Kispolgár

Címke: történelem

  • Rákosi Mátyás, a pufók magyar Sztálin

    Rákosi Mátyás, a pufók magyar Sztálin

    1956. november 4-én indult meg a szovjet csapatok támadása a magyar forradalmárok ellen. A hatalmas túlerő néhány napon belül felszámolta a lázadást, a kommunisták visszavették a hatalmat. Ám a forradalom nem volt hiábavaló. Magyarország végleg megszabadult a gyűlölt diktátortól, Rákosi Mátyástól és körétől