Címke: pszichológia

  • Ha néha nem is érzitek úgy, sokan figyelnek a mentális egészségetekre

    Ha néha nem is érzitek úgy, sokan figyelnek a mentális egészségetekre

    Egész napos konferenciát szervezett a gyerekek mentális egészségéről az Unicef Budapesten. Az Unicef (vagyis az ENSZ Gyermekalapja) és az Egészségügyi Világszervezet úgy számol, hogy minden hetedik gyerek valamilyen diagnosztizálható mentális zavarral él. A magyar gyerekek húsz százaléka gyakran érzi magát magányosnak, a harmaduk szinte mindig vagy gyakran lehangolt.

    Nem állunk jól.

    Pedig – hívta fel a figyelmet Mészáros Antónia, az Unicef hazai igazgatója – a mentális egészség nem valamiféle kiváltság, hanem alapvető emberi jog, gyerekjog. Ugyanolyan, mint az oktatáshoz vagy az egészséghez való jog, hiszen a testi és a lelki egészség egymás nélkül nem létezik. A baj csak az, hogy nincsen elég szakember a rendszerben, aki foglalkozhatna a segítségre szoruló gyerekekkel, a mentális zavarokat pedig még mindig óriási stigma övezi. Ez azt jelenti, hogy sokan, akik valamilyen pszichiátriai állapottal élnek, nem mernek beszélni róla, mert félnek attól, hogy onnantól megbélyegzik, kiközösítik őket.

    Fotó: Unsplash

    Pedig a gyengeség beismerése nem szégyen. És senki nincs egyedül a problémáival. Mészáros Antónia rávilágított: a mentális egészség nem azt jelenti, hogy mindig, egyfolytában jól vagyunk, hogy mindig boldogok vagyunk. Hanem azt, hogy képesek vagyunk felismerni, megélni és elfogadni az érzéseinket. Ha veszteség ér minket, akkor tudunk szomorúak lenni, ha kihívás előtt állunk, akkor képesek vagyunk hozzá erőt gyűjteni – mondta. Ami pedig a legfontosabb: hogy legyenek társaink, akik elkísérnek minket ezen az úton. „A mentális egészség gyakran egyszerűen a kapcsolódás képessége, önmagunkhoz és egymáshoz is” – tette hozzá Mészáros.

    Komolyan vett problémák

    Bár sokan érezhetitek úgy, hogy egyedül vagytok, vannak, akik figyelnek rátok. Civilek, gyerekjogi szakemberek, pszichiáterek és pszichológusok is igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy a törvényhozóknak és a társadalomnak is lépnie kell ahhoz, hogy a fiatalokból egészséges felnőttek válhassanak.

    Fotó: Unsplash

    Pászthy Bea a Semmelweis Egyetem gyermek- és ifjúságpszichiátere. A rendelőjében úgy látja, hogy ti, gyerekek, érzékeny műszerként reagáltok a társadalmi változásokra. És egyáltalán nem csoda, hogyha szorongtok vagy bizonytalanok vagytok, nézzük csak meg az elmúlt hat éveteket! Először is új kórképek jelentek meg, például a klímaszorongás, amelyre a szakembereknek is fel kellett készülniük. A klímaváltozást aztán egy pillanat alatt lesöpörte a koronavírus. A szakértők pontosan tudják, hogy az elmúlt években nyomot hagyhatott rajtatok, hogy

    • a koronavírus alatt a bezártsággal küzdöttetek,
    • amiatt, hogy kimaradtatok az iskolából, elmaradt egy csomó megmérettetés, amikor kipróbálhattátok volna, hogy kik is vagytok az iskolában, a kortárs közösségben,
    • épp csak, hogy kijöttünk a karanténból és visszatértünk a régi kerékvágásba, a szomszéd országunkat megtámadták,
    • most pedig itt vannak a gazdasági nehézségek, amelyek sok családot megterhelnek anyagilag.
    • Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy ebben az iszonyatos információtúlterhelésben a jövő kiszámíthatatlanná és bizonytalanná válhat,
    • a digitális térben pedig rengeteg a lehetőség, de az sokszor még több problémát vet fel, mint amennyit megold,
    • eközben komoly rajtatok a nyomás, hogy jól teljesítsetek az iskolában,

