Címke: politika

  • Mi ez az adatszivárgási ügy, amin most mindenki pörög?

    Mi ez az adatszivárgási ügy, amin most mindenki pörög?

    • Feltörték a Tisza mobilappját, ellopták 200 ezer ember adatait

    • A fideszes újságok listákat közölnek a felhasználókról, hogy megfélemlítsék őket

    • Az appban választották volna ki a Tisza képviselőjelöltjeit

    Ugyan hivatalosan még el sem kezdődött a kampány a jövő tavaszi országgyűlési választás előtt, de a hírekben már ma is rengeteget hallhatsz a pártok körüli csatákról, botrányokról. Ez egyébként biztosan így is marad a következő hónapokban is.

    Mást vádol a Tisza és mást a Fidesz

    Az utóbbi néhány napban az úgynevezett adatlopási vagy adatszivárgási ügy uralta a híreket. Erről röviden már mi is írtunk. Nemrég Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke arról beszélt, hogy hekkerek feltörték a párt applikációját. Innen ellopták mintegy 200 ezer ember személyes adatait, azokat pedig feltöltötték az internetre. Magyar Péter szerint orosz hekkerek állhattak a háttérben, akik így akarták megfélemlíteni a Tisza szavazóit. Ezzel pedig Orbán Viktort és a Fideszt segítenék hatalomban tartani.

    A Tisza elnöke az őt támogatókkal szelfizik 2025 augusztusában. Fotó: Magyar Péter

    A miniszterelnök szerint viszont az adatokat nem ellopták, hanem a Tisza hanyagsága miatt azok kiszivárogtak. Orbán ukrán beavatkozást sejt emögött, ezt pedig súlyos nemzetbiztonsági kockázatnak tartja. A Fidesz hónapok óta próbálja elhitetni a szavazóival, hogy Ukrajna valamilyen módon segíti Magyar Pétert, és valójában Orbán hatalmát próbálja megdönteni. Ezért az adatok kiszivárgását sürgősen ki akarják vizsgáltatni. De már most szinte tényként állítják, hogy a Tisza nem képes megvédeni a magyar emberek adatait az ukrán bűnözőktől.

    A propagandasajtó ismert embereket is hírbe hozott

    Közben a Fideszhez köthető propagandalapok elkezdtek arról írni, hogy ismert emberek, köztük volt politikusok, művészek, újságírók és más közéleti szereplők is rajta vannak a listán. Ez pedig szerintük egyet jelent azzal, hogy akik letöltötték a Tisza applikációját, azok nyilván támogatják is a pártot. De ez azért nem igaz, mert például az újságírók a munkájuk miatt is letölthették azt. És olyan emberekről is írták, hogy a lista alapján a Tisza támogatói, akik sosem töltötték le a párt applikációját.

    Alföldi Róbert, az ismert színész és rendező is szerepelt a listán, aki azt állítja, hogy sosem töltötte le a mobilalkalmazást. Ennek ellenére kiszivárogtak a személyes adatai, amit több propagandalap is megszerzett. A színész a róla megjelent cikk után olyan üzeneteket kapott, amiben őt hazaárulónak és háborúpártinak bélyegezték csak azért, mert összekötötték őt a Tisza Párttal. Alföldi Róbert ezért bejelentette, hogy feljelentést tesz azok ellen az újságok ellen, amik az ő adatait közölték a lista kapcsán. De azt is hozzátette, hogy ha valóban a Tisza támogatója lenne, az se lenne sem törvénytelen, sem pedig olyan szenzáció, amit negatív színben kellene feltüntetni.

    Alföldi Róbert színész, rendező. Kép: Facebook/Alföldi Róbert/Kohári Dominika Atália

    Alföldi mellett más ismert emberek is jelezték, hogy nem töltötték le az alkalmazást, a fideszes sajtó mégis úgy ír róluk, mintha a Tisza Párthoz kötődnének. Egyébként tényleg felvet egy csomó kérdést az, hogy miért listáz a Fideszhez köthető sajtó embereket az alapján, hogy azok melyik pártot támogatják. Akár igaz ez, akár nem. Az ugyanis, hogy ki kire szavaz egy választáson, magánügy. A választások ráadásul titkosak is. Ezért különösen durva, hogy az egyik fideszes influenszer a lista alapján elment egy tiszás aktivista házához is, és videót is készített ott.

    A Tisza Párt elnöke egyébként többször elnézést kért amiatt, hogy az adatok kikerültek az appból. De elmondta azt is, hogy amióta ez megtörtént, naponta több ezer új regisztráció történik az alkalmazásban. Azt is hozzátette, hogy több fejlesztő cég ajánlotta fel, hogy segít megerősíteni az applikáció biztonsági rendszerét. Ennek ellenére nem az alkalmazásban, hanem a Tisza honlapján fogják megrendezni a szavazást arról, hogy kik legyenek a párt jelöltjei a tavaszi választáson.

