Filmekben, videójétékokban időről időre felbukkannak olyan különös, titkos társaságok, akik a háttérben megbújva irányítják a szálakat. Saját egyenruhájuk, jelképeik, titokzatos szertartásaik vannak. Van, hogy ezek a titkos klubok iskolákban, egyetemeken is működnek. De a filmekben, sőt a való életben is a legtöbbször a szabadkőműveseket emlegetik, amikor az ilyen társaságok szóba jönnek. Sokszor nem épp a legpozitívabb értelemben.
A szabadkőművesek főleg az összeesküvés-hívők szemében egyet jelentenek a háttérhatalommal, ami titokban irányítja a világ politikusait. Pedig igaziból ma már nem is annyira titkos és titokzatos társaságról van szó, mint régen, de az tény, hogy nem lehet bárki szabadkőműves, akinek épp ehhez támadna kedve.
Kik ezek?
A szabadkőművesség a régi céhekből alakult ki. Egészen biztosan nem lehet tudni, hogy mikor, de esélyes, hogy az egykori katedrálisokat, templomokat építő mesterek céhe lehetett a kiindulópont valamikor a 13. században. Azt töriórán is tanultátok, hogy a céhekben szigorú szabályoknak kellett megfelelni, csak azokat vették be, akik tényleg értettek a mesterségükhöz. Az új tagok felvételekor pedig gyakran végeztek kisebb szertartásokat, amit beavatásként is lehet értelmezni. Az újaknak esküt kellett tenni és el kellett fogadni a céhek szabályait.
A 18. században Angliában ezek a céhek új alapokon szerveződtek újra. A tagok számára a felvilágosodás eszméi, vagyis a tudomány, a tudás, és szabad gondolkodás jelentették az egyik legfontosabb eszmét. Emellett a szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget, az egymás elfogadását és az emberiességet hirdették. A szabadkőművesek nem céhekbe, hanem páholyokba és nagypáholyokba szerveződtek, ezek élén pedig a nagymester állt.
A gyors növekedés és terjedés versenytársat jelentett az egyháznak
A szabadkőművesség viszonylag gyorsan terjedt Európában és Amerikában is, és nem csoda, hogy a római katolikus egyház rossz szemmel nézte ennek az új mozgalomnak a terjedését. Ráadásul a tagok közt értelemszerűen sokan voltak azok is, akik egyáltalán nem hittek istenben. Abban viszont igen, hogy az egyháznak semmi keresnivalója az állam működtetésében.
Nem véletlen, hogy 1738-ban XII. Kelemen pápa kiadott egy rendeletet, miszerint a szabadkőművesek veszélyeztetik az államot és a hívek lelki üdvét. Ráadásul kiközösítették az egyházból azokat, akik beléptek a szervezetbe. Egy másik pápa, XIII. Leó 1884-ben már egyenesen a sátán szolgáinak nevezte a szabadkőműveseket, akik az egyház megsemmisítésére törekszenek, és akik meg akarják kaparintani az világi hatalmat is. Az egyház ellenszenve napjainkig fennmaradt. Sőt, a korábbi pápákhoz képest jóval szabadelvűbb és emberségesebb Ferenc pápát sokan „szabadkőműves trónbitorlónak” tartották.
Budapest tele van szabadkőműves szimbólumokkal
Magyarországon a 18-19. században több páholy alakult. Olyan ismert emberek is tagok voltak, mint például Kossuth Lajos, Ady Endre, Benedek Elek, Karinthy Frigyes, valamint számos híres költő, író, tudós és politikus is. Budapest pedig tele van olyan épületekkel, amiken ma is megtalálhatók a szabadkőművesek szimbólumai. Ezek közül a legfontosabb a körző és a szögmérő. A bagoly a bölcsességet, a mindent látó szem az igazságosságot és a lelkiismeret éberségét szimbolizálta. A „G” betű pedig a geometriát, vagyis mértant jelenti, ami a világ rendjének alapja. De jelentése volt a bejáratoknál lévő oszlopoknak és a fekete-fehér mozaikpadlónak is. Ez utóbbi a sötétség és a világosság örök harcát jelentette.
A huszadik században rengetegszer próbálták betiltani a mozgalmat szerte a világon. Üldözték a fasiszták, aztán később a kommunista hatalom is. Ma viszont Magyarországon is működik, ráadásul már nemcsak férfiak, hanem nők is tagok lehetnek a páholyokban. (budappest.hu, wmn.hu, szabadkomuvesseg.hu, guardian.com)