    Galambos Anna, az Unicef fiatal nagykövete épp az utóbbit emelte ki a problémák közül a konferencián. Szerinte a diákokon óriási a teher, hogy jó jegyeket szerezzenek, hogy sikeresen tanuljanak tovább, miközben épp keresik magukat, sokszor a testükkel sincsenek jóban. És valljuk be, az érzelmeik is viharosak lehetnek.

    Fotó: Unsplash

    Hová fordulhattok?

    A szakemberek dolgoznak, de rendszerszintű változást elérni hosszú és lassú folyamat. Nektek addig sem kell egyedül küzdeni, mert segítség már most is van. A Kispolgáron írtunk már arról, hogy mi az a depresszió, mi az a bullying, milyen hatással lehet egy válás a gyerekekre, arról, hogy hogyan őrizzük meg az eszünket az influenszer-kultúrában és hogy valóság-e, amit a közösségi médiában látunk. De arról is, hogy mit tehetünk, ha valaki iszik a családunkban, arról, hogy hogyan küzdjünk meg a nehéz érzésekkel, hogy hogyan hat a mentális egészségünkre a folyamatos rohanás, és hogy hogyan éljétek túl az új tanév első hónapjait (és a többit). A szorongás csökkentéséhez itt és itt adtunk tippeket.

    Lássuk, kiket, milyen applikációkat, telefonszámokat kereshettek meg, ha problémáitok vannak.

    • A cikkeinkben mindig hangsúlyozzuk, hogy forduljatok egy megbízható felnőtthöz, ha nem vagytok jól. Egy tanárhoz, egy idősebb baráthoz. Néha az is segít, ha őszintén és felszabadultan beszélgethettek valakivel.
    • Iskolapszichológus. Ideális esetben dolgozik ilyen szakember az iskolában, akinek az a munkája, hogy bizalmasan meghallgat téged. Senki sem tudja majd meg, miről volt szó kettőtök között és nem kell „súlyos” baj ahhoz, hogy megkeresd őt.
    • Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány. Az alapítvány éjjel-nappal hívható ingyenes és anonim segélyvonalat tart fent gyerekeknek és fiataloknak. A számuk 116 111, ezen a címen pedig cset is működik.
    • Szorongásról, magányról, családi problémákról és bármi másról is beszélgethetsz az Ifjúsági Lelki Elsősegély vonalon, a 137-00 telefonszámon hétköznapokon 17 és 21 óra között.
    • Ha tizenévesként kiközösítettek titeket, kicsúfoltak az edzőitek vagy egy rokonotok ijesztő dolgot tett, letölthetitek az Unicef HelpApp nevű alkalmazását. Ez segíthet nektek felismerni az erőszakos helyzeteket, és az app tanácsokat ad arra is, hogy mit tegyetek ilyen szituációkban.
    • Ha olyan családban éltek, ahol egyik vagy mindkét szülőtök alkoholbeteg, akkor ezt az oldalt kereshetitek.
    • Az SOS Gyermekfalvak nemrég indította útjára az Ease-Y programot, amihez szintén jár egy fiataloknak (és felnőtteknek) készült applikáció. Ez az alkalmazás sokféle feladattal segít megbirkózni a szorongással, a súlyos lehangoltsággal és a stresszel.
  • Mi lenne, ha irányíthatnád az álmaidat? A tudatos álmodás titkai

    Mi lenne, ha irányíthatnád az álmaidat? A tudatos álmodás titkai

    Életünk egyharmadát alvással töltjük, vagy azzal, hogy próbálunk elaludni. És ilyenkor az emberrel nem történik semmi, csak hever. Milyen lenne, ha úgy járnál-kelnél az álmodban, mintha ébren lennél? Eleve egy csomó időt visszanyernél, ráadásul csupa fantasztikus élményben lenne részed!

