Az elmúlt napokban gyakorlatilag a földig rombolták a washingtoni Fehér Ház keleti szárnyát. A mindenkori amerikai elnök lakó- és munkahelye azért vált a buldózerek martalékává, mert Donald Trump egy hatalmas báltermet akar építeni a történelmi keleti szárny helyére. Trump tervei szerint közel ezer ember férne be ide, a falakat arany díszítések borítanák, és itt szeretné vendégül látni a világ vezetőit.
Az építkezés 350 millió dollárba, nagyjából 117 milliárd forintba kerül, de úgy tűnik, nemcsak az adófizetők pénzét költik erre. Nemrég ugyanis az elnök egy nagyszabású vacsorát adott Amerika legjelentősebb cégvezetőinek, hogy támogatókat gyűjtsön a tervéhez.
Sok vállalat adott pénzt, köztük az Amazon, a Google és a Meta is. Emellett sok olyan cég is beszállt a projektbe, akik valamilyen könnyítést vagy másfajta támogatást remélnek a jelenlegi kormánytól.
A most ledózerolt keleti szárnyat még Franklin D. Roosevelt kormánya építette a negyvenes években. Először az alkalmazottakat szállásolták el itt, később pedig itt alakították ki a First Lady, a mindenkori elnök feleségének irodáját is.
Az építkezés persze sokaknak nem tetszett, köztük például több, szintén republikánus politikusnak sem. A volt republikánus elnök, George D. Bush szövegírója például az X-en borult ki a terv miatt:„Van valami mélyen szimbolikus abban, hogy Trump nekiment a Fehér Háznak. A bontást a kormányzati kegyeket kereső haverok és bennfentesek pénzéből fizeti és a republikánusok elfogadják, hogy Trump a közvagyont magántulajdonként kezeli.”
Hillary Clinton, egykori First Lady és demokrata elnökjelölt pedig ezt írta: „Ez nem az ő háza. Ez a ti házatok. És Trump most ezt rombolja le.”
Hamarosan nálunk találkozik az orosz és az amerikai elnök, hogy az ukrajnai békéről tárgyaljanak. Nem tudjuk, mi lesz ebből, de segítünk megérteni a helyzetet.
A háború több mint három és fél éve folyik, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában. Ukrajna a Szovjetunió szétesése után is évtizedekig Oroszországhoz állt közel, korrupt féldiktatúrák vezetése alatt. Az orosz támadás előzménye, hogy az ukránok az Európai Unió, a Nyugat felé fordultak. Az oroszok viszont meg akarták tartani őket amolyan gyarmatként.
Ukrajna térképe az elfoglalt területekkel. Forrás: ISW
Jelenleg Ukrajna körülbelül egyötödét tartja megszállás alatt az orosz hadsereg. Ez milliók elnyomásával és súlyos bűnökkel is jár. Ennél tovább viszont nem jutott Vlagyimir Putyin serege. Az orosz elnök nagyon elszámította magát: alábecsülte az ukránok ellenállását, és túl sokat gondolt a katonáiról. Az utóbbi hónapokban alig mozdul a frontvonal, ahol drónok ezrei vadásznak mindenre, ami él, gurul vagy repül.
Ki akar itt békülni?
Oroszország iszonyú árat fizetett ezért a kis hódításért. Független források fél- és egymillió közé becsülik az orosz halottak számát. Tankok ezrei, repülőgépek százai vesztek oda, még a szovjet hagyatékból is. Putyin ezek után nem mondhatja az oroszoknak, hogy upsz, hülyeség volt az egész, inkább hazamegyünk. Valahogyan győznie kell, vagy legalább otthon meggyőzni mindenkit, hogy a háború megérte.
Megsemmisített orosz tank Ukrajnában. Fotó: Ukrán Fegyveres Erők
Kérdés az is, egyáltalán be akarja-e fejezni. A háború ürügyén növelhette az elnyomást, szinte bárkit bármiért lecsukathat vagy a frontra küldhet. Teljesen megsemmisítette a szabad sajtót, ellenőrzik az internetet – mindezt persze a hadisikerekért kell elviselni. A büntetőintézkedések, kereskedelmi korlátozások és az ukrán csapások miatt vannak ugyan gondok az ellátással, de az oroszok ezt egyelőre elfogadják. A békével visszatérnének olyan kínos kérdések, mint hogy mi a helyzet a kórházakban és a boltokban. És visszatérnének a katonák is a frontról: harcedzett, kemény férfiak, akiknek munkát kell adni, vagy bűnözőként élnek tovább.
