Címke: hétműtárgya

Ifjabb Hans Holbein a 16. század egyik leghíresebb portréfestője volt. Már az édesapja, az idősebb Holbein is neves festő volt, az ő műhelyében tanulta ki a rajzolás és a festés művészetét. Élete legnagyobb részét a svájci Bázelben töltötte. Abból élt, hogy a város gazdag polgárainak készítette el a portréit. De ebben az időben kezdett felvirágozni a könyvnyomtatás is. A könyvekhez pedig rengeteg illusztrációra volt szükség, így Holbein számos kisebb fametszetet is festett, amik aztán nyomtatásban is megjelentek.

Amikor Svájcot is elérte a német parasztháború, Holbein Angliába költözött, ahol a neves író és tudós Morus Tamás fogadta be és vette a szárnyai alá. Általa került közel az angol királyi udvarhoz is, ő festette például a legismertebb portrét VIII. Henrikről. Még akkor is az udvarban maradt, amikor a király kivégeztette korábbi pártfogóját, Morus Tamást annak katolikus hite miatt. Megörökíthette a király több feleségét, valamint a híres hadvezér Thomas Cromwellt is. És bár többször is hazalátogatott Svájcba, az élete inkább Angliához kötődött. 1543-ban itt is halt meg, egy pestisjárvány következtében.

A Követek, vagy más fordításban A nagykövetek Holbein egyik leghíresebb képe. Londonban készült ez is, a francia nagykövetet és egy püspök látható rajta. A két férfi valószínűleg azért érkezett Angliába, hogy kibékítse VIII. Henriket a római katolikus egyházzal. A képet nagyon sok részlet díszíti. A szekrény, amire a két alak támaszkodik, tele van olyan tárgyakkal, amik a világ megértéséhez szükségesek. A földgömb, az addig felfedezett égitesteket ábrázoló éggömb, a szögmérő és a napóra mind a tudomány fontos eszközei .De a kép tele van vallási szimbólumokkal is. A függöny mögött látható egy kereszt, a polcon pedig egy nyitott zsoltároskönyv áll.

A kép legérdekesebb részére viszont csak most térünk ki. Ahogy látod, a festő egy furcsa ovális pacát helyezett el a kép aljára. Olyan, mintha valamit utólag mázolt volna oda a művész, pedig egyáltalán nem erről van szó. Az a paca ugyanis egy anamorfózis. Vagyis egy olyan optikai illúzió, ami csak egy bizonyos szögből nézve válik érthetővé.

Holbein képén, ha azt alulról és a megfelelő szögből nézzük, egy koponya látható. A koponya egyébként gyakori motívum a reneszánsz képeken, ez az úgynevezett memento mori, vagyis a halálra való emlékeztetés. A középkori kereszténység szerint ez emlékeztetés azért kellett, hogy az emberek tudják, hogy az élet véges. Ezért azt tudatosan, méltósággal és az időt kihasználva kell megélni.

A festményt valószínűleg olyan helyen akarták elhelyezni, ahol az anamorfózis jól kivehető. Elképzelhető, hogy egy lépcső tetejére szánták eredetileg. Ma a kép a londoni Nemzeti Galéria gyűjteményében látható.

Sokféle műtárgyat bemutattunk már, de létezik olyan is, amikor a művész maga, vagy pedig az általa létrehozott előadás, vagyis performansz a műalkotás. Kicsit hasonlít a színházhoz vagy a tánchoz. A hatvanas években alakult ki, Magyarországon is nagyon népszerű művészeti ág volt. A világ egyik legismertebb performansza viszont egy szerb, akkor még jugoszláv művészhez, Marina Abramovicshoz kötődik.

A Ritmus 0 nevet viselő performansz 1974-ben Nápolyban született meg. A művész hat órán keresztül állt a közönsége előtt, és hagyta, hogy azok azt csináljanak vele, amit akarnak. Ehhez eszközöket is használhattak, Marina egy asztalon 72 különböző tárgyat helyezett el. Ezek közt volt rózsa, szappan, rúzs, fésű, de kalapács, balta és egy töltött pisztoly is. A nézők egy táblán útmutatást is kaptak.

„Útmutatás.

Az asztalon 72 tárgy található, amit kedvükre használhatnak.
Performansz.
Én is egy tárgy vagyok.
Ez idő alatt minden felelősség az enyém.”

Az előadás célja az volt, hogy kiderüljön, mire lehetnek képesek az emberek akkor, ha mindent szabad nekik. Az eredmény pedig megdöbbentő volt. A nézők eleinte kedvesek, óvatosak, tapintatosak voltak. Viszont ahogy telt az idő, úgy váltak egyre durvábbakká. A művész ruháját megtépkedték, a hajába belevágtak, a bőrét megsebezték. Volt, aki a pisztolyt is rászegezte. Ekkor már a nézők közt is kialakult egy kisebb harc, voltak, akik a többieket próbálták megfékezni. Szerencsére végül nem lett komolyabb baja senkinek.

Marina visszaemlékezése viszont nagyon szomorú volt. Elsősorban azért, mert senki nem akarta vállalni a felelősséget a tetteiért.

„Azt tanultam ebből a kísérletből, hogy ha a közönségre bízod a döntést, megölhetnek. Nagyon meggyalázottnak éreztem magam: levágták a ruháimat, rózsatövist nyomtak a gyomromba, egy ember a fegyvert a fejemhez tartotta, egy másik meg elvette. Agresszív légkör alakult ki. Pontosan 6 óra múltán, ahogy terveztem, felálltam, és a közönség felé indultam. Mindenki elszaladt, senki nem akart szembenézni azzal, amit tett.”

A művésznek az évek során több ismert performansza is született. 2014-ben felkerült a Time Magazin a világ 100 legbefolyásosabb emberét bemutató listájára. Ő lett Lady Gaga kedvenc művésze, és róla mintázták a Dr. House című sorozat egyik karakterét is. Nemrég pedig Bécsben nyílt kiállítása.