A Sanyi kakas című rövidfilm elnyerte a Varsói Nemzetközi Filmfesztivál fődíját. Ez azt jelenti, hogy ezzel automatikusan bekerült az Oscar-díjra jelölt filmek közé.
Az alkotást Lotte Salomons holland rendező készítette, aki az elmúlt években többször is ellátogatott Békéscsabára, hogy megörökítse a város közkakasának történetét. A forgatás során a stáb felkereste Sanyi egykori otthonát, a Munkácsy téri fát, valamint az emlékhelyet, amelyet a helyiek alakítottak ki a kakas tiszteletére.
Sanyi útja 2020 karácsonyán kezdődött, amikor megszökött korábbi gazdájától. A Kispolgár olvasói már jól ismerhetik a történetét. A békéscsabai piacról a város központjába, a Munkácsy térre költözött. Itt talált otthonra, ahol a helyiek gondoskodtak róla, magot vittek neki, és sokan nap mint nap felkeresték.
Az évek során Sanyi fája igazi találkozóhellyé vált, a környék lakói pedig szinte családtagként tekintettek a madárra.
A történet azonban nem ért boldog véget: 2024 tavaszán Sanyit súlyosan bántalmazták, és bár állatbarátok igyekeztek segíteni rajta, már nem tudták megmenteni.
Több, mint tízéves csúszással, de úgy tűnik, tényleg lesz Hello Kitty-film. Igaz, nem mostanában. A gyártó, a Warner Bros. ugyanis 2028-ra ígéri a film bemutatását.
Egyelőre annyit lehet tudni a filmről, hogy brazil rendezője lesz. Leo Matsuda az első brazil, aki a Disney-nek rendezett filmet. Ez volt az Inner Workings nevű rövidfilm, amit a Moana, vagy ahogy nálunk futott, Vaiana előtt vetítettek a mozikban. De Matsuda dolgozott a Zootropolis stábjában is. A forgatókönyvet pedig Dana Fox írja. Az ő nevéhez fűződik például a Wicked című Broadway-musical filmváltozata.
A Hello Kitty egy japán macskaszerű lény. 1974-ben dobták piacra és rögtön elterjedt az egész világon. És bár az egyik legnépszerűbb figura, amit valaha gyártottak, film még sosem készült belőle. Rajzfilm persze igen, de 2015-ben már bejelentették, hogy készül az élőszereplős változat is. Aztán jó sokáig csend volt a terv körül. Most viszont úgy tűnik, azzal, hogy megvan a bemutatás időpontja is, a Hello Kitty rajongók már nem várnak hiába. (Variety)
Novemberben érkezik a magyar mozikba az egyik legjobb rajzfilm, a Zootropolis folytatása. Az első filmet 2016-ban mutatták be. Nemcsak a közönség rajongott érte, hanem elnyerte a legjobb animációs filmnek járó Oscar-díjat is. A film gyártója, a Disney pedig igencsak jól járt vele. Több mint egymilliárd dollárt termelt a rajzfilm világszerte, pedig egy viszonylag kis összegből, 150 millió dollárból készült.
A történet egy nyuszilány, Judy Hopps közrendőr, és egy dörzsölt róka, Nick Wilde nyomozásáról szól az állatok világában. Nick bűnözőből lett végül a rendőrnyuszi partnere.
A folytatásban ismét komoly próbatétel várja a két főhőst. Bár ők korábban sikeresen leleplezték Zootropolis történetének legnagyobb bűnügyét, a kapcsolatuk nem alakul valami fényesen. Ezért Bogo, a rendőrfőnök terápiára küldi őket. De közben felbukkan a városban egy mérges kígyó és egy újabb szövevényes rejtély.
A Zootropolis 2. előzetesét már magyarul is meg lehet nézni.
Nemrég kiderült, hogy Leonardo diCaprio egy életrajzi filmen dolgozik, ami Lugosi Béla életét mutatja majd be. A film egyelőre még csak a tervezési szakaszban van. Lugosi volt a filmtörténelem leghíresebb Drakulájának megformálója. DiCaprio filmje azt mutatja majd be, hogyan került a színész Amerikába, hogyan fedezték fel és hogyan vált az egyik legismertebb horrorfilmes karakterré.