Az ukrán vezetés szintén nem fogadhat el bármilyen békét. Az oroszok olyan területeket is maguknak követelnek, amiket nem tudtak elfoglalni. Az ukránok viszont arról sem akarnak lemondani, amit már elvettek erővel. Őket is több százezernyi áldozat kötelezi arra, hogy ne adják olcsón a földjüket.
Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij még nem tárgyalt egymással
A békét ki kell kényszeríteni
Háborúzó országok nem úgy szoktak kibékülni, mint a veszekedő emberek. Nincs olyan, hogy na jó, inkább legyünk barátok. A békét mindig kikényszeríti valami. Például a katonai vereség. Az utóbbi időben a két fél egymás hátországára igyekszik csapást mérni, az ukránok főleg az orosz olajipart támadják. Ebben sokat segítenének az amerikai Tomahawk rakéták, amiket még nem kaptak meg. Lehet, hogy Trump ezekkel fenyegetve igyekszik majd Putyint meggyőzni. Eközben Ukrajna már gyártja a saját drónjait, ugyanerre a célra.
Tomahawk cirkálórakéta. Fotó: US Navy
Az első világháborúban hasonló állóháború alakult ki a nyugati fronton. Állandó ágyúzás, véráldozatok, és szinte semmi előrehaladás. Németországot akkor végül az éhezés, az utánpótlás hiánya, az otthoni elégedetlenség roppantotta össze, nem a fegyverek ereje. Ma mind az orosz, mind az ukrán vezetés bízik abban, hogy odaát egyszer csak elszakad a cérna, elfogy a pénz meg a harci kedv, és a másik feladja.
Putyin és Trump néhány hónapja már beszélgettek a békéről – annak semmi eredménye nem lett. Izraelben viszont azóta befejeződött a háború. Ám ezt nem tárgyalások hozták el, hanem az izraeliek teljes győzelme ellenségeik felett.
Kiemelt kép: Putyin és Trump augusztusi találkozója. Fotó: Kreml
Van egy tudományos alapon is vizsgált félelem, amit kuloultrofóbiának, más néven bohócfóbiának is neveznek. A bohócfóbiások ugyanúgy rettegnek a bohócoktól, mint például a pókfóbiások a pókoktól. Ez a félelem általában valami rossz gyerekkori élményből fakad. De az is okozhatja, hogy a bohócok kiszámíthatatlanul viselkednek, az arcuk pedig el van takarva. Nem véletlen, hogy gyakori szereplői a horrorfilmeknek.
Amerikában létezik egy hotel, amit jó, ha messze elkerül az, aki fél a bohócoktól. A Nevada államban található Tonopah városában működik ugyanis a világ egyik legfurább szálláshelye, a Clown Motel, ahol több mint hétezer bohóc található. Az előtér, a folyosók és a szobák is hemzsegnek a bohócoktól. Ha pedig ez nem lenne elég, néhány szobát úgy rendeztek be, mintha azok az Ördögűző, a Péntek 13 vagy a Stephen King-féle AZ című horrorfilmek helyszínei lennének.
Ki ne szeretne ilyen szobában aludni? Kép: Facebook
A szállodát egy testvérpár üzemelteti 1985 óta, akik nemcsak a motelt örökölték meg az édesapjuktól, hanem a 150 darabból álló bohócgyűjteményét is. Ez pedig az évek során csak bővült, rengeteg bohócot a látogatók ajánlottak fel a szállásnak. A motel mellett ezért már bohócmúzeum is nyílt, ahol a legkülönlegesebb darabokat állítják ki.
Az évek során jelentősen megnőtt a bohócok száma a szálláson. Kép: Facebook
A hely így októberben különösen népszerű. A közelgő Halloween rendszeresen a városba vonzza a borzongásra vágyó embereket. A szálloda mellett ráadásul egy régi temető is áll, ahova az egykori bányászváros sokszor erőszakos hallállal elhunyt lakóit temették.
