Egész napos konferenciát szervezett a gyerekek mentális egészségéről az Unicef Budapesten. Az Unicef (vagyis az ENSZ Gyermekalapja) és az Egészségügyi Világszervezet úgy számol, hogy minden hetedik gyerek valamilyen diagnosztizálható mentális zavarral él. A magyar gyerekek húsz százaléka gyakran érzi magát magányosnak, a harmaduk szinte mindig vagy gyakran lehangolt.
Nem állunk jól.
Pedig – hívta fel a figyelmet Mészáros Antónia, az Unicef hazai igazgatója – a mentális egészség nem valamiféle kiváltság, hanem alapvető emberi jog, gyerekjog. Ugyanolyan, mint az oktatáshoz vagy az egészséghez való jog, hiszen a testi és a lelki egészség egymás nélkül nem létezik. A baj csak az, hogy nincsen elég szakember a rendszerben, aki foglalkozhatna a segítségre szoruló gyerekekkel, a mentális zavarokat pedig még mindig óriási stigma övezi. Ez azt jelenti, hogy sokan, akik valamilyen pszichiátriai állapottal élnek, nem mernek beszélni róla, mert félnek attól, hogy onnantól megbélyegzik, kiközösítik őket.
Pedig a gyengeség beismerése nem szégyen. És senki nincs egyedül a problémáival. Mészáros Antónia rávilágított: a mentális egészség nem azt jelenti, hogy mindig, egyfolytában jól vagyunk, hogy mindig boldogok vagyunk. Hanem azt, hogy képesek vagyunk felismerni, megélni és elfogadni az érzéseinket. Ha veszteség ér minket, akkor tudunk szomorúak lenni, ha kihívás előtt állunk, akkor képesek vagyunk hozzá erőt gyűjteni – mondta. Ami pedig a legfontosabb: hogy legyenek társaink, akik elkísérnek minket ezen az úton. „A mentális egészség gyakran egyszerűen a kapcsolódás képessége, önmagunkhoz és egymáshoz is” – tette hozzá Mészáros.
Komolyan vett problémák
Bár sokan érezhetitek úgy, hogy egyedül vagytok, vannak, akik figyelnek rátok. Civilek, gyerekjogi szakemberek, pszichiáterek és pszichológusok is igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy a törvényhozóknak és a társadalomnak is lépnie kell ahhoz, hogy a fiatalokból egészséges felnőttek válhassanak.
Pászthy Bea a Semmelweis Egyetem gyermek- és ifjúságpszichiátere. A rendelőjében úgy látja, hogy ti, gyerekek, érzékeny műszerként reagáltok a társadalmi változásokra. És egyáltalán nem csoda, hogyha szorongtok vagy bizonytalanok vagytok, nézzük csak meg az elmúlt hat éveteket! Először is új kórképek jelentek meg, például a klímaszorongás, amelyre a szakembereknek is fel kellett készülniük. A klímaváltozást aztán egy pillanat alatt lesöpörte a koronavírus. A szakértők pontosan tudják, hogy az elmúlt években nyomot hagyhatott rajtatok, hogy
- a koronavírus alatt a bezártsággal küzdöttetek,
- amiatt, hogy kimaradtatok az iskolából, elmaradt egy csomó megmérettetés, amikor kipróbálhattátok volna, hogy kik is vagytok az iskolában, a kortárs közösségben,
- épp csak, hogy kijöttünk a karanténból és visszatértünk a régi kerékvágásba, a szomszéd országunkat megtámadták,
- most pedig itt vannak a gazdasági nehézségek, amelyek sok családot megterhelnek anyagilag.
- Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy ebben az iszonyatos információtúlterhelésben a jövő kiszámíthatatlanná és bizonytalanná válhat,
- a digitális térben pedig rengeteg a lehetőség, de az sokszor még több problémát vet fel, mint amennyit megold,
- eközben komoly rajtatok a nyomás, hogy jól teljesítsetek az iskolában,
Galambos Anna, az Unicef fiatal nagykövete épp az utóbbit emelte ki a problémák közül a konferencián. Szerinte a diákokon óriási a teher, hogy jó jegyeket szerezzenek, hogy sikeresen tanuljanak tovább, miközben épp keresik magukat, sokszor a testükkel sincsenek jóban. És valljuk be, az érzelmeik is viharosak lehetnek.
Hová fordulhattok?
A szakemberek dolgoznak, de rendszerszintű változást elérni hosszú és lassú folyamat. Nektek addig sem kell egyedül küzdeni, mert segítség már most is van. A Kispolgáron írtunk már arról, hogy mi az a depresszió, mi az a bullying, milyen hatással lehet egy válás a gyerekekre, arról, hogy hogyan őrizzük meg az eszünket az influenszer-kultúrában és hogy valóság-e, amit a közösségi médiában látunk. De arról is, hogy mit tehetünk, ha valaki iszik a családunkban, arról, hogy hogyan küzdjünk meg a nehéz érzésekkel, hogy hogyan hat a mentális egészségünkre a folyamatos rohanás, és hogy hogyan éljétek túl az új tanév első hónapjait (és a többit). A szorongás csökkentéséhez itt és itt adtunk tippeket.
Lássuk, kiket, milyen applikációkat, telefonszámokat kereshettek meg, ha problémáitok vannak.
- A cikkeinkben mindig hangsúlyozzuk, hogy forduljatok egy megbízható felnőtthöz, ha nem vagytok jól. Egy tanárhoz, egy idősebb baráthoz. Néha az is segít, ha őszintén és felszabadultan beszélgethettek valakivel.
- Iskolapszichológus. Ideális esetben dolgozik ilyen szakember az iskolában, akinek az a munkája, hogy bizalmasan meghallgat téged. Senki sem tudja majd meg, miről volt szó kettőtök között és nem kell „súlyos” baj ahhoz, hogy megkeresd őt.
- Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány. Az alapítvány éjjel-nappal hívható ingyenes és anonim segélyvonalat tart fent gyerekeknek és fiataloknak. A számuk 116 111, ezen a címen pedig cset is működik.
- Szorongásról, magányról, családi problémákról és bármi másról is beszélgethetsz az Ifjúsági Lelki Elsősegély vonalon, a 137-00 telefonszámon hétköznapokon 17 és 21 óra között.
- Ha tizenévesként kiközösítettek titeket, kicsúfoltak az edzőitek vagy egy rokonotok ijesztő dolgot tett, letölthetitek az Unicef HelpApp nevű alkalmazását. Ez segíthet nektek felismerni az erőszakos helyzeteket, és az app tanácsokat ad arra is, hogy mit tegyetek ilyen szituációkban.
- Ha olyan családban éltek, ahol egyik vagy mindkét szülőtök alkoholbeteg, akkor ezt az oldalt kereshetitek.
- Az SOS Gyermekfalvak nemrég indította útjára az Ease-Y programot, amihez szintén jár egy fiataloknak (és felnőtteknek) készült applikáció. Ez az alkalmazás sokféle feladattal segít megbirkózni a szorongással, a súlyos lehangoltsággal és a stresszel.