Ki volt Lugosi Béla?
Lugosi Béla Erdélyben született, Blaskó Béla Ferenc Dezső néven. A szülőhelye Lugos volt, innen eredt a művészneve. De a pályája kezdetén több művésznévvel is próbálkozott, ezek közül a legismertebb Olt Arisztid volt. Egy ideig Albert keresztnévvel is élt, de aztán inkább visszatért a Bélához.
A szülei nem örültek, hogy színész szeretne lenni, ezért már kamaszkorában elköltözött otthonról. Alkalmi munkákat vállalt és színházakban dolgozott, ahol egyre komolyabb szerepeket bíztak rá. Játszott Temesváron, Debrecenben, a Szegedi Nemzeti Színházban, majd 1913-ban Budapestre került és a Nemezti Színház tagja lett.
Lugosi Béla magyar színművész. Kép: Fortepan/Saly Noémi
Önkéntesként végigharcolta az első világháborút, majd a háború után színész-szakszervezetet alapított. Ezt viszont az akkori politikai vezetés egyáltalán nem nézte jó szemmel. Így Lugosi arra kényszerült, hogy elhagyja az országot. Ekkor került Ausztria majd Németország után Amerikába.
Sokáig nem beszélt angolul
Ahogy a legtöbb bevándorlónak, neki sem volt egyszerű a beilleszkedés. Angolul még nem beszélt, így több mint tíz évébe telt, hogy megkapja az amerikai állampolgárságot. Közben a hozzá hasonló magyar bevándorlókkal színitársulatot alapított. Az angol szerepeit pedig úgy tanulta meg, hogy a szöveget fonetikusan, tehát kiejtés szerint írták le neki.
A húszas évek végén már a híres New York-i Broadway-n játszott. Itt osztották rá először Drakula gróf szerepét. Azt az előadást több mint ötszázszor játszották, így figyeltek fel Lugosi Bélára Hollywoodban is. A színésznek rengeteget jelentett, hogy felkérték egy filmre, annyira, hogy egy viszonylag kevés, 3500 dolláros fizetéssel is beérte, csak hogy a film mindenképp elkészüljön.
Kép: Wikipedia
Az 1931-ben bemutatott Drakula hatalmas sztárrá tette Lugosi Bélát, pedig a kritikusok fanyalogtak. A filmet lassúnak, a színész alakítását vergődőnek és túljátszottnak gondolták. A magyar akcentus is sokakat zavart. Ennek ellenére rajongók – főleg nők – leveleinek százai érkeztek a stúdióhoz a film bemutatása után. Lugosit pedig kinevezték Hollywood első számú horrorszínészének, a következő filmjeiben kivétel nélkül szörnyeket játszott. Száztíz filmben szerepelt, alakított zombit, farkasembert és múmiát is. De ahogy telt az idő, úgy lett elege az egészből, és amikor nem volt hajlandó eljátszani Frankenstein szörnyét az egyik filmben, a stúdiók elfordultak tőle.
Filmplakát 1942-ből. „A holttest eltűnik” volt a film címe. Kép: Wikipedia
A magyar szörnyet lecserélték a filmekben
Lugosi Béla egyre kisebb és egyre rosszabb szerepeket kapott. Ahhoz, hogy továbbra is figyeljen rá a sajtó, előfordult, hogy vámpírjelmezben jelent meg nyilvános helyeken és ekkor terjedt el róla az a pletyka is, hogy éjjelente koporsóban alszik. Utolsó éveiben annyira lecsúszott, hogy a negyedik felesége is elhagyta. Ivott és kábítószerezett is.
Aztán megtalálta őt a minden idők legrosszabb rendezőjének tartott Ed Wood, akivel rettenetesen pocsék filmeket forgatott. Ezek annyira rosszak voltak, hogy végül kultuszfilmekké váltak. Az egyikben például egy őrült tudós majmokká alakít át embereket.
Lugosi Béla 1956-ban hunyt el, a 9-es terv a világűrből című film forgatása közben. Mivel nem akarták leállítani a forgatást, a rendező feleségének csontkovácsa ugrott be a helyére. Ő kicsit sem hasonlított Lugosira, ezért a jeleneteiben mindig köpennyel takarták el az arcát.
Egy csontkovács ugrott be Lugosi Béla helyére a forgatáson. Kép: Wikipedia
A szebb napokat megélt színészt Kaliforniában temették el a legendássá vált Drakula-jelmezben. A temetését a híres énekes, Frank Sinatra fizette. Később viszont igazi popkulturális jelenséggé vált. Lugosi Béla hatására beszél szinte minden vámpír magyar akcentussal a filmekben. Rengeteg dal, film, színdarab készült róla vagy vele kapcsolatban.
Életében nem sok filmes elismerés jutott neki. Csak a halála után adtak neki csillagot a hírességek sétányán Hollywoodban, és sosem nem kapott komolyabb filmes díjat sem. A rajongói néhány éve megpróbálták elérni az amerikai filmakadémiánál, hogy kaphasson végre egy Oscart. De a szabály szerint ez csak az élőknek jár. Sajnos vámpírokkal sem tesznek kivételt.
Óriási tiltakozást váltott ki a hollywoodi színészekből az, hogy megjelent a filmipar első AI-generált színésznője. A „lény” Tilly Norwood névre hallgat, és egyre több követője van az Instagramon. Tilly-t egy bizonyos Eline Van der Velden hozta létre, aki művészeti projektként tekint az alkotására, és nem érti, mi a baj vele.
Tilly az instája alapján egyébként tényleg úgy néz ki, mint egy fiatal színésznő. Igaz, nincs semmi bőrhibája, a ruhája, a teste, a frizurája mindig tökéletes. Képeket, kis videókat posztol forgatásokról meg persze az életéről is. Nemrég már ügynökségek is bejelentkeztek nála, hogy szerződtetnék.
Tilly Norwood helyes fiatal színésznőnek látszik. Csak épp nem létezik. Kép: Instagram
Több színész, köztük Emily Blunt és Whoopie Goldberg is aggódik. Szerintük az AI-generált színész rémisztő fordulatot jelenthet a filmiparban. Arra kérték a stúdiókat, hogy hagyják abba az AI használatát, mert ezzel a filmek elveszíthetik emberi jellegüket. Hasonlóan reagált az amerikai színészek és előadóművészek szakszervezete is.
A Tillyt létrehozó stúdió vezetője, Eline Van der Velden közleményt adott ki, amiben azt írja, hogy a karakter egy művészi alkotás. Nem ember, nem színész, hanem egy program. Nem veszi el senki munkáját, viszont színesebbé teheti a filmgyártást, ahogy a CGI, vagyis a számítógépes grafika is tette.
A színészeket tömörítő szakszervezet erre úgy válaszolt, hogy Tilly „betanításához” több színész hangját és mozdulatát felhasználták, az ő engedélyük nélkül. És azt kérték az ügynökségektől, hogy ne alkalmazzanak AI által létrehozott karaktereket, mert ezzel ártanak a színészeknek.
Az Instagramon egyébként inkább a színészekkel értenek egyet a kommentelők. Sokan bírálták Tilly alkotóját azért, hogy nem érti, milyen károkat okozhat a projektjével. Az egyik kommentelő azt is írta, hogy ha ez tényleg műalkotás lenne, nem ügynököt keresnének neki, hanem kiállítóteret. (guardian.com)
Van egy magyar rajzfilm, amit a felnőttek nagy rész szinte kívülről fúj. És ha valaki megkérdezi, mi a jelszó, sokan azonnal rávágják, hogy „egy aprócska kalapocska, benne csacska macska mocska”. A szüleidnek meghatározó élmény volt a Macskafogó című rajzfilm, ami ma is nagyon szórakoztató és még izgalmas is. 1986. október 2-án mutatták be a mozikban, tehát jövőre lesz negyven éves. Ennek kapcsán összeszedtünk nektek néhány érdekességet, amit nem biztos, hogy eddig tudtatok a filmről.
Először is egy rövid összefoglaló, ha még nem láttad a filmet, akkor figyelem, spoiler következik.
A film M.M.u. (Mickey Mouse után) 80-ban játszódik, ez az X bolygó időszámítása. Itt az egerek egészen jól megvoltak, amíg a macskák bűnszervezetbe tömörülve az életükre nem törtek. A megoldás, ami egy macskafogó gép terve, egy tudós, Fushimishi professzor kezében van. A terveket viszont el kell hozni Pokióból. A feladatot Nick Grabowskira, az Intermouse egykori ügynökére bízzák. Emellett az egerek elterelésként elküldik Pokióba Lusta Dick őrmestert is, aki az egyszemélyes rendőrzenekar.
Persze semmi nem megy flottul. Grabowskit bérgyilkos patkányok üldözik, Lusta Dick gépe pedig lezuhan. Egyedüli túlélőként kell helytállnia a dzsungelben, és kitrombitálni magát a vérszívó denevérek közül.
Közben a macskák Mr. Teufellel az élen egyre nagyobb aggodalommal figyelik, ahogy Grabowski a céljához közelít. De a patkányok végül sikerrel járnak, megszerzik a terveket és elkapják Grabowskit is. Teufelt pedig a macskabűnözők vezére, Mr. Giovanni Gatto kinevezi utódjának. Azt viszont már tényleg nem írjuk le, hogy mi lett a sztori vége, kénytelen leszel megnézni a filmet.
A nézők imádták
A Macskafogó itthon rögtön hatalmas siker lett, pedig a kritikusok nem igazán szerették. Volt, aki szerint ez csak egy sablonos gengszterfilm, ám azt azért mindegyik kritikus elismerte, hogy nagyon vicces. A nyolcvanas évek közepén egyébként az akkori kultúráért felelős vezetők egyáltalán nem értékelték a filmet. Sőt, a forgatókönyvet első körben el is utasították, azzal, hogy az sem művészileg, sem politikailag nem támogatható.
A film forgatókönyvét Nepp József írta, aki olyan ismert rajzfilmeket is alkotott, mint a Mézga család, a Szaffi vagy Az erdő kapitánya. De ő volt a Gusztáv-sorozat írója is. A rendező pedig Ternovszky Béla volt, akivel már korábban együtt dolgoztak a Mézga családon is.
A filmet bemutatták Amerikában és Kanadában is, Cat City, vagyis Macskaváros címmel. Megváltoztatták a szereplők nevét is, hogy lehetőleg ne lehessen összekötni a filmet egyik szocialista országgal se. A dalokat is átírták, sőt, a már klasszikusnak számító Négy gengsztert teljesen kihagyták az 1987-es bemutatóból. Itt nem is volt nagy visszhangja a filmnek. A Szovjetunióban 1988-ban került a Macskafogó a mozikba, ahol hatalmas siker lett, különösen azután, hogy tévében is vetíteni kezdték. Bár itt elég sok részt kivágtak a filmből, így a szovjet gyerekek nem láthatták például azt, hogy Safranek, Mr. Teufel titkára megbünteti a kislányát azért, mert az egerekkel barátkozik.
Érdekes apróságok a film kapcsán
Vannak olyan apró érdekességek is, amiket nem biztos, hogy rögtön észrevesz az ember. Ilyen például, hogy Giovanni Gatto neve magyarra fordítva Macska János. Vagyis Macskajancsi. De Mr. Teufel neve sem véletlen. Az tény, hogy nagyon hasonlít a macskák egyik kedvenc csemegéjére, a tejfölre, de a Teufel németül ördögöt jelent. A film főcíme a Csillagok háborúját idézi. A benne hallható zenék pedig azonnal nagy slágerek lettek.
A Négy gengszter című dal saját klipet is kapott, pedig igaziból nem is tartozik szorosan a filmhez. Az eredeti dalt a The Manhattan Transfer énekelte, Four Brothers címmel. A Macskafogó konkrétan azért született meg, mert Nepp József szeretett volna ehhez a dalhoz egy rajzfilmes klipet készíteni. De ha már így alakult, kitalált köré egy egész történetet.
Ha kedvet kaptál megnézni a filmet, el lehet csípni néha a videómegosztó oldalakon, és a tévében is viszonylag gyakran leadják. A mai évforduló miatt például a Mozi Klub nevű tévécsatornán nézheted meg este 9-től. Igaz, hogy 12 éven felülieknek ajánlják, de biztos, hogy rá tudod venni a szüleidet, hogy nézzék meg veled.
