és William Harley közlegények négy nappal azután dobták a palackot a tengerbe, hogy a csapatszállító hajójuk elhagyta Ausztrália partjait. Mindketten azzal kezdték a levelet, hogy a megkérték a megtalálót, hogy juttassa el az üzenetüket a szüleiknek.
A levelek még nagyon vidámak. Megírták, hogy jól vannak, kicsit panaszkodtak a kajára és a tengeribetegségre. „Nagyon jól érzem magam, az étel is jó eddig – kivéve egy étkezést, amit inkább a tengerbe temettünk.” – írta Harley.
William Harley közleglény. Kép: Facebook
Sikerült megtalálni a katonák rokonait is. William Harley unokája azt mondta, hogy a család nagyon meghatódott, olyan volt, mintha a nagyapja a síron túlról üzent volna. Neville egy távoli leszármazottja pedig azért boldog, mert az üzenet újra összehozta a családot. „Úgy tűnik, boldogan indult a háborúba. Szomorú, hogy nem tért vissza, de büszkék vagyunk rá. Micsoda ember lehetett!”
Malcolm Neville közlegény. Kép: Facebook
Neville 1917-ben esett el a fronton, valahol Franciaországban. Harley visszatért ugyan, de súlyos sérüléseket szerzett. Ő 1934-ben hunyt el Ausztráliában. (AP)
Két hétig tartó ásatás indult nem rég Észak-Írországban. A helyi régészek kétszáz önkéntessel felfegyverkezve indultak neki, hogy megtalálják a 400 éves Derrygonnelly-vár maradványait. A csapatban általános iskolások is voltak, akik lelkesen gyűjtögették a különböző érdekes köveket és faldarabokat.
A tudósok aztán sokkal, de sokkal érdekesebb dolgot fedeztek fel, mint amiért mentek: egy 8000 éves települést. Nagyon sok tárgyat találtak a mezolitikumból, vagyis a középső kőkorszakból. Ez a korszak a legújabb meghatározások szerint kb. 11 500 évvel ezelőtt kezdődött és a földművelés, illetve állattenyésztés megjelenésével ért véget, kb. a Kr. e. 8-6. évezredben.
Eileen Murphy, a Queen’s University Belfast régésze elképesztőnek nevezte a felfeezést. Szerinte az ottani táj alkalmas lehetett a mindennapi életre az elődeinknek, ugyanis sík a terep, a folyóban pedig mindig akadt hal.
Fotó: Queen’s University Belfast
Az ásatásban részt vevő diákok imádták a feltárást, sőt, egy 10 éves tanuló, Niamh egy mezolitikumi leletre bukkant. Felkapott egy követ, de nem tudta, mi az, úgyhogy az egyik régészhez fordult. Ő aztán elvitte és megmutatta azt a barátainak, akik szerint a kő több ezer éves lehet. Niamh lelete egy tűzkő – egy darab kovakő – volt, amely szintén a középső kőkorszakból származik.
Mintha valaki rendezné a színdarabot: a tanítás kezdetére megjön a hidegfront és az eső. Délután már nem fog esni, de hideg lesz.
Márton és Győző napja van, valamint a szendvics világnapja. Ezenkívül a japán kultúra napja is. Ez a szigetország a maga sokezer éves hagyományával az egyik legkülönösebb ország a világon, amelynek roppant hatása van a világra is. A középkori nindzsák és szamurájok ma is izgalmasak, a japán küzdősportok a világ minden táján elterjedtek. Az atomtámadások nyomán rémálmodták meg a japánok Godzillát, a városokat letaposó szörnyet, akit ma már mindenki ismer.
Godzilla egy 1954-es filmben
Az emberiség kultúráját évszázadok óta Nyugat-Európa és Amerika határozza meg. Azt is, hogyan rajzolunk le valamit. A képregények, a filmek és rajzfilmek az egész bolygót befolyásolták. Szinte csak Japán volt képes saját stílust hozni, olyat, ami szintén meghódította a világot. Ez az anime, a jellegeztes japán képregény- és rajzfilmkultúra. Ez persze nem a semmiből jött: évezredek festészetéből fejlődtek ki a bogárszemű, finom vonalakkal rajzolt alakok, és a végletekig egyszerűsített figurák is. Többek között erről is írunk ma az esti híradóig.
Jó olvasgatást, és együttérzésünk az iskolakezdéshez!