  • Rákosi Mátyás, a pufók magyar Sztálin

    Rákosi Mátyás, a pufók magyar Sztálin

    1956. november 4-én indult meg a szovjet csapatok támadása a magyar forradalmárok ellen. A hatalmas túlerő néhány napon belül felszámolta a lázadást, a kommunisták visszavették a hatalmat. Ám a forradalom nem volt hiábavaló. Magyarország végleg megszabadult a gyűlölt diktátortól, Rákosi Mátyástól és körétől.

    Rákosi 1947-től az 1956-os forradalomig volt a hatalom csúcsán. Ez a néhány év a legsötétebb diktatúrát hozta el Magyarországra.

    Rákosi egy választási gyűlésen, 1953-ban. Fotó: Fortepan / Horváth József

    Már fiatalon kommunista lett, mint a huszadik század elején rengeteg értelmiségi. Először az első világháborúban került a Szovjetunióba, hadifogolyként. Innen visszatérve részt vett a rövid életű magyar Tanácsköztársaság kísérletében, ami egy kommunista hatalomátvétel volt. Ezután több mint tíz évet ült börtönben. Innen adták ki a szovjeteknek, akik cserébe visszaadtak néhány 1849-ben zsákmányolt zászlót.

    A II. világháború után a szovjet hadsereggel együtt érkezett vissza Budapestre. Ekkorra már hűséges híve lett Sztálinnak, akivel személyesen is megismerkedett. Aztán a magyar kommunista párt vezetőjeként, orosz segítséggel hamar átvette a hatalmat. És az mindenkinek fájt.

    Felvonulók Lenin, Rákosi és Sztálin arcképével. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

    Rákosi Mátyás a sztálinizmust valósította meg Magyarországon. Szigorú, kíméletlen diktatúrát, ahol mindenről a legfőbb vezetés döntött. Minden ellentmondást, vitát, de még a politikai vicceket is kegyetlenül büntették. Felállította az Államvédelmi Hatóságot, a politikai rendőrséget, amely bárkit letartóztathatott. A testületet korábban Államvédelmi Osztálynak hívták, ezért emlegetnek egyszerre ÁVH-t és ÁVO-t.

    A szovjet büntetőtáborok mintájára Recsken létrehozta a „magyar Gulágot”.

    A sztálinizmus fontos eleme, hogy ne csak a bűnösök rettegjenek, hanem mindenki. A terror bárkit elérhet, így mindenki meghúzza magát. És könnyű leszámolni a pártban is az ellenfelekkel. Az sem baj, ha a vádak hamisak. A kitalált bűnökre alapozott, úgynevezett koncepciós perekben általában kémkedéssel, összeesküvéssel vádolták meg a kiszemelteket. A korábbi belügyminisztert, Rajk Lászlót egy ilyen eljárásban akasztották fel. De börtönbe került Kádár János is.

    A Belügyminisztérium a Rákosi-féle címerrel. Előtte a „fekete autók”. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

    Rákosi nemcsak a terrort, hanem a legfőbb vezető imádatát is átvette a szovjetektől. Ő lett a pufók magyar Sztálin. Hatalmas posztereken szerepelt, dalok születtek róla, naponta istenítették az újságok és a rádió. 60. születésnapja országos ünnep lett.

    Az is igaz, hogy a háború utáni újjáépítés fegyelmezetten és gyorsan zajlott a kommunisták irányítása alatt. Épültek a hidak, a vasút, a gyárak és a lakások; az ipar és a mezőgazdaság is újraindult. Ettől még roppant szegénységben éltek az emberek, mindennapos gond volt az étel, a fűtés, a ruházkodás. Persze panaszkodni nem lehetett – az ÁVH figyelt.

    Tisztavatás az ÁVH laktanyájában. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

    Upsz, meghalt Sztálin

    1953-ban elvitte az ördög a Szovjetunió sötét nagyurát. Ezzel Rákosi mögül is eltűnt a hátország. Az új moszkvai vezetés nemcsak a Szovjetunióban akart lazítani a diktatúrán, hanem a szövetséges országokban is. A népszerű, bajszos Nagy Imrét szemelték ki új vezetőnek. Rákosi azonban nem adta fel, és a következő években igyekezett visszaszerezni a hatalmat. Éppen ez vezetett a forradalom kitöréséhez.

