Te is szavazhatsz a 2026-os Év Gombájára. A szavazással a magyar gombavilágra és a gombákat kutató magyar tudósokra szeretné felhívni a figyelmet a Magyar Mikológiai Társaság. (A mikológia a gombákkal foglalkozó tudomány hivatalos neve.)
Az akácpereszke a homoki akácosokban nő. Gombához méltó módon szereti az esőt és a kellemesen magas hőmérsékletet. Ehető gomba, de ahogy az összes gombát, ezt is érdemes megmutatni gombaszakértőnek, mielőtt pörkölt lesz belőle.
Csoportos csiperke
Csoportos csiperke. Kép: Magyar Mikológiai Társaság
Magyarországon védett fajnak számít. Ezért hiába ehető, nem szabad leszedni. Csoportban nő, sötét, durván pikkelyezett kalapja van. A latin nevét (Agaricus bohusii) Bohus Gábor magyar mikológusról kapta.
Narancsos csengettyűgomba
Narancsos csengettyűgomba Kép: Magyar Mikológiai Társaság
Változatos megjelenésű faj, sárga kalapja sokszor áttetszően bordás, a közepe lehet ráncos-erezett is, valamint tönkje gyakran sötétebben szálas, pikkelyes. Lombos fák korhadó faanyagán, forgács és fűrészporhalmokon nő, ehető gomba.
Az Év Gombájára ezen a linken szavazhattok október 15-ig.
Az energiatörténelem új mérföldkövéről beszél egy csapat tudós. Egy Ember nevű szervezet, amely világszerte az energiatermelést vizsgálja, nemrég közzétette, hogy
hogy a 2025-ös év első felében összesítve több szél- és a napenergiát termelt a világ, mint szénalapú energiát.
Ez valóban pozitív adat, hiszen egészen eddig – 50 éve – a szén volt az első számú energiaforrás világszerte.
Korábban már írtunk nektek arról, hogy mi a különbség a fosszilis és a megújuló energia között. A megújuló energia – vagyis a szél-, a nap- és a vízenergia –, nem szennyezi sem a levegőt, sem a vizet, ráadásul nem fogy el. Ezzel szemben a szén, a gáz és az olaj elégetése szén-dioxidot bocsát ki. Ez melegíti a Földet, vagyis a tudósok szerint hozzájárul a globális felmelegedéshez. Eközben egyre nagyobb az igény az áramra, hiszen már nagyon sokan használnak elektromos eszközöket.
Klímák egy ház falán. Fotó: Unsplash
Eljöhet az idő, amikor lépést tarthatunk a kereslettel
A most közzétett kutatás szerint az idei év első hat hónapjában a világ majdnem harmadával több napenergiát termelt, mint 2024 első félévében. A tanulmány szerzője, Małgorzata Wiatros-Motyka szerint ez az eredmény döntő fordulatot jelent. A nap- és szélenergia termelése ugyanis jelenleg olyan gyorsan növekszik, hogy kielégíti a világ növekvő villamosenergia-igényét. Úgy véli, ez egy jó lépés lehet abba az irányba, ahol a zöld energia lépést tart a kereslet növekedésével.
A jelentés szerint az, hogy egyre nagyobb teret kaptak a megújuló erőforrások, elsősorban Kínának és Indiának köszönhető. Kína több megújuló energiát termelt, mint a világ többi része összesen. Csökkent is az országban a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása.
Fosszilis tüzelőanyagok akcióban. Fotó: Unsplash
Ugyanebben az időszakban India megújuló energiatermelése több mint háromszorosára nőtt az áramigényéhez képest. Ez a szén- és gázfelhasználás 3 százalékos, illetve 34 százalékos csökkenését eredményezte. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a napenergia olyan gazdaságokban is fellendül a következő időszakban, mint Szaúd-Arábia, Pakisztán és több délkelet-ázsiai ország.
Trump politikája lassítja a folyamatokat
Rossz hír, hogy Kínával és Indiával ellentétben az Egyesült Államok és Európa nagymértékben támaszkodott a fosszilis tüzelőanyagokra. Az Európai Unióban is mutatott némi növekedést a megújuló energia használata, de az időjárás miatt (amely a gyenge szél- és vízenergiáért felelős) több szén- és gáztermelésre volt szükség mint tavaly.
Az Egyesült Államokban gyorsabban nőtt az igény az áramra, mint amilyen gyorsan az ország megújuló energiát termelt. Donald Trump amerikai elnök politikája egyébként sem a zöld irányba megy. A kormányzata megszüntette azt a tiszta energia fejlesztését támogató tervet, amelyet még elődje, Joe Biden írt alá. Trump a szélenergia-fejlesztéseket is leállította, és arra ösztönzi a világot, hogy minél jobban pörgesse az olaj- és a gázvásárlást.
Mindenesetre reményre ad okot, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a zöld energiaforrások a 2020-as évek végére megduplázódhatnak. Az energia nyolcvan százaléka várhatóan napenergiából származik majd, de a szél-, a víz-, és a bioenergia is hozzájárul a termeléshez.