Talán nem véletlen, hogy a hotel lakói sokszor furcsa hangokat hallanak a szobákban. Az egyik szobát ráadásul évekre le is kellett zárni, mert állítólag több rejtélyes haláleset történt benne. A szállodában extra szolgáltatásként olyan mérőeszközt is lehet bérelni, ami kimutatja a szellemek elektromágneses hullámait. Persze semmi bizonyíték nincs arra, hogy az ijesztő bohócok mellett kísértetek is lennének a motelban.
A szomszédos temető miatt még kísértetiesebb a hely. Kép: Facebook
Ezen a héten osztja ki a Nobel-díjakat a Svéd Királyi Akadémia. Mi már örülhetünk, hiszen az irodalmi díjat magyar író, Krasznahorkai László kapta. Pénteken pedig a Nobel-békedíj talál gazdára. Ezt egy norvég bizottság adja ki.
A kémiai, fizikai és orvosi Nobelek odaítélése viszonylag egyszerű. Ezeket fontos, nagy jelentőségű találmányokért vagy felfedezésekért adják. Persze lehet azon vitatkozni, hogy mi a legnagyobb eredmény, de általában senki se vitatja, hogy a díjazottak nagy tudósok. Az irodalom már szubjektívebb, vagyis egyéni véleménytől függ, ki mit tart nagy regénynek vagy drámának. Ám ezeket is olyan szerzők kapják, akik letettek valamit az asztalra.
A Nobel-békedíj. Egy csomó pénz is jár hozzá. Fotó: Wikimedia
A Nobel-békedíj a legzűrösebb mind közül. Elvileg olyan politikai vezetőknek adják, akik a legtöbbet tették a nemzetek együttműködéséért, a testvériségért, a háborúk lezárásáért vagy elkerüléséért – egyszóval a békéért.
A béke nem egyszerű dolog
Csakhogy erről aztán igazán megoszlanak a vélemények. A béke ugyanis, ahogy a háború is: politika. És sokszor már az is majdnem háborúhoz vezet, hogyan lehet elérni a békét. Az ukrán háborút például az oroszok úgy gondolják lezárni, hogy elfoglalják Ukrajna nagy részét. Az ukránok viszont úgy, hogy megölik az utolsó orosz katonát is, aki a földjükre lép. Ez két nagyon különböző béketerv.
Sok vitát okoz az is, hogy a politikusok életútja ritkán egyszínű. Kevés köztük a szent ember, és lehet, hogy aki végül eléri a békét, az előtte már végigcsinált néhány háborút. Nobel-díjat kapott például Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetője a békés kiegyezésért – pedig egy diktatúra élén állt, amely háborút is folytatott. Jasszer Arafat palesztin vezető gyakorlatilag terrorszervezetet irányított élete nagy részében, mielőtt a békés megoldás felé fordult. Barack Obama lényegében azért kapott béke-Nobelt, mert ő volt az első színes bőrű az Egyesült Államok élén. Nem kapta meg viszont az elismerést Mahatma Gandhi, az indiai békés szabadságmozgalom hőse. Ezt a bizottság utólag meg is bánta.
Barack Obama amerikai elnök 2009-ben kapta meg a béke-Nobelt. Fotó: Wikimedia
A Nobel-békedíj a viták ellenére rangos elismerés. Mivel olyan embereknek adják, akik elvileg emberileg is példamutatók, ritkán fordul elő, hogy valaki nyíltan magának követelje. Most viszont van, aki nagyon nyújtózkodik érte, és ez az ember persze Donald Trump. Az amerikai elnök úgy gondolja, hogy az izraeli helyzet rendezésében kellő érdemeket szerzett, és megérdemli a Nobelt. Eközben viszont kíméletlen háborút folytat a bevándorlók, a sajtó és az ellenzék ellen, és igazából Izraelben sem épp nyugodt a helyzet. Kérdés, megkockáztatják-e a norvégok, hogy Trump megsértődik, és még annyira sem lesz békés, mint eddig volt…
