Bejelentette az angol oktatási minisztérium, hogy megváltoztatja az általános iskolai tananyagot. 2028-tól a diákok tanulnak majd a suliban az álhírekről és a pénzügyekről is.
Többek között arról lesz szó, hogy hogyan lehet felismerni a hamis híreket, beleértve a mesterséges intelligenciát is, illetve hogyan lehet azonosítani a téves és félrevezető információkat. De arról is tanulnak majd a diákok, hogy hogyan lehet elsajátítani a kritikus gondolkodást, többek között azért, hogy sikeresen megvédjék magukat az interneten.
A gyerekek a matekórán tanulnak majd arról, hogyan lehet pénzt spórolni és beosztani azt, illetve hogy mi az a kamat és a jelzálog.
Minden éven elkészíti a HVG a legjobb magyar gimnáziumok rangsorát. Fontos tudni, hogy mi alapján mondhatjuk ezekre az iskolákra, hogy „legjobb”.
Egy autót például vizsgálhatunk a legnagyobb sebesség szempontjából. De vizsgálhatunk olyan szempontból is, hogy melyik a legbiztonságosabb autó, vagy melyik fogyaszt a legkevesebbet és így tovább.
Egy iskolát is vizsgálhatunk sok szempontból. Például, hogy hova szeretnek leginkább járni a gyerekek. Vagy hogy hol van a legjobb tornaterem? Hol van a legtöbb szakkör? A legjobb diákélet? Hol van a legjobb menza?
Vagy hogy hol van esélye a szegényebb vagy a kevesebb tudással beérkező tanulónak is arra, hogy kitűnő eredménnyel végezzen. És így tovább. Nagyon sok szempontból mondhatjuk egy iskolára, hogy „legjobb”.
A Madách Imre Gimnázium. Fotó: Madách Imre Gimnázium / Facebook
A mérhető eredmények
Az előbb említett mutatókat nagyon nehéz mérni, számszerűsíteni. Mert mi az, hogy legjobb tornaterem? És honnan tudjuk, hogy a gyengébb tanulók végül kitűnően végeztek-e? Jó volna ezekről többet tudni, de sajnos, nincsenek hozzá adatok.
Amihez viszont vannak, azok az adott iskolában végzett diákok érettségi jegyei és az Országos kompetenciamérésen elért eredményei. Továbbá azt is nyilvántartják, hogy az egyetemi felvételiken melyik gyerek hány pontot ért el.
A rangsor mutatói
A HVG-rangsora ezek alapján áll össze. Konkrétan ebből a hét mutatóból:
a magyarérettségi,
a matekérettségi,
a történelemérettségi,
az idegen nyelvi érettségi eredményei, továbbá
a szövegértés kompetenciamérés,
a matematika kompetenciamérés eredményei, valamint
a diákok a felvételin elért átlageredménye.
A Radnóti az élen
A felsorolt mutatók alapján idén a legjobb az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziuma volt. Ez az iskola vezeti a HVG-rangsort.
A második helyen az Eötvös József Gimnázium áll, a dobogó harmadik fokán pedig az I. kerületi Toldy Ferenc Gimnázium.
A lista elején mindig nagyon sok budapesti iskola szokott szerepelni. Az első tíz helyezett közé a korábbi években egyetlen vidéki iskola került be, most viszont kettő. Ez a veszprémi Lovassy László Gimnázium, és a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium.
Kevés változás
Ha csak ezeket az eredményességi mutatókat nézzük, akkor az ország legjobb gimnáziumai évről évre ugyanabból az intézményi körből kerülnek ki. Legfeljebb nem ugyanazon a helyen szerepelnek, hanem hol egy-két hellyel előrébb, hol hátrébb.
Ez azt mutatja, hogy csak nagyon apró különbségek vannak az iskolák között. A szokásosnál nagyobbat lépett előre a most harmadik helyre befutó iskola, a Toldy Ferenc Gimnázium. Ez tavaly még 27. volt, idén a harmadik.
Az AKG épülete. Fotó: dk12/Wikipedia
Egyházi, alapítványi
A százas rangsorban szereplő iskolák mintegy ötöde egyházi fenntartású iskola. Ezek közül a legeredményesebb, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium.
Az alapítványi és magániskolák közül a legjobb helyezést minden évben az Alternatív Közgazdasági Gimnázium szerzi meg. Most a százas lista 43. helyén áll.
A tíz legjobb iskola rangsora:
ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, Budapest
Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium
Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium
VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium, Budapest
Lovassy László Gimnázium, Veszprém
ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, Budapest
Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
Szent István Gimnázium, Budapest
Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium, Győr
ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, Budapest
Mégis hogy válasszunk középiskolát?