    A felkelést leverték ugyan, de Moszkvában vették az adást. Nyikita Hruscsov, az új szovjet vezető épp azon dolgozott, hogy lebontsa a sztálini terrort. Semmiképp sem akarta Rákosit visszahelyezni Magyarország élére. Kádár János vette át a hatalmat, akiről már írtunk részletesen.

    Gúnyrajz Rákosiról az utcán, 1956. Fotó: Jezsuita Levéltár

    Rákosi, a gyűlölt, véreskezű zsarnok nem maradhatott Magyarországon. Moszkvába költözött, ahol egy ideig luxusban élt. Hruscsov azonban nem feledkezett meg róla és bűneiről. Hamarosan átköltöztette Kirgizisztán pusztaságába, ahol nyomorult körülmények között kellett élnie feleségével. Még csap sem volt. Az egykori diktátor vödörben hordta a vizet a kútról. Ez már száműzetés volt és büntetés – de még mindig kíméletesebb, mint amit ő tett ellenfeleivel.

    A volt főtitkár nem tudta feldolgozni a bukását. Hitt benne, hogy őt szeretik és visszavárják Magyarországon. Sorra írta leveleit Kádár Jánosnak, hogy engedjék vissza, de senkinek sem hiányzott, sohasem jöhetett haza. 1971-ben, szívinfarktusban halt meg. Halála apró hír volt az újságokban. Magyarország addigra elfogadta Kádár új szocializmusát, és nem sírta vissza sem az ÁVH-t, sem a fura, kövér, tojásfejű félistent.

  • Zebegényben betiltották a HALÁLTÖKÖKET

    Zebegényben betiltották a HALÁLTÖKÖKET

    Ahogy tavaly már megírtuk, a Halloween körül mindig vita folyik. Vannak, akik szerint ez nem magyar dolog, aki ünnepli, az nem jó magyar, meg az ördögtől való, keresztényellenes, satöbbi. Igazából mindenki azt ünnepel, amit akar, és egyik sem kötelező. Sőt az sem olyan biztos, hogy a keresztény hittel nem fér össze egy jó kis szörnyes buli.

    A Dunakanyarban fekvő Zebegény polgármestere viszont úgy érezte, neki személyesen kell megvédenie a falut a Halloweentől, konkrétan a töklámpásoktól. Két fiatal önkormányzati képviselő közös tökfaragást szervezett október 31-re. Ferenczy Ernő polgármester viszont ezt megtiltotta.

    A töktől megállsz a fejlődésben!

    A polgármester a Facebookon azt írta: „a Halloween és a haláltökök idegenek Zebegény szellemiségétől.” Ezenkívül szerinte „a haláltökök látványa, a halál figuráival való játék nemcsak kulturálisan idegen, hanem a gyerekek lelki fejlődését is kedvezőtlenül befolyásolja.”

    „Zebegény nem Halloween-falu, és nem is lesz az!”, írta még.

    Nem teljesen világos, milyen alapon gondolja megtiltani, hogy mások tököt faragjanak. Illetve az sem, hogy mit kezd majd a Valentin-nappal vagy a szintén külföldről behurcolt karácsonnyal.

    Miért csinál ilyet egy ember?

    A kérdés jogos, hiszen nyilván senkinek nem lesz baja a tökfaragástól (ha vigyáz a késsel), és a polgármester sem gondolhatja komolyan, hogy a gyerekeknek ez árt. Inkább arról lehet szó, hogy meg akarja mutatni, milyen nagyon keresztény ő. Ferenczyt a Fidesz támogatta a választáson. Talán úgy gondolta, jó pontot szerez a kormánypártnál, ha kiáll a „sátáni” Halloween ellen. A Fidesznek külön leányvállalata foglalkozik a kereszténység képviseletével, ez a Kereszténydemokrata Néppárt. Róluk itt írtunk többet.

  • Orbán szerint le kell jönnötök a gépről, Magyar Péter rendszerváltásra készül

    Orbán szerint le kell jönnötök a gépről, Magyar Péter rendszerváltásra készül

    Mindkét nagy párt, a Fidesz és a Tisza is megtartotta felvonulását október 23-án, Budapesten. A forradalmi ünnep persze a jövő évi választásról szólt, nem 1956-ról.

    A fideszes Békemenet a Margit hídon vonult át Budáról Pestre, majd a Kossuth térre, a Parlamenthez. Itt egy furcsa, iskolai ünnepélyt idéző előadás után Orbán Viktor miniszterelnök beszélt.

