Enyhe, napos, de még ma is szeles idő lesz, esőre viszont nem kell számítani. Úgyhogy ez egy kiváló nap lehet egy kellemes kiránduláshoz. Őszi szünet van, amiatt sem kell ma izgulni, hogy mi fér bele egy rövid hétvégébe. A Kispolgár olvasása például biztosan. Ha pedig unatkozol, olvasd vissza a Mit csináljak? rovatunkat, ahol tippeket adtunk ahhoz, hogy mivel foglalhatod el magad.
Ma van a tészta világnapja is. Ezt pedig emberek milliárdjai ünnepelhetik meg ma, hiszen ez az egyik legismertebb étel a világon. Többszáz fajtája létezik, csak az olaszok legalább 400 féle tésztát gyúrnak. A legismertebb persze a spagetti, a penne és a makaróni, de ez csak a jéghegy csúcsa. Magyarországon is megvannak a jól bevált tészták, amik tájegységenként különböznek. Van, ahol a tarhonya, van ahol a lebbencs fogy a legjobban. Csallóközben pedig a csikmák, ami a metélt tészta régies neve, és amiből a legfinomabb a mákos tészta.
Boldog névnapot, kedves Biankák és Blankák. Ha pedig szülinapos vagy, hatalmas tortát, vattacukrot és sok színes lufit kívánunk.
Arról már írtunk nektek, hogy miért kakilnak kocka alakút a vombatok, de arról még nem, hogy milyen orvosi vizitekre hivatalosak időnként. Egy ausztrál rezervátum két vombatja, Gem és Milo nemrég fogorvosnál jártak, hogy megmutassák ragyogó mosolyukat (és a fogaik állapotát).
A vombatoknak meglepő módon egész életükben nőnek a fogaik, ezért durva fűféléket rágcsálnak, hogy lecsiszolják őket. A fent említett rezervátumban az állatok kifejezetten darabos, rostos ételeket kapnak, hogy könnyű dolguk legyen. De azért néha meg kell nézni, hogy jól halad-e a csiszolás.
Némi érzéstelenítés után a fogorvos megvizsgálta a vombatokat. A beavatkozást élőben közvetítették, így azt a rezervátum látogatói is megnézhették. Az orvos szerint Gem és Milo csodálatos páciensek voltak, a fogaik pedig kiváló egészségnek örvendenek. Gemnek korábban kicsit túlnőtt a foga, de úgy tűnik, hogy a vizsgálatig sikeresen lecsiszolta. A lenti videóban a 2. perctől látható a vizsgálat:
A vombatok nem csak a kakijuk és a fogaik miatt különleges lények. Bár lassú plüssállatnak tűnhetnek, valójában akár 40 km/órás sebességgel is képesek futni. A súlyuk a negyven kilogrammot is elérheti, és általában körülbelül egy méter hosszúak.
A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója, körülbelül akkora lenne mellette a Föld, mint egy dió egy dinnye mellett. És mint tudjuk, főleg hidrogénből van. A hidrogén pedig roppant gyúlékony anyag. Ezt többek között a Hindenburg léghajó is megmutatta 1937-ben:
A német Hindenburg léghajó pillanatok alatt pusztult el kikötés közben. Utólag színezett fotó
Egyébként ezért is töltik a léggömböket a sokkal drágább héliummal, ami nem éghető. A hidrogéntől is lebegnének, de elég, ha hozzáér egy cigaretta, és már fel is robbant.
Mi történik tehát, ha elmegyünk a Jupiterre, és ott felkattintjuk az öngyújtónkat?
Semmi.
Bizonyára rájöttél, hogy nem fog felrobbanni, már csak azért sem, mert akkor már régen eltűnt volna. Hiszen az űrben történnek forró események, például amikor becsapódik egy meteor, vagy csak belép a légkörbe. És a Jupiternek egyébként hálásak lehetünk, mert az óriási gravitációjával elkapkodja azokat a sziklákat, amik a Földet is veszélyeztetnék.
Az égéshez ugyanis nem elég a hidrogén vagy más éghető anyag: oxigén is kell hozzá. Márpedig az ott nincs. Úgyhogy meg sem tudnád gyújtani azt a gyufát.
Azért sem, mert a Jupiternek nincs is szilárd felszíne, amin megállhatna az ember a zsebében turkálni. A gravitációja pedig akkora, hogy simán agyonnyomna minket a saját súlyunk.
Szóval el se jutnánk az értelmetlen gyújtogatásig. Így a Jupiter biztonságban van, és továbbra is szorgosan kapkodja a kóbor aszteroidákat.