A rangsort is tartalmazó kiadványban nagyon sok szempontot sorolnak fel iskolaigazgatók, pszichológusok, pályaválasztási szakértők erre a kérdésre. Nagyon érdekes, hogy a legtöbb igazgató arra a legbüszkébb, hogy az iskolájában jó a diákélet. Annyi jó program van ott a gyerekeknek, ami miatt szeretnek oda járni.
De az is szempont lehet, hogy az iskolát könnyen meg tudjátok közelíteni, mert ha órákat kell utazni, az nem biztos, hogy megéri. Ha van valami különleges érdeklődési körötök, például a sport, a dráma, esetleg a csillagászat, akkor azt kell megnézni, hol van ezekre lehetőség.
Ami a legfontosabb: szerezzetek minél több információt a kiszemelt iskolákról! Többről is. Kérdezzetek ismerősöket, menjetek el nyílt napokra, böngésszétek a gimik honlapját! Nézzétek meg a rangsorokat is!
És beszélgessetek minél többet a szüleitekkel, barátaitokkal, tanáraitokkal az iskolaválasztásról.
Virtuális, a mesterséges intelligencia (MI) által generált tanárt alkalmaznak a tanórákon az eperjesi általános iskolában
A tvnoviny.sk nevű szlovák portál beszámolója szerint az intézményben már a mindennapi élet és tanítás részéve vált az MI-tanár. A tanórai oktatás, gyakoroltatás mellett segíti a diákok kommunikációs és tervezési készségeinek fejlesztését is.
Az eszközt a Kassai Műszaki Egyetem kutatói fejlesztették ki. Az a szakemberek célja, hogy az MI-tanár előbb-utóbb megértse és válaszolni tudjon az emberi beszédre valós környezetben is. Azt is szeretnék elérni, hogy felismerje a beszédhibás gyerekek mondandóját és akkor is megértse a kommunikációt, ha a háttér egyébként zajos.
Nemsokára a valódi pedagógiai partnere lesz az MI-tanár az igazi tanároknak – ígérik a fejlesztők -, de azok valódi pedagógusi szerepét és feladatait nem veszi át.
Ti szeretnétek, hogy az iskolátokban legyen ilyen robottanár?
Talán nektek is vannak példaképeitek. Olyan személyek, akiknek az életvitele, a munkája, a gondolatai, vagy akár az öltözködése, viselkedése, a hobbija szimpatikus számotokra. Akikre szeretnétek hasonlítani is akár. Tanulságos és jó móka is időnként elgondolkodni ezen.
Ki az a híres ember?
A diákok döntő többsége külföldi hírességeket nevezett meg, amikor a példaképükre kérdeztek rá. Leginkább sportolók, zenészek, színészek, tudósok és üzletemberek jutottak eszükbe.
Gyakran említették például Billie Ellish énekesnőt, Cristiano Ronaldo futballistát és Elon Musk feltaláló-vállalkozót.
Billie Ellish
Nem biztos, hogy ez az általános
Azt hozzá kell tenni, hogy a kutatás nem feltétlenül minden magyar gimis véleményét tükrözi. Ahogy a társadalomtudósok szokták mondani, ez nem egy reprezentatív kutatás volt. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy az eredményeket nem lehet kiterjeszteni a teljes középiskolás korosztályra.
Gondoljatok bele! Ha mondjuk egy Vasas rajongói klubban megkérdeznek mindenkit, melyik a legjobb magyar focicsapat, akkor biztosan az jön ki, hogy csakis a Vasas. De ha az összes magyar focirajongót kérdezik meg, az eredmény már biztosan nem lenne ilyen egyértelmű. Sőt, nem is valószínű, hogy a Vasas nyerne.
Erre a reprezentativitásra érdemes figyelni minden közvélemény-kutatásnál. Legyen az politikai szimpátiát vagy kedvenc fagylaltmárkát feltáró kutatás.
Urnabontás az önkormányzati, európai parlamenti választásokon 2024-ben.
Külföldi egyetemre készülők
A most tárgyalt kutatást az Engame Akadémia készítette. Ez egy iskola utáni képzési forma, ahova leginkább a külföldi egyetemekre készülő, jól tanuló, érdeklődő gyerekek járnak. Őket kérdezték meg az utóbbi években a példaképekről.
Tehát nem feltétlenül mutatják az eredmények a teljes magyar gimnazista diákközösség véleményét, de azért érdekes válaszok születtek.