    Ezt a kalandot úgy hívják, hogy tudatos álmodás. Az ember agya csodálatos szerkezet, és az álom ennek egyik bizonyítéka. Még ma sem értjük pontosan, hogyan működik az álmodás. De sokan vannak, akik elszántan, felkészülten, túlélőkészlettel fekszenek le este, és próbálják a legtöbbet kihozni az álomból.

    A tudatos álom egészen más, mint a sima. Az átlagos álomélmény annyi, hogy az ember felébred, homályosan emlékszik arra, hogy ki vagy mi szerepelt az álomban, esetleg egy jelenetre. De az egész csak megtörtént vele, mintha egy filmet nézett volna, és hamar el is felejti. A tudatos álom lényege, hogy az álmodó tudja, hogy álmodik.

    Az álomnapló fontos segédeszköz

    Annak is tudatában van tehát, hogy ami az álomban történik, annak nincs következménye a valóságban. És hogy van egy másik világ, az ébrenlét, ahol mások a szabályok.

    Hosszú az út

    A tudatos álmodáshoz készülni kell. Sokan ébren is rendszeresen végeznek valóságteszteket, például megpróbálják a falon vagy a tenyerükön átnyomni az ujjukat. Ennek a begyakorlása segít abban, hogy álmunkban is eszünkbe jusson. Gyakori élmény a repülés: a tapasztalt tudatos álmodók tudják, hogy álmukban egy kis nekifutással elrugaszkodhatnak a földtől, mintha súlytalanságban lennének. Ebből aztán már tudják is, hogy ez itt egy álom, és lehet bolondozni!

    Az álombéli józanság előfordulhat csak úgy magától, de általában hosszú út vezet odáig. Fontos része ennek, hogy az álmainkkal szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki. Ebben segít az álomnapló: egy füzet az éjjeliszekrényen, amibe ébredés után azonnal leírhatod, akár lerajzolhatod gyorsan, mit láttál. Ezeket a feljegyzéseket tanulmányozva tudatosíthatod a visszatérő álombéli jelenségeket. Amit ébren megtanulsz ezekről, az álmodban is segíthet rájönni, hogy épp alszol.

    Segít az is, ha az elalvás előtt készülsz az álomra. Például elmondod magadban néhányszor, hogy „észre fogom venni, hogy álmodom”. Ilyenkor akár el is kezdhetsz ébren álmodni, elképzelni egy érdekes helyet, ahová elálmodnád magadat. Ez egyébként akkor is hasznos, ha nem lesz tudatos álom belőle. Az alvás minőségén sokat javít, ha nem végkimerülten, egyenesen a telefon képernyőjéből zuhansz álomba. Ugyanilyen jótékony, ha rendszert viszel az alvásodba, és nem lopod el magadtól a pihenés idejét. Ez azért is jót tesz, mert ha kialvatlanul, hirtelen ébredsz, az kiveri a fejedből az álmot, és esetleg időd sem lesz leírni.

    Figyelj magadra!

    Az is hozzájárul a tudatos álmodás képességéhez, ha foglalkozol a korábbi álmaiddal. Képzeld el magad, amint egy álomban rájössz, hogy álmodsz! Mit csinálnál? Hogyan változtatnál a sztorin? Mit mondanál vagy kérdeznél? Ehhez nagyon jól jön az álomnapló, amit vissza is kell olvasni, felidézni az álmot, gondolkodni rajta. És ha van kivel beszélgetni róla, akkor még jobban megjegyzed.

    A tudatos álmodás nemcsak izgalmas kalandokat jelent. Ha képes vagy irányítani a történetet, azzal például elkerülhetők a rémálmok, hiszen amúgy is tudod, hogy nem valóság. Ezenkívül olyan területeken kezd dolgozni az agyad, ami az ébrenlétben a kreativitást, az alkotó munkát, az új ötleteket serkenti. Szóval álomra fel!