A Jupiter egyébként egy külön kis bolygórendszer, legalább 80 holdja van. A négy legnagyobbat már Galileo Galilei is látta kezdetleges távcsövével. Ezek közül az Europa nevű a legígéretesebb, ott ugyanis a jégpáncél alatt folyékony víz található, és nem kizárt, hogy valamilyen élet is. Ezt a jövő szondái fogják felderíteni.
Bekerülhet egy magyar srác a világ legerősebb jégkorongbajnokságába, az amerikai NHL-be. A 17 éves Szongoth Domán jelenleg a finn KooKoo csapatában játszik, de már hússzor szerepelt a magyar felnőtt hokiválogatottban is. Most felkerült az NHL draftlistájára. Ez azt jelenti, hogy bekerült azok közé, akikből a nagy csapatok kiválogatják majd az újoncaikat.
Kép: Facebook/Szongoth Domán
Eddig háromszor jutott be magyar játékos az amerikai hokiliga válogatójába. 1999-ben Gröschl Tamás tengerentúli játékjogát az Edmonton Oilers foglalta, 2000-ben Szuper Leventéét a Calgary Flames, 2002-ben pedig Vas Jánosét pedig a Dallas Stars.
Szongoth Domán azt mondta, hogy komoly motiváció neki az, hogy felkerült a draftlistára. Eddig öt NHL-es hokiklub érdeklődött iránta, sőt, volt, amelyikkel már személyesen tárgyalt is. De a rövid távú céljai közt más is szerepel: „A KooKoo felnőtt csapatába is szeretnék bekerülni és ott is bizonyítani, és szeretnék újra ott lenni a magyar felnőtt válogatottban és a vb-n kiharcolni az újbóli bennmaradást” (MTI)
Bonyolult időjárás várható ma, szelekkel, reggeli esőzéssel és délutáni napsütéssel. Boldog Salamon és Antal napot kívánunk!
A nemzeti ünneppel megvagyunk, a tegnapi eseményeket elolvashatod, ha lemaradtál. Ma nem is aggasztunk politikával, hacsak nem történik valami nagyon fontos. Hosszú hétvége van, a pihenés ideje.
Szót ejtünk viszont egy fontos anyagról, ami ráadásul egyre nagyobb szerepet kap a közlekedésben és az energiatermelésben. Ez a hidrogén, aminek ma már könnyedén ejtjük ki a nevét. Görögül annyit jelent, hogy vízképző, hiszen a hidrogén égéséből víz lesz. A nyelvújítás hajnalán persze megpróbáltak ennek is rendes magyar nevet adni, ez lett volna a gyulany. Ami végül is logikus, mert a hidrogén nagyon gyúlékony. Ám végül a nyelv legfőbb ura, a nép úgy döntött, nem kell neki mindenből nemzeti színű, jó lesz az idegen szó is. Így a hidrogén hidrogén maradt.
Ettől még igenis gyúlékony, úgyhogy ne játssz vele, ha esetleg a kezedbe kerül!
Mindkét nagy párt, a Fidesz és a Tisza is megtartotta felvonulását október 23-án, Budapesten. A forradalmi ünnep persze a jövő évi választásról szólt, nem 1956-ról.
A fideszes Békemenet a Margit hídon vonult át Budáról Pestre, majd a Kossuth térre, a Parlamenthez. Itt egy furcsa, iskolai ünnepélyt idéző előadás után Orbán Viktor miniszterelnök beszélt.
A fideszes Békemenet. Fotó: Hoppál Péter / Facebook
Orbán a szokásos szövegeit mondta el: csak ők tudják megvédeni az országot a bevándorlóktól, a „gendertől”, vagyis a melegektől, és a háborútól. Az ellenzék szerinte külföldi érdekeket szolgál és az Európai Unió meg Ukrajna bábja. Azt is mondta, hogy az ellenzéki szavazókat is meg kell győzni. A fiatalokat különösen, de velük az a baj, hogy túl sokat számítóznak, és ezért nem tudják, hogy mi a valóság. Le kellene jönni a gépekről – üzente a miniszterelnök az ifjúságnak, akik szerinte ma „a digitális világ szunnyadó rabjai”, de ha felébrednek, akkor lehetnek ők is fideszesek.
Magyar: Elvtársak, vége!
A Tisza Párt a Deák Ferenc téren gyülekezett, és onnan a Hősök terére vonult. Itt is volt szavalás, és útba esett az orosz nagykövetség. Itt Magyar Péter, a párt elnöke tűzszünetre szólította fel az oroszokat.