Főleg férfiak
A diákok tehát főleg nemzetközi hírességeket jelöltek meg. Több mint 70 százalékban férfi hírességeket. Leginkább a technológia, az üzleti világ és az élsport területéről. Bennük is olyan tulajdonságokat tartottak vonzónak, mint a kitartás, a kockázatvállalás és a birodalomépítés.
Bár kevesebbszer említettek nőket, de náluk a kiemelkedő teljesítményt, az intelligenciát, az empátiát értékelték a kamaszok.
Coco Chanel
A válaszokat négy csoportba osztották be
Az első csoportba azok kerültek, akiket a sikereik és a kitartásuk miatt tartanak a magyar diákok példaképnek. Akik rendkívüli erőfeszítéssel, folyamatos fejlődéssel és kudarcokból való felállással érték el céljaikat.
Ilyen például Elon Musk üzletember, feltatláló, a Tesla autókat gyártó cég alapítója, Ed Sheeran zenész, Cristiano Ronaldo focista, vagy David Goggins amerikai motivációs előadó, volt katona, ultramaratonfutó.
Ed Sheeran
A tudás is példaértékű
A második csoportba azok kerültek, akik kiemelkedő intellektussal és tudományos ismeretekkel rendelkeznek. Vagy akik képesek arra, hogy bonyolult gondolatokat érthetően átadjanak.
Ide tartoznak Albert Einstein és Stephen Hawking fizikusok, David Attenborough természettudós, ismeretterjesztő tévéműsorok készítője.
Einstein 1921-ben. Fotó: Ferdinand Schmutzer/Adam Cuerden/Wikipedia
Fontos a közösség
A diákok az is értékelik, ha a példakép nem csak önmagáért él, hanem a közösségért is tesz valamit. Ilyen például Angelina Jolie filmszínész, aki számos jótékony akcióban vett részt. Mark Rober influenszer, feltaláló, aki számos oktatási és környezetvédelmi projektet indított.
Végül, sok diák választ olyan példaképet is, akinek a munkássága személyesen segíti át őket a nehéz időszakokon. Erre példaképp Billie Eilish énekesnőt vagy Yuki Ishikawa röplabdást említették.
Szülők, barátok, tanárok
A fiatalok egyébként nemcsak hírességeket választottak példaképnek, hanem felmerültek családtagok, barátok is. Továbbá olyan mentorok, akik személyes hatással voltak a diákokra.
A példaképek inspiráló ereje tehát nemcsak a közéleti sikerekből fakadhat, hanem a mindennapi életből is.
A Kispolgár az indulása óta mesterséges intelligenciát (MI) használ a képek gyártásához, de a cikkeket nem robotok írják. Az MI az elmúlt években a feje tetejére állította a világot, máris átalakított néhány szakmát, és megváltoztatta azt is, ahogy a fiatalok tanulnak vagy házit írnak. Az MI egy rakás előnnyel jár, gyorsabbá és hatékonyabbá tehet minket a mindennapokban, segíthet megszervezni a feladatainkat, személyre szabott táblázatokat készíthet nekünk. De azért vannak csapdái is.
Az, hogy az MI mellett már egy Google-keresést sem kell elvégeznünk ahhoz, hogy utánaolvassunk valaminek, ami érdekel minket, óriási segítség – de így nagyon könnyű ellustulni. Mégis melyik egyetemista szeretne hosszú órákat tölteni egy beadandó megírásával, ha azt egy robot húsz perc alatt megoldja helyette? A válasz egyértelmű. Így viszont hosszú távon az elmélyült gondolkodás, az önálló alkotás és a célba érés öröme is elvész.
A diákokat is aggasztja
A múlt héten írtunk nektek arról, hogy nincs valami jó állapotban a gyerekek és a fiatalok mentális egészsége. Sokan közülük barátként, pszichológusként használják az MI-t, de közben elfeledkeznek valami fontosról. Hogy a gépet úgy kalibrálták, hogy megerősítsen, bátorítson minket és kedves legyen velünk. Akkor is, ha nincs igazunk! Szóval nem árt, ha van mellettünk valaki, aki időnként figyelmeztet minket, ha valamit rosszul csinálunk, mert az MI nem fog.
Fotó: Unsplash
Nemrég született egy brit kutatás, amelyből kiderült, hogy a fiatalok attól tartanak, hogy az MI használata rontja a tanulási képességeiket, mert ahogy említettük is: közben nem kell nagyon megerőltetniük magukat. Az Oxford University Press (OUP) 13-18 év közötti diákokat vizsgált meg és arra jutott, hogy
a fiatalok 80 százaléka rendszeresen használja az iskolai feladatokhoz a MI-t,
60 százalék beszélt arról, hogy a robot negatív hatással van az iskolai fejlődésére és készségeire.