Az infláció, vagyis a pénz romlása nem kímélte a virágokat sem. Az RTL Híradójából kiderül, hogy ötven százalékkal drágultak a temetői csokrok és koszorúk. Ennek főleg az az oka, hogy a virágosok is drágábban kapják az árut. Persze a temetőkben a legdrágább a virág: a városban 2000 forintért lehet venni egy cserép krizantémot, a sírkertben pedig már 6000 az ára. Az árusok is érzik, hogy az emberek spórolnak: a legkisebb, 1500 forintos koszorúk fogynak a legjobban.
A spanyol építész, Antoni Gaudí által tervezett Sagrada Família templom (Szent Család-templom) Barcelona híres jelképe. Rengeteg turista keresi fel a csodálatos, egyedi stílusú épületet.
Pedig még kész sincs, noha 143 éve kezdték el építeni. 1882-ben tették le az alapkövét.
Forrás: Wikipédia
Október 30-án a Sagrada Família központi tornyára emeltek egy újabb elemet, ezzel az elérte a 168,91 méter magasságot.
Eddig a Németországban található Ulm város nagytemploma volt a világ legmagasabb keresztény temploma. Ennek a szintén csodálatos templomnak a tornya 161,53 méter magas. Ez pedig most már csak a második helyezéshez elég.
Ráadásul a barcelonai központi torony még magasabb lesz, ha végleg elkészül, akkor a 172 métert is eléri.
Az ulmi katedrális 163 méteres. (Fotó: Wikimedia)
Csak a tavalyi évben közel ötmillió fizető vendéget számlált a Sagrada Família, az ebből származó bevételeket az építkezés finanszírozására használják.
A templom belső tereinek és díszes homlokzatainak kidolgozását még évekig végzik. Az egyházi illetékesek a teljes befejezést egy évtized múlva várják. A katedrálisról itt láthatsz további fotókat.
Ifjabb Hans Holbein a 16. század egyik leghíresebb portréfestője volt. Már az édesapja, az idősebb Holbein is neves festő volt, az ő műhelyében tanulta ki a rajzolás és a festés művészetét. Élete legnagyobb részét a svájci Bázelben töltötte. Abból élt, hogy a város gazdag polgárainak készítette el a portréit. De ebben az időben kezdett felvirágozni a könyvnyomtatás is. A könyvekhez pedig rengeteg illusztrációra volt szükség, így Holbein számos kisebb fametszetet is festett, amik aztán nyomtatásban is megjelentek.
Amikor Svájcot is elérte a német parasztháború, Holbein Angliába költözött, ahol a neves író és tudós Morus Tamás fogadta be és vette a szárnyai alá. Általa került közel az angol királyi udvarhoz is, ő festette például a legismertebb portrét VIII. Henrikről. Még akkor is az udvarban maradt, amikor a király kivégeztette korábbi pártfogóját, Morus Tamást annak katolikus hite miatt. Megörökíthette a király több feleségét, valamint a híres hadvezér Thomas Cromwellt is. És bár többször is hazalátogatott Svájcba, az élete inkább Angliához kötődött. 1543-ban itt is halt meg, egy pestisjárvány következtében.
Ifj. Hans Holbein: VIII. Henrik portréja. (1540) Kép: Wikipedia
A Követek, vagy más fordításban A nagykövetek Holbein egyik leghíresebb képe. Londonban készült ez is, a francia nagykövetet és egy püspök látható rajta. A két férfi valószínűleg azért érkezett Angliába, hogy kibékítse VIII. Henriket a római katolikus egyházzal. A képet nagyon sok részlet díszíti. A szekrény, amire a két alak támaszkodik, tele van olyan tárgyakkal, amik a világ megértéséhez szükségesek. A földgömb, az addig felfedezett égitesteket ábrázoló éggömb, a szögmérő és a napóra mind a tudomány fontos eszközei .De a kép tele van vallási szimbólumokkal is. A függöny mögött látható egy kereszt, a polcon pedig egy nyitott zsoltároskönyv áll.
Ifj. Hans Holbein: A nagykövetek (1933)
A kép legérdekesebb részére viszont csak most térünk ki. Ahogy látod, a festő egy furcsa ovális pacát helyezett el a kép aljára. Olyan, mintha valamit utólag mázolt volna oda a művész, pedig egyáltalán nem erről van szó. Az a paca ugyanis egy anamorfózis. Vagyis egy olyan optikai illúzió, ami csak egy bizonyos szögből nézve válik érthetővé.
Holbein képén, ha azt alulról és a megfelelő szögből nézzük, egy koponya látható. A koponya egyébként gyakori motívum a reneszánsz képeken, ez az úgynevezett memento mori, vagyis a halálra való emlékeztetés. A középkori kereszténység szerint ez emlékeztetés azért kellett, hogy az emberek tudják, hogy az élet véges. Ezért azt tudatosan, méltósággal és az időt kihasználva kell megélni.
Ha megfelelő szögből nézed a képet, ezt látod a követek lábánál. Kép: Wikipedia
A festményt valószínűleg olyan helyen akarták elhelyezni, ahol az anamorfózis jól kivehető. Elképzelhető, hogy egy lépcső tetejére szánták eredetileg. Ma a kép a londoni Nemzeti Galéria gyűjteményében látható.
A nemrég a Kispolgáron bővebben is bemutatott zenekar dobos-énekese, Héra Barna szerint egy repülőúton még azok is elkezdenek sokszor Istenről gondolkodni, akik egyébként nem hisznek benne.
„Az Isten, haza, család” hármas jelszó még a múlt században, a két világháború között terjedt el, de azóta is sokszor előveszik politikusok.
Héra Barna szerint egy hozzá hasonló huszonéves srác ugyanakkor csak a jelszót látja meg ebben, de egyáltalán nem tudja komolyan venni. Ezt a kiüresedett jelszót pedzegetik a dal refrénjében.
Közben a félelem miatt valaki arra is rádöbben, hogy mennyi minden kimaradt az életből. És milyen könnyű hirtelen hinni, ígérni, megbánni, ha elég nagy a baj.
Áprilisban már megjelent egy új dala a zenekarnak, a Libikóka. Ez pedig a második a november végén megjelenő Purgatórium című albumról.
Kellemes, esőmentes őszi napunk lesz. Névnapja ma szinte senkinek sincs, mert kevés szülő nevezi úgy a gyerekét, hogy Achilles. Talán érdemes lenne átadni ezt a napot valami gyakoribb névnek, mint a Legolász vagy a Musztafa.
Ezenkívül persze a halottak napja van, nekik boldog napot kívánunk! Ezt sokan temetőlátogatással kötik össze, és ahogy a Valentin-nap és az anyák napja, ez is nagy ünnep a virágárusoknak. Ilyenkor a koszorúk mellett főleg a krizantém a slágercikk. De mi köze neki a halottakhoz?
Tulajdonképpen semmi azon kívül, hogy ő ilyenkor él, pontosabban virágzik. Novemberben már nem sok virág nyílik, bár melegházban persze bármit meg lehet termelni. A krizantém viszont pont ilyenkor hoz virágot, így ez lett a hagyományos halálvirág. Már kétszáz éve is ezen a néven említi a Származtató s Gyökerésző Szó-Könyv.
A japán császári zászló
Másfelé a krizantémot inkább megeszik, leveleivel kínai ételeket ízesítenek, például kígyólevest. Vagy teát főznek belőle. Japánban pedig császári címer, és a nemesség jelképe. Olyannyira, hogy ott egy virágos kardhüvely egyáltalán nem kislányos, hanem nagyon is menő volt.
Szamurájkard krizantémos mintával (Wikimedia)
Természetesen írunk ma a halálról is, aztán igyekszünk lazítani kellemesebb témákkal. Jó pihenést kívánunk a szünet végén!
Ha azt hiszed, a kertészkedés unalmas hobbi, akkor még nem találkoztál az óriástök-termesztők világával. Itt a cél nem az, hogy szép legyen a veteményes, hanem hogy a tök akkora legyen, mint egy kisautó.
A brit ikerpár, Ian és Stuart Paton 51 éve élnek ebben a különös szenvedélyben. Idén sikerült nekik, amiről gyerekként álmodoztak. A Muggle nevű tökjük (igen, mint a Harry Potter-beli „mugli”) bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.
Mugli ugyanis 1279 kilót nyom és több mint hat méter a kerülete!
„13 évesek voltunk, amikor először kaptunk magokat. Az egyikből lett egy 24 kilós tök, és onnantól kezdve megfertőzött minket a tökvírus” – mesélte Ian. Aztán jött öt évtizednyi kísérletezés, kudarc és siker – és persze több száz liter locsolás naponta.
Az óriástök-termesztés a világ egyik legfurcsább, mégis legkeményebb „sportja”. Sokan vágnak bele, főleg Angliában és Amerikában. A termesztők szerint a folyamat inkább tudomány, mint kertészkedés – pontos tápanyagarányokkal, talajvizsgálattal és gondosan beállított hőmérséklettel.
Egy ilyen tök naponta akár 30 kilót is hízhat, és akár 500 litert is megiszik. A növény annyira gyorsan nő, hogy az indái minden nap több mint 30 centit kúsznak előre. Mugli például mindössze 131 nap alatt nőtt magból ekkorára.
A tökök héja akár 30 centi vastag is lehet, és olyan kemény, hogy láncfűrész kell a felvágásukhoz. (Popsci / Kispolgár)