Magyar a beszédében felidézte a fiatal Orbán Viktort, aki 36 éve épp ott, a Hősök terén szólalt fel a kommunista pártállam, a diktatúra, a rossz kormányzás ellen. A Tisza elnöke szerint mostanra Orbán építette ki a saját pártállamát, amely ugyanúgy elveszi a fiatalok jövőjét, mint a szocializmus. Beszélt a mai megélhetési nehézségekről, az inflációról, és azt mondta, új rendszerváltásra van szükség. „Elvtársak, vége van!”, hangzott el a beszédben. Ezt oroszul is elmondta, utalva Orbán oroszpárti politikájára és a rendszerváltás leghíresebb plakátjára.
A Tisza gyülekezője a Deák téren. Köztéri kamerafelvétel
A résztvevők számát csak becsülni tudjuk a helyszínek ismeretében; lehet, hogy később pontosabb adatokat is megtudunk. A Békemenet a Nagykörúton vonult végig egy körülbelül 1200 méteres szakaszon, ez 50-70 ezer embert jelent. A Tisza menetén megtelt az Andrássy út, így nagyjából 100-140 ezren lehettek. Ez persze nem jelent választási győzelmet, csak a szavazótáborok, a támogatók elszántságát.
Az ötvenhatos forradalom egyik szimbóluma lett egy óriási pár csizma, ami egy hatalmas talapzaton állt a budapesti Városliget szélén. A csizma a kommunista diktátor, Sztálin szobrának része volt, egészen addig, amíg a forradalmárok le nem döntötték az elnyomást jelképező szobrot.
Talapzattal együtt majdnem húsz méteres volt a szobor. Kép: Wikipedia
Ez pedig nem kis feladatnak bizonyult, a szobor ugyanis óriási volt. Bronzból készült, eredetileg csak hat méter magasra tervezték, de a végleges mérete elérte a nyolc métert is. Mivel pedig egy hatalmas talapzatot is kapott, tizennyolc méterre magasodott a Városliget fölé. Ez nagyjából olyan magas, mint egy panelház ötödik emelete.
A szobrot Sztálin hetvenedik születésnapján rendelték meg Budapest akkori vezetői, így akartak kedveskedni a kommunista vezérnek. A helyét is alaposan megtervezték, ekkor szélesítették ki a Dózsa György utat, és ekkor bontottak el több épületet is a Városligetben. Ennek a munkának esett áldozatul a Városligeti Színház és a Regnum Marianum nevű templom is. A tervek szerint a talapzat egy díszlelátó része volt, ahol a katonai felvonulásokat tekinthették meg az ország vezetői. A szobrot 1951 decemberében adták át, az avatáson nyolcvanezer ember vett részt.
Katonai díszszemle a Sztálin-szobor előtt. Kép: Wikipedia
1956. október 23-án a forradalom egyik első követelése volt, hogy bontsák le a „sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálin-szobrot, és helyébe az 1848–49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak méltó emlékművet emeljenek.” Még aznap este kiderült, hogy az emberek nem akarják megvárni, amíg a hatalom lép. A mai Blaha Lujza téren összegyűlt tömeg már azt skandálta, hogy a szobornak mennie kell. Amikor elindultak a Városliget felé, nemcsak emberek, de teherautók is csatlakoztak a menethez. Ezek sofőrjei vállalták, hogy segítenek.
Az akcióról fennmaradtak egy 17 éves diák, Pongrátz András jegyzetei. Ő is részt vett a szobordöntésben, és részletesen leírta, mi történt. A „gyűlölt dromedár jelkép-szobrát” először úgy próbálták ledönteni, hogy köteleket dobtak rá, amiket a teherautókra kötöttek. Ez a megoldás nem működött.
A Sztálin-szobor elgurult feje. Kép: Fortepan/Hofbauer Róbert
„Egyszerre, megint és megint, húzd meg, vigyázz! – a szobor nem moccan. A drótkötelek egymás után szakadtak el, és mi mérgünkben és tehetetlenségünkben a sírás szélén álltunk. De azt mondtuk: ember tette oda, ember le kell tudja onnan vegye. Tovább kellett okoskodnunk.”
Ezután szerszámokat szereztek, amivel elvágták a szobrot a térde alatt. Itt már figyelniük kellett arra is, hogy a ledőlő szobor ne tegyen kárt az odasereglett tömegben.
„Ott mindenki egyenlő volt, és mindenki segíteni akart. Úgy is történt – a tömeget végül sikerült hátrakönyörögni. S akkor a teherautók a most már meggyengített szobrot nagy recsegések és ropogások közt le tudták húzni. Talán addigi életem legörömtelibb pillanata volt, amikor a nagy tömegű, gyűlölt szimbólum nagy robaj közepette lezuhant a földre, és ott hevert. Diadalmasan felmásztunk rá, s mintha mindjárt az egész kommunizmust győztük volna le, örömmámorban úsztunk, és csak ölelgettük egymást.”
A felkelők darabjaira szedték a szobrot. Kép: Fortepan/PestiSrác2
A ledöntött szobrot egészen a Blaha Lujza térig vonszolták el, ahol a felkelők darabjaira verték szét. Sokan elvittek emlékbe egy-egy darabot. A talapzaton pedig egy darabig ott maradt a csizmája, de ezt később a forradalom leverése után leszerelték. Az ország új vezetője, Kádár János már nem akarta visszaállítani a szobrot. Főleg azért nem, mert Sztálin 1953-ban meghalt, az utána következő szovjet vezető, Nyikita Hruscsov pedig már lazított valamennyit a kommunista diktatúrán. De a talapzat és a tribün a rendszerváltásig fontos szerepet kapott, innen nézte a pártvezetés például a május elsejei felvonulásokat. A Felvonulási teret pedig a rosszmájú polgárok Csizma térnek nevezték egymás között.
A Sztálin-szobor darabjaiból kevés maradt fenn. A legendás csizmát a Memento Parkban állították ki. Ez az a szabadtéri múzeum, ahol a rendszerváltás után a kommunizmusra utaló szabadtéri szobrokat helyzeték el. Itt több Lenin-, Marx– és ismeretlen szovjet katona-szobor közt megtalálható a csizma is, bár valójában csak a másolata. Az eredeti csizmákat valószínűleg beolvasztották. De ide vitték a tribün egy részét és az azt díszítő domborműveket is. Sztálin bal füle a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került. A szobor egyik ujja pedig Tímár Péter Csinibaba című filmjének egyik „kitalált szereplője”. Az ujj ugyanis nem került elő.
A csizma másolata a Memento Parkban. Kép: Wikipedia
A kiemelt kép: a megmaradt csizma a talapzaton. Forrás: Fortepan/Nagy Gyula
Kedden egy csomó megyei újság olyan képeket közölt, amiken Magyar Pétert pórázon, négykézláb sétáltatják az Európai Unió vezetői. A képek azt akarják megmutatni, hogy a Tisza Párt elnöke hűséges szolgája az ellenségnek (akikkel egyébként egy szövetségben vagyunk).
Fotó: veol.hu
Nem szép, de a politikában nem is szokatlan, hogy állatokhoz hasonlítják egymást a felek. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök idén március 15-én poloskának nevezte a vele szemben állókat. De repkedtek már férgek, kígyók, kullancsok és mindenféle más állatnév. A mormota és a katicabogár viszont szinte sosem szerepel sajnos!
A láncra kötött kutya erős hasonlat arra, aki nem a maga ura, hanem a gazdája parancsára csahol és harap. Az idősebbek és a történészek pedig emlékeznek arra, amikor egész Magyarország, sőt Kelet-Európa egy bizonyos láncos kutyától volt hangos.
Partizán, lánc nélkül
A sértés címzettje déli szomszédunk, Jugoszlávia vezetője volt: Josip Broz Tito. Jugoszlávia már nem létezik, az államszövetség széthullott, és Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia és Észak-Macedónia lett belőle.
Tito festményen
Tito különleges népvezér volt. Nem a szovjet hadsereg ültette a népe nyakára, mint a világháború után a többi kommunista vezetőt. Tito partizánként harcolt a németek ellen, majd saját csapataival szabadította fel Jugoszláviát. Ott aztán berendezte a saját szocialista diktatúráját, a maga céljai és tervei szerint.
Ez nagyon nem tetszett Sztálinnak, a Szovjetunió teljhatalmú urának. Az összes szocialista országban ő mondta meg, mi legyen, Tito viszont nem engedelmeskedett. És elég erős volt ahhoz, hogy veszélyes legyen hadat üzenni neki. Merényletet is próbáltak szervezni, de egyik sem sikerült.
Szovjet karikatúra a pórázon vezetett Titóról. Ekkoriban a viccújságok sem voltak viccesek…
A szovjet propaganda durva sértéseket vágott hozzá. Főleg azzal vádolták, hogy nem is rendes kommunista, hanem a nyugati hatalmak kiszolgálója. Ennek persze semmi alapja nem volt, de akkor ezt senki sem tudta ellenőrizni, hiszen nem volt sajtószabadság.
És mivel a kelet-európai országokat viszont tényleg láncon rángatták a szovjetek, az ottani újságok és rádiók is folyton azt ismételgették, hogy Tito áruló. A legemlékezetesebb hasonlat pedig épp az volt, hogy a nyugatiak láncos kutyája.
Magyar karikatúra ugyanerről. Rövid volt a szovjetek lánca
Tulajdonképpen vicces, ahogy ma egy sor újság közli ugyanezt a vádat egy magyar politikusról, mert ebből csak az derül ki, hogy ezeket a lapokat bizony valóban rövid láncon tartják.
Tito egyébként csaknem harminc évvel túlélte Sztálint, 1980-ban halt meg. Sztálin halála után a szovjetek – Nyikita Hruscsov vezetésével – szépen bocsánatot kértek tőle. A kutyáik láncát megrántották, és egyszerre elhallgatott a kórus. Azóta nem is hangzott el ez a rossz emlékű vád. Egészen eddig.
Szeszélyes őszi nap lesz, szelekkel és este még esővel is. Október 23. van, az 1956-os forradalom évfordulója.
Nem fogunk felemelt ujjal prédikálni a nemzeti ünnepről, erre ott az iskolai ünnepély. És írtunk már róla eleget. Ezeket mindjárt felsoroljuk, aztán ha gondolod, búvárkodhatsz. Viszont izgalmas érdekességeket hozunk ma a forradalomról is és az akkori világról.
Téged legjobban valószínűleg az érdekel, hogy mostantól őszi szünet van. Ehhez jó pihenést, szórakozást, szép új hobbikat és nyugalmat kívánunk. Sajnos ez alig több, mint egy hét, de az is valami. A Kispolgár a szünetben is működik, mint minden egyes napon.
Egyébként nemcsak 1956 emléknapja a mai. Ma van a hópárducok világnapja és a vakondoké is. Ezenkívül Gyöngyi és János napja, nekik boldog névnapot kívánunk.
Az ünnep alkalmából ma a kormánypárt és az ellenzék is nagy tüntetést szervez Budapesten. Ezekről este beszámolunk, úgyhogy nem maradsz le semmiről. Jó semmittevést!
Nem lesz a közeljövőben béketárgyalás Budapesten. Ezt az amerikai elnöki hivatal is megerősítette, miután tegnap már kiszivárgott, hogy nem várható megegyezés az oroszokkal az ukrajnai háború befejezéséről. A béke valószínűtlenségéről mi is írtunk pár napja.
Holnap lesz az 1956-os forradalom évfordulója. Október 23-ára mindkét nagy párt, a Fidesz és a Tisza is felvonulást szervez. Előbb Orbán Viktor miniszterelnök beszél a Parlament előtt, majd délután Magyar Péter a Hősök terén mond beszédet. Az eseményekről beszámolunk este.
Orbán Viktor beszél a tavalyi Békemeneten
Megtiltotta a drónozást a Honvédelmi Minisztérium holnap délutánra. Nem szabad drónokat reptetni október 23-án a Tisza Párt gyűlésének idején, mert a légierőnek állítólag szüksége lesz a légtérre. Délelőtt, a fideszes Békemenet alatt viszont lehet drónozni. Magyar Péter szerint nyilvánvalóan azt akarják megakadályozni, hogy képek készüljenek az ellenzéki tömegről. Azt is mondta, hogy személyesen fogja elindítani a drónokat, ha kell.
Ma van a dadogás elfogadásának világnapja. A Nemzeti Médiahatóság épp ma közölte, hogy 1,7 millió forintos bírságot szabott ki egy rádióműsor miatt, amiben durván megsértettek egy dadogó betelefonálót. A Rádió1 Balázsék című műsorában történt az eset még májusban, de a hatóság csak most döntött a büntetésről.
Busz csapódott egy középiskolába Szolnokon. A Varga Katalin Gimnázium épületének egy helyi Volán-busz ütközött. 23 sérültet szállítottak kórházba, mentőhelikopterek is érkeztek a helyszínre. A rendőrség közlése szerint a buszvezető rosszul lett, ez okozta a balesetet. A sérültek a busz utasai voltak, az iskola tanulói közül senkit sem ért baj.
Fotó: MÁV
Súlyos villamosbaleset történt Romániában, Aradon. Egy régi villamoskocsi vezető nélkül gurult ki a kocsiszínből, és a pályán összeütközött egy utasokokat szállító másik villamossal. A karambolban heten sérültek meg.
Megtalálták a körözött sült! A jászberényi állatkertből két dél-afrikai sül szökött meg október elején. Az egyik állat hamar meglett, a másikat viszont két hét kóborlás után fogták be. Szerencsére nem történt baja azon kívül, hogy lefogyott, de az állatkertben bőséges lakoma várta.