Minden negyedik gyerek úgy véli, hogy az MI túlságosan is megkönnyíti a munkáját, szóval neki már nem is kell gondolkodnia,
és több mint 10 százalék úgy nyilatkozott, hogy az MI korlátozza a kreatív gondolkodását.
A megkérdezett diákok majdnem fele azt mondta, hogy aggódik amiatt, hogy osztálytársai „titokban használják az MI-t” az iskolai feladatokhoz anélkül, hogy a tanárok ezt észrevennék.
Ezzel párhuzamosan sokan gondolják úgy, hogy az MI segített nekik új készségeket elsajátítani, új, jobb ötleteket találni vagy megérteni egyes problémákat.
A kutatást végző Oxford University Press egyik MI-szakértőjét lenyűgözte a tanulmány: szerinte az, hogy a diákok 60 százaléka aggódik amiatt, hogy a robotok megírják helyettük a házikat, azt jelenti, hogy nagyon is értik, mire való az iskolai munka, és hogy milyen előnyei és hátrányai vannak az MI-nek.
Muszáj lesz tanítani
Sok brit diák arról számolt be, hogy több segítséget szeretne kapni a tanáraitól az MI megfelelő használatához, illetve annak kiszúrásához is, hogy mennyire megbízhatók a gépek információi.
Fotó: Unsplash
Magyarországon egy friss kutatás szerint ötből négy középiskolás tervezi, hogy a mesterséges intelligenciát valamilyen módon beépíti a tanulmányaiba. A 800 megkérdezett diák 84 százaléka gondolta úgy, hogy az MI-készségek a jövő munkahelyein feltétlenül szükségesek lesznek. Sőt, a felmérést kitöltők 90 százaléka már most is fontosnak tartja ezeket a képességeket a tanuláshoz.
Tény, hogy az MI soha nem helyettesíthet egy tanárt. Egy tanárnak élő kapcsolata van a diákjaival, ráadásul a szakmai ítélőképessége is megvan ahhoz, hogy színvonalasan oktathasson. De a robotok nagyot lendíthetnek a tantermi munkán. Jelenleg szerte a világon próbálkoznak az iskolák azzal, hogy elveszik a diákok okoseszközeit a tanítás idejére. Az elképzelés az volt, hogy a diákok így majd görgetés helyett egymással beszélgetnek. Az első visszajelzések szerint ez sok helyen tényleg bevált, ami nagyszerű hír.
De a következő évek arról fognak szólni, hogy hogyan lehet az MI-t globálisan beépíteni a tananyagba. António Guterres, az ENSZ főtitkára az év elején felhívta a figyelmet arra, hogy az MI oktatása elengedhetetlen ahhoz, hogy mindenki kiaknázhassa a benne rejlő lehetőségeket. De ennél is fontosabb, hogy a diákok megtanulják azt felelősségteljesen és biztonságosan használni, erre pedig az iskola lehetne a tökéletes terep. A mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, Palkovics László már a nyáron arról beszélt, hogy tanítani kell az MI-t az iskolákban, de erről az ötletről azóta sem tudni többet.
Nyugdíjas pedagógusokat ünnepeltek a héten Hódmezővásárhelyen. A tiszteletükre rendkívüli közgyűlést szervezett az önkormányzat, ahol díszdiplomákat is kiosztottak. Ilyet olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező emberek kaphatnak, akik legalább 50 évvel ezelőtt szerezték meg a diplomájukat. Az 50. évfordulóra arany-, a 75. évfordulóra gránitdiploma jár.
Beller Edit nyugdíjas gyógypedagógus és Stefanowicz Margit nyugdíjas óvónő aranydiplomás, Virág Jánosné Lengyel Ilona Mária pedig gránitdiplomás lett. Utóbbiból nagyon keveset osztanak, így igazi különlegesség, hogy valaki most átvehette.
Virág Jánosné Lengyel Ilona Mária virágcsokrot kap a közgyűlésen. Fotó: Márki-Zay Péter/Facebook
Virág Jánosné 75 éve kapta kézhez tanítói oklevelét és idén töltötte a 102. életévét. Huszonhét évig dolgozott hódmezővásárhelyi iskolákban, és most is kiváló szellemi frissességnek örvend. A diplomáját a város polgármestere, Márki-Zay Péter adta át.