    A fideszes Békemenet. Fotó: Hoppál Péter / Facebook

    Orbán a szokásos szövegeit mondta el: csak ők tudják megvédeni az országot a bevándorlóktól, a „gendertől”, vagyis a melegektől, és a háborútól. Az ellenzék szerinte külföldi érdekeket szolgál és az Európai Unió meg Ukrajna bábja. Azt is mondta, hogy az ellenzéki szavazókat is meg kell győzni. A fiatalokat különösen, de velük az a baj, hogy túl sokat számítóznak, és ezért nem tudják, hogy mi a valóság. Le kellene jönni a gépekről – üzente a miniszterelnök az ifjúságnak, akik szerinte ma „a digitális világ szunnyadó rabjai”, de ha felébrednek, akkor lehetnek ők is fideszesek.

    Magyar: Elvtársak, vége!

    A Tisza Párt a Deák Ferenc téren gyülekezett, és onnan a Hősök terére vonult. Itt is volt szavalás, és útba esett az orosz nagykövetség. Itt Magyar Péter, a párt elnöke tűzszünetre szólította fel az oroszokat.

    Magyar a beszédében felidézte a fiatal Orbán Viktort, aki 36 éve épp ott, a Hősök terén szólalt fel a kommunista pártállam, a diktatúra, a rossz kormányzás ellen. A Tisza elnöke szerint mostanra Orbán építette ki a saját pártállamát, amely ugyanúgy elveszi a fiatalok jövőjét, mint a szocializmus. Beszélt a mai megélhetési nehézségekről, az inflációról, és azt mondta, új rendszerváltásra van szükség. „Elvtársak, vége van!”, hangzott el a beszédben. Ezt oroszul is elmondta, utalva Orbán oroszpárti politikájára és a rendszerváltás leghíresebb plakátjára.

    A Tisza gyülekezője a Deák téren. Köztéri kamerafelvétel

    A résztvevők számát csak becsülni tudjuk a helyszínek ismeretében; lehet, hogy később pontosabb adatokat is megtudunk. A Békemenet a Nagykörúton vonult végig egy körülbelül 1200 méteres szakaszon, ez 50-70 ezer embert jelent. A Tisza menetén megtelt az Andrássy út, így nagyjából 100-140 ezren lehettek. Ez persze nem jelent választási győzelmet, csak a szavazótáborok, a támogatók elszántságát.

  • Békét hoz-e a budapesti Trump-Putyin tárgyalás?

    Békét hoz-e a budapesti Trump-Putyin tárgyalás?

    Hamarosan nálunk találkozik az orosz és az amerikai elnök, hogy az ukrajnai békéről tárgyaljanak. Nem tudjuk, mi lesz ebből, de segítünk megérteni a helyzetet.

    A háború több mint három és fél éve folyik, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában. Ukrajna a Szovjetunió szétesése után is évtizedekig Oroszországhoz állt közel, korrupt féldiktatúrák vezetése alatt. Az orosz támadás előzménye, hogy az ukránok az Európai Unió, a Nyugat felé fordultak. Az oroszok viszont meg akarták tartani őket amolyan gyarmatként.

    Ukrajna térképe az elfoglalt területekkel. Forrás: ISW

    Jelenleg Ukrajna körülbelül egyötödét tartja megszállás alatt az orosz hadsereg. Ez milliók elnyomásával és súlyos bűnökkel is jár. Ennél tovább viszont nem jutott Vlagyimir Putyin serege. Az orosz elnök nagyon elszámította magát: alábecsülte az ukránok ellenállását, és túl sokat gondolt a katonáiról. Az utóbbi hónapokban alig mozdul a frontvonal, ahol drónok ezrei vadásznak mindenre, ami él, gurul vagy repül.

    Ki akar itt békülni?

    Oroszország iszonyú árat fizetett ezért a kis hódításért. Független források fél- és egymillió közé becsülik az orosz halottak számát. Tankok ezrei, repülőgépek százai vesztek oda, még a szovjet hagyatékból is. Putyin ezek után nem mondhatja az oroszoknak, hogy upsz, hülyeség volt az egész, inkább hazamegyünk. Valahogyan győznie kell, vagy legalább otthon meggyőzni mindenkit, hogy a háború megérte.

    Megsemmisített orosz tank Ukrajnában. Fotó: Ukrán Fegyveres Erők

    Kérdés az is, egyáltalán be akarja-e fejezni. A háború ürügyén növelhette az elnyomást, szinte bárkit bármiért lecsukathat vagy a frontra küldhet. Teljesen megsemmisítette a szabad sajtót, ellenőrzik az internetet – mindezt persze a hadisikerekért kell elviselni. A büntetőintézkedések, kereskedelmi korlátozások és az ukrán csapások miatt vannak ugyan gondok az ellátással, de az oroszok ezt egyelőre elfogadják. A békével visszatérnének olyan kínos kérdések, mint hogy mi a helyzet a kórházakban és a boltokban. És visszatérnének a katonák is a frontról: harcedzett, kemény férfiak, akiknek munkát kell adni, vagy bűnözőként élnek tovább.

