Kispolgár

Címke: csillagászat

  • Jönnek a hullócsillagok! Érdemes az eget kémlelni novemberben is

    Jönnek a hullócsillagok! Érdemes az eget kémlelni novemberben is

    November első két hetében lassú, fényes hullócsillagok, köztük több tűzgömb is látható lesz Magyarország területéről.

    A Déli Tauridák nevű meteorraj november 5-én, az Északi Tauridák pedig november 12-én éri el aktivitása csúcsát – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló. Ez az egyik leglátványosabb meteorzápor az ősz során.

    A meteorrajok jellemzően 5-10 hullócsillagot produkálnak óránként. Több éjszakán át lesznek megfigyelhetők, úgyhogy érdemes az eget kémlelni esténként.

    Megfigyelésükhöz nem szükséges távcső, szabad szemmel nyújtják a legszebb látványt.

    A Tauridák nagyobb méretű, kavicsszerű meteoroidokból állnak. Egy 2P/Encke nevű üstököst kísérnek. Az üstökös 3,3 év alatt kerüli meg központi csillagunkat, a Napot.

    Az Encke-üstökös minden útja során törmeléket hagy hátra a Föld pályáját keresztezve. Amikor bolygónk áthalad ezen por- és jégszemcsékből álló törmelékmezőn, a részecskék a légkörbe belépve felizzanak. Így keletkeznek a „hullócsillagok”.

    A Svábhegyi Csillagvizsgáló november első és második hetében is számos esti csillagnéző programmal készül. Ezeken csillagászok vezetésével lehet megfigyelni a látványos jelenséget.

    Kispolgár / Svábhegyi Csillagvizsgáló

  • Felrobban-e a Jupiter, ha meggyújtasz ott egy gyufát?

    Felrobban-e a Jupiter, ha meggyújtasz ott egy gyufát?

    A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója, körülbelül akkora lenne mellette a Föld, mint egy dió egy dinnye mellett. És mint tudjuk, főleg hidrogénből van. A hidrogén pedig roppant gyúlékony anyag. Ezt többek között a Hindenburg léghajó is megmutatta 1937-ben:

    A német Hindenburg léghajó pillanatok alatt pusztult el kikötés közben. Utólag színezett fotó

    Egyébként ezért is töltik a léggömböket a sokkal drágább héliummal, ami nem éghető. A hidrogéntől is lebegnének, de elég, ha hozzáér egy cigaretta, és már fel is robbant.

    Mi történik tehát, ha elmegyünk a Jupiterre, és ott felkattintjuk az öngyújtónkat?

    Semmi.

    Bizonyára rájöttél, hogy nem fog felrobbanni, már csak azért sem, mert akkor már régen eltűnt volna. Hiszen az űrben történnek forró események, például amikor becsapódik egy meteor, vagy csak belép a légkörbe. És a Jupiternek egyébként hálásak lehetünk, mert az óriási gravitációjával elkapkodja azokat a sziklákat, amik a Földet is veszélyeztetnék.

    Az égéshez ugyanis nem elég a hidrogén vagy más éghető anyag: oxigén is kell hozzá. Márpedig az ott nincs. Úgyhogy meg sem tudnád gyújtani azt a gyufát.

    Azért sem, mert a Jupiternek nincs is szilárd felszíne, amin megállhatna az ember a zsebében turkálni. A gravitációja pedig akkora, hogy simán agyonnyomna minket a saját súlyunk.

    Szóval el se jutnánk az értelmetlen gyújtogatásig. Így a Jupiter biztonságban van, és továbbra is szorgosan kapkodja a kóbor aszteroidákat.

    A Jupiter egyébként egy külön kis bolygórendszer, legalább 80 holdja van. A négy legnagyobbat már Galileo Galilei is látta kezdetleges távcsövével. Ezek közül az Europa nevű a legígéretesebb, ott ugyanis a jégpáncél alatt folyékony víz található, és nem kizárt, hogy valamilyen élet is. Ezt a jövő szondái fogják felderíteni.