Az infláció, vagyis a pénz romlása nem kímélte a virágokat sem. Az RTL Híradójából kiderül, hogy ötven százalékkal drágultak a temetői csokrok és koszorúk. Ennek főleg az az oka, hogy a virágosok is drágábban kapják az árut. Persze a temetőkben a legdrágább a virág: a városban 2000 forintért lehet venni egy cserép krizantémot, a sírkertben pedig már 6000 az ára. Az árusok is érzik, hogy az emberek spórolnak: a legkisebb, 1500 forintos koszorúk fogynak a legjobban.
Tűz ütött ki a százhalombattai olajfinomítóban hétfő éjjel. A létesítmény hatalmas füsttel égett, a tűzoltók csak hajnalra tudták megfékezni a tüzet. Rengeteg tűzoltót riasztottak a környező városokból is.
Sérültről nem tudni, a baleset okait vizsgálják.
A beszámolók szerint robbanás is történt.
A Dunai Finomító, még épségben. Fotó: MOL
A Magyar Olajipari Rt. (MOL) százhalombattai üzeme az ország egyik legfontosabb ipari csomópontja. Ide fut be a Barátság vezetéken át az orosz olaj, innen látják el az ország nagy részét üzemanyaggal és más olajipari termékekkel. Jelentősége csak a paksi atomerőműhöz mérhető, Európában is komoly létesítmények számít.
Többször írtunk már az Élelmiszerkönyvről. Ebben a szabályzatban írják le, milyennek kell lenniük az ennivalóknak, és mit hogyan szabad nevezni. Például hogy kecskesajt csak az lehet, ami főleg kecsketejből van.
A mezőgazdasági miniszter most átíratta az Élelmiszerkönyv trappista sajtról szóló részét. Ennek a célja pedig az, hogy a lengyel sajtokat kiszorítsák a magyar piacról.
Lengyelország nagyhatalomnak számít a tejiparban, míg a magyar üzemek nehezen élnek túl. Nemrég például a Medve sajt gyártását is megszüntették itthon. Erről itt írtunk.
A magyarok egyre több lengyel (és szlovák) sajtot vásárolnak, mert ezek jobb áron kaphatók a hazainál. Főleg a legolcsóbb terméknél, a trappistánál tarol a lengyel áru, hiszen itt tényleg azt nézi a vevő, hogy melyikért fizet kevesebbet.
A trappista évtizedek óta a legnépszerűbb sajt nálunk, noha már a szocializmusban sem volt sok köze az eredeti francia recepthez. A ma trappistaként eladott áru meg már ahhoz sem hasonlít, ami negyven éve futott ezen a néven. Az utóbbi években egyébként a gouda sajt is fontos szereplő lett.
A trappista legyen kerek!
Az új Élelmiszerkönyv már előírja, hogy a trappistának feltétlenül korong alakúnak kell lennie. Ezt azért találták ki, mert a lengyel gyárak tégla alakú sajtokat készítenek. Ezeket ezután már nem lehet trappistaként eladni.
Rendes kerek sajtok egy holland üzletben. Fotó: Unsplash
Persze mindenkinek jobb lenne, ha a magyar gyárak mondjuk jobb vagy olcsóbb sajtot gyártanának, és így győznék le a külföldi versenytársakat, de hát ez nem sikerült. Így maradt a törvény állítgatása. Ám ez nem biztos, hogy megoldja a gondot.
Ha a lengyeleknek fontos a magyar piac, akkor előbb-utóbb vesznek olyan gépet, ami kerek sajtot csinál. Vagy egyszerűen lemondanak a trappista névről, átnevezik a terméküket Krakkói Bocikára, és indítanak egy nagy reklámkampányt, hogy mostantól ez az olcsó sajt. Hosszú távon az Élelmiszerkönyv nem védi meg a magyar termelőket, mert az Európai Unióban bárki bárhová szállíthat sajtot (is). A trappista vásárlói pedig nem annyira a nevet keresik, hanem hogy melyik a legkedvezőbb árú termék, ami még ehető. (G7 nyomán)