    Az ukrán vezetés szintén nem fogadhat el bármilyen békét. Az oroszok olyan területeket is maguknak követelnek, amiket nem tudtak elfoglalni. Az ukránok viszont arról sem akarnak lemondani, amit már elvettek erővel. Őket is több százezernyi áldozat kötelezi arra, hogy ne adják olcsón a földjüket.

    Forrás: Kreml/ Wikipédia
    Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij még nem tárgyalt egymással

    A békét ki kell kényszeríteni

    Háborúzó országok nem úgy szoktak kibékülni, mint a veszekedő emberek. Nincs olyan, hogy na jó, inkább legyünk barátok. A békét mindig kikényszeríti valami. Például a katonai vereség. Az utóbbi időben a két fél egymás hátországára igyekszik csapást mérni, az ukránok főleg az orosz olajipart támadják. Ebben sokat segítenének az amerikai Tomahawk rakéták, amiket még nem kaptak meg. Lehet, hogy Trump ezekkel fenyegetve igyekszik majd Putyint meggyőzni. Eközben Ukrajna már gyártja a saját drónjait, ugyanerre a célra.

    Tomahawk cirkálórakéta. Fotó: US Navy

    Az első világháborúban hasonló állóháború alakult ki a nyugati fronton. Állandó ágyúzás, véráldozatok, és szinte semmi előrehaladás. Németországot akkor végül az éhezés, az utánpótlás hiánya, az otthoni elégedetlenség roppantotta össze, nem a fegyverek ereje. Ma mind az orosz, mind az ukrán vezetés bízik abban, hogy odaát egyszer csak elszakad a cérna, elfogy a pénz meg a harci kedv, és a másik feladja.

    Putyin és Trump néhány hónapja már beszélgettek a békéről – annak semmi eredménye nem lett. Izraelben viszont azóta befejeződött a háború. Ám ezt nem tárgyalások hozták el, hanem az izraeliek teljes győzelme ellenségeik felett.

    Kiemelt kép: Putyin és Trump augusztusi találkozója. Fotó: Kreml
  • Budapesten találkozik Trump Putyinnal

    Budapesten találkozik Trump Putyinnal

    Az amerikai és az orosz elnök a magyar fővárosban fog tárgyalni az ukrajnai háború lezárásáról. Ezt Donald Trump tette közzé, és megerősítette az orosz fél is.

    A tárgyalás időpontjáról nincs még hír. A két vezetőt nagyon szigorúan védik, így a találkozó biztosan óriási felfordulással és útlezárásokkal jár majd.

    A két elnök idén nyáron már összeült ugyanerről beszélni, de ez nem hozott békét, sőt semmilyen eredménye sem volt. Egyelőre nem tudjuk, mit is értenek béke alatt. A megoldást ugyanis el kell fogadnia az orosz és az ukrán államnak is ahhoz, hogy a béke tartós legyen.

    A háború állásáról hamarosan részletesen írunk.

  • A fegyverek elcsitultak, a feszültség viszont megmarad a Gázai övezetben

    A fegyverek elcsitultak, a feszültség viszont megmarad a Gázai övezetben

    Hétfőn délelőtt húsz izraeli túsz szabadult ki a Hamász nevű terrorszervezet fogságából. Ők valamennyien azok közé a civilek közé tartoztak, akiket két évvel ezelőtt raboltak el palesztin terroristák Izrael területéről. Ezzel valamennyi, még életben lévő túsz hazajutott a családjához. Cserébe pedig közel kétezer palesztin fogoly szabadult ki az izraeli börtönökből.

    A túszok fényképei és a követelés, hogy hozzák őket haza, Izrael-szerte megjelentek az utcákon. Kép: Wikipedia

    A fogolycsere és a gázai háború felfüggesztése egy hosszú folyamat eredménye volt. Az elmúlt két év azonban rengeteg szenvedést hozott mind Izrael, mind pedig a palesztinok számára. 2023. október 7-én olyan elképesztően kegyetlen és véres terrortámadást hajtott végre a palesztin Hamász Izrael területén, amire még soha nem volt példa. A támadás nem volt előzmények nélküli. A térségben a bibliai időkig visszamenőleg állandó volt a feszültség. Erről itt írtunk részletesebben.

    Sokan inkább Izraelt bírálták

    Izrael szinte azonnal válaszolt a támadásra. Az általa indított háború legfőbb célja a Gázába hurcolt túszok kiszabadítása és a terrorszervezet felszámolása volt. Ez viszont rengeteg civil áldozattal járt. Egyrészt azért, mert a Gázai övezet viszonylag kicsi, nagyjából Budapest területének kétharmada. Viszont nagyon sűrűn lakott, ekkora területen több mint 2,2 millió ember élt. A Hamász a lakóépületek alatti alagúthálózatban húzta meg magát, a civileket és a lakóépületeket pedig pajzsként használta. És hiába szólították fel a civileket a távozásra, sokan ezt nem akarták, vagy nem tudták időben megtenni.

    Izraeli október 8-án légicsapással válaszolt a Hamász terror-cselekményeire. Kép: Wikipedia / UNRWA Photo by Ashraf Amra

    Az elmúlt két évben rengeteg bírálat érte Izraelt. Egyrészt azért, mert nagyon sok palesztin civil halt meg. Sokak szerint nem is csak a háború, hanem a katonai blokád miatt is. Azzal is vádolták Izraelt, hogy éhezteti a palesztin lakosságot. A gázai egészségügyi minisztérium szerint legalább 60 ezer ember halt meg, köztük sok nő és gyermek. Ezeket a számokat egyébként Izrael rendszeresen kétségbe vonja. De nem véletlen, hogy rengeteg tüntetés és tiltakozás indult világszerte Izrael ellen. A másik oldalon pedig azért bírálták az izraeli vezetést, hogy nem elég hatékony. Egyrészt nagyon sokáig tartott kiszabadítani a túszokat, sokan nem is élték túl a fogságot. Másrészt két év alatt sem sikerült teljesen lefegyverezni a Hamászt.

    A Hamász az elhurcolt 251 túsz közül 105-öt nem sokkal a támadás után átadott Izraelnek. Harmincan idén januárban szabadultak ki. Köztük volt öt thaiföldi vendégmunkás is. Cserébe Izrael több ezer bebörtönzött palesztint engedett szabadon, köztük elítélt terroristákat is. 88 túsz viszont meghalt.

    Békecsúcson tárgyalták meg a közel-keleti béketervet

    A múlt hét végén létrejött tűzszünetet egy békecsúcs követte, ahol több ország, köztük Amerika, Katar, Törökország és Egyiptom vezetői egy béketervet írtak alá. A csúcstalálkozó előtt hétfőn Izraelbe repült Donald Trump is. A tűzszünet egyébként nagy részben neki is köszönhető. Épp ezért egy hatalmas, nyolc emelet magas molinó várta az amerikai elnököt Jeruzsálemben, amin Trump a Nobel-békedíjjal látható. Ezt végül nem kapta meg, de nagyon vágyott rá. Megkapta viszont a legrangosabb izraeli állami kitüntetést, amiért a túszok kiszabadultak.

    Donald Trump amerikai elnök jelentette be a béketerv aláírását 2025. október 13-án. Kép: Wikipedia

    A békecsúcson már nem volt szó Trump korábbi hajmeresztő ötleteiről, miszerint telepítsék ki a Gázából a palesztinokat és épüljön fel itt egy tengerparti üdülőövezet. Viszont az amerikai elnök tervezetében az szerepelt, hogy a Hamász nem vehet részt a terület kormányzásában. Gázát egy szakértőkből álló bizottság vezetné átmenetileg. A terroristák alagútjait és fegyvergyárait meg kell semmisíteni. A tervben még szerepelt az is, hogy minden fegyvert le kellene adni a területen. A részleteket a terv aláírása után fogják kidolgozni, de most talán egy időre béke lesz Izraelben.

    A kiemelt képen az izraeli hadsereg katonái vonulnak harcba 2023 októberében. Kép: Wikipedia

  • Mi a Nobel-békedíj?

    Mi a Nobel-békedíj?

    Ezen a héten osztja ki a Nobel-díjakat a Svéd Királyi Akadémia. Mi már örülhetünk, hiszen az irodalmi díjat magyar író, Krasznahorkai László kapta. Pénteken pedig a Nobel-békedíj talál gazdára. Ezt egy norvég bizottság adja ki.

    A kémiai, fizikai és orvosi Nobelek odaítélése viszonylag egyszerű. Ezeket fontos, nagy jelentőségű találmányokért vagy felfedezésekért adják. Persze lehet azon vitatkozni, hogy mi a legnagyobb eredmény, de általában senki se vitatja, hogy a díjazottak nagy tudósok. Az irodalom már szubjektívebb, vagyis egyéni véleménytől függ, ki mit tart nagy regénynek vagy drámának. Ám ezeket is olyan szerzők kapják, akik letettek valamit az asztalra.

    A Nobel-békedíj. Egy csomó pénz is jár hozzá. Fotó: Wikimedia

    A Nobel-békedíj a legzűrösebb mind közül. Elvileg olyan politikai vezetőknek adják, akik a legtöbbet tették a nemzetek együttműködéséért, a testvériségért, a háborúk lezárásáért vagy elkerüléséért – egyszóval a békéért.

    A béke nem egyszerű dolog

    Csakhogy erről aztán igazán megoszlanak a vélemények. A béke ugyanis, ahogy a háború is: politika. És sokszor már az is majdnem háborúhoz vezet, hogyan lehet elérni a békét. Az ukrán háborút például az oroszok úgy gondolják lezárni, hogy elfoglalják Ukrajna nagy részét. Az ukránok viszont úgy, hogy megölik az utolsó orosz katonát is, aki a földjükre lép. Ez két nagyon különböző béketerv.

    Sok vitát okoz az is, hogy a politikusok életútja ritkán egyszínű. Kevés köztük a szent ember, és lehet, hogy aki végül eléri a békét, az előtte már végigcsinált néhány háborút. Nobel-díjat kapott például Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetője a békés kiegyezésért – pedig egy diktatúra élén állt, amely háborút is folytatott. Jasszer Arafat palesztin vezető gyakorlatilag terrorszervezetet irányított élete nagy részében, mielőtt a békés megoldás felé fordult. Barack Obama lényegében azért kapott béke-Nobelt, mert ő volt az első színes bőrű az Egyesült Államok élén. Nem kapta meg viszont az elismerést Mahatma Gandhi, az indiai békés szabadságmozgalom hőse. Ezt a bizottság utólag meg is bánta.

    Barack Obama amerikai elnök 2009-ben kapta meg a béke-Nobelt. Fotó: Wikimedia

    A Nobel-békedíj a viták ellenére rangos elismerés. Mivel olyan embereknek adják, akik elvileg emberileg is példamutatók, ritkán fordul elő, hogy valaki nyíltan magának követelje. Most viszont van, aki nagyon nyújtózkodik érte, és ez az ember persze Donald Trump. Az amerikai elnök úgy gondolja, hogy az izraeli helyzet rendezésében kellő érdemeket szerzett, és megérdemli a Nobelt. Eközben viszont kíméletlen háborút folytat a bevándorlók, a sajtó és az ellenzék ellen, és igazából Izraelben sem épp nyugodt a helyzet. Kérdés, megkockáztatják-e a norvégok, hogy Trump megsértődik, és még annyira sem lesz békés, mint eddig volt…

  • Volt egyszer egy Népszabadság

    Volt egyszer egy Népszabadság

    Mielőtt elterjedtek az okostelefonok, sokkal többen olvastak nyomtatott újságokat, mint ma. Ez nem is volt olyan régen, bár te már nem emlékezhetsz erre. De még olyan 15-20 évvel ezelőtt is százezres példányszámban jelentek meg napilapok, amik a legfontosabb híreket közölték. És hiába volt már több olyan újság, ami csak online működött, a nyomtatott hírlapoknak komoly tekintélye volt. Kiemelt szerepük volt abban, hogy az embereket tájékoztassák a fontos ügyekről.

    2016-ban Magyarország legnagyobb országos politikai napilapja a Népszabadság volt. Bár az olvasóinak száma ekkorra már jelentősen lecsökkent az internet miatt, de még így is nagyjából kétszer annyian vásárolták meg vagy fizettek rá elő, mint a második legnagyobb Magyar Nemzetre. Épp ezért volt hatalmas felháborodás abból, hogy 2016. október 8-án egyik napról a másikra nem jelent meg többet a lap.

    Az újság bezárása ugyanolyan meglepetés volt az ott dolgozó újságíróknak, mint az olvasóknak. A döntést a tulajdonos hozta meg, aki szerint veszteséges volt már az újság. Később viszont az is kiderült, hogy az erősen kormánykritikus, inkább baloldali újság szúrhatta a hatalomban lévő politikusok szemét. A kormánypártok már akkor is a Fidesz és a KDNP voltak, a miniszterelnököt pedig ugyanúgy Orbán Viktornak hívták, mint most.

    Mi volt a baj a lappal?

    A Népszabadság először 1956. november 2-án jelent meg. Az akkori Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) adta ki. A lap beszámolt a forradalom alakulásáról és megírta azt is, hogy Nagy Imre kormánya tiltakozik a szovjet csapatok bevonulása ellen. A forradalom leverése után az emberek nem voltak hajlandók megvenni a lapot, volt, hogy inkább nyilvánosan elégették. A Kádár-kormány utasítására átalakították a szerkesztőséget, innentől kezdve az újság az MSZMP pártlapjaként működött. Az újságban csak az jelent meg, amint a pártközpont engedélyezett. Az újság 7-800 ezer példányban kelt el naponta.

    A lap második száma. Kép: Facebook/Bednárik Imre

    A rendszerváltás után az újság részvénytársasággá alakult. Maradt baloldali szellemiségű, de alapvetően tisztességes sajtótermékként működött. 1996-ban, az első magyar újságok egyikeként elérhetővé vált az interneten is. Számos fontos ügyről elsőként a Népszabadság számolt be. És talán amiatt haragudott a lapra a Fidesz, mert rendszeresen beszámoltak a párt körüli turpisságokról is. A legutolsó lapszámokban például azt feszegette az újság hogy milyen pénzből repült helikopterrel egy esküvőre Rogán Antal, aki már akkor is miniszter volt.

    Egyik napról a másikra zárták be

    Az, hogy 2016. október 8-n jelent meg utoljára a lap, meglepő volt, de már voltak aggasztó jelek. Az újságot kiadó céget egy osztrák vállalat vette át, aminek a fő tulajdonosa egy Heinrich Pecina nevű üzletember volt. Ő még ebben az évben összevonta az összes magyar médiatulajdonát egy Mediaworks nevű cégbe. Ez lett Magyarország legnagyobb lapkiadója, ami azóta is számos napilap, hetilap és online újság kiadásáért felel. Ezek többsége nyíltan, vagy burkoltan támogatja a Fidesz-kormányt.

    Ugyanazzal a címlappal jelentek meg a Mediaworks vidéki lapjai 2016. november 25-én.

    A Népszabadság munkatársai 2016 októberében arra készültek, hogy egy másik irodaházban fogják folytatni a munkát. A holmijukat bedobozolták, a költözéshez pedig már a pizzarendelést is leadták. Aztán október 8-án, egy szombat reggel már nem tudtak belépni a levelezésükbe. Az újságírók céges telefonjait blokkolták, így egymást is alig érték el, nehezen derült ki, hogy mi történt pontosan.

    A tulajdonos az újságírók és a főszerkesztő előzetes tájékoztatása nélkül egyszerűen felfüggesztette a lapot. Nemcsak a nyomtatott újságot zárta be, hanem az online felületet is. Az volt az indok, hogy a lap veszteséges, vagyis többe kerül az előállítása, mint amennyi a bevétele. Egy ideig még azzal is hitegettek, hogy a bezárás csak átmeneti. Decemberre azonban végleg megszüntették a lapot és lekerült a Népszabadság felirat a szerkesztőség épületéről is. Ezt a pillanatot látod a kiemelt képen.

    Az újság megszüntetése ellen rengetegen tiltakoztak, sokan a sajtószabadság elleni lépésnek, politikai beavatkozásnak tekintették a lap bezárását. Több tüntetés zajlott az újságért, és komoly nemzetközi visszhangja lett az ügynek. Volt olyan külföldi napilap, ami magyar címlappal jelent meg. A CNN nevű neves hírcsatorna is hosszan foglalkozott az üggyel. Az Európai Bizottságban is téma lett a magyar sajtószabadság. Bár voltak ilyen tervek egyes újságírók részéről, a lapot végül nem indították újra. Szerepét idővel a megerősödő független internetes lapok vették át – amelyek továbbra is nagyon zavarják a kormányt.

    A Dennik N című szlovák napilap magyar címlapja 2016. október 9-én. Forrás: Facebook/Népszabi Szerkesztőség
  • Pécsen is nagyra nőtt a Pride

    Pécsen is nagyra nőtt a Pride

    Szombaton megtartották a Pécs Pride felvonulást. Ez az egyetlen város Budapesten kívül, ahol a melegek jogaiért rendszeresen szerveznek menetet. A rendezvény persze a budapesti óriásmenetnél jóval kisebb volt, de így is nagyon sokan vettek részt rajta.

    A rendőrség itt is betiltotta a tüntetést „gyermekvédelmi okokból”, ahogy a budapestit. Ez a kormánynak abból az elméletéből ered, hogy a gyerekekre káros, ha ilyet látnak. Ennek ellenére a szervezők nem hátráltak meg, de trükkhöz folyamodtak. A felvonulást elvileg az őzek és vaddisznók okozta károk ellen hirdették meg.

    A pécsi Pride-on a város ellenzéki polgármestere, Péterffy Attila is megjelent és beszédet mondott. Jelen volt néhány külföldi politikus is. Egy maroknyi jobboldali ellentüntető is kivonult, de a rendőrök szakszerűen intézkedtek, és megakadályozták az összetűzéseket. (Fotók: Kispolgár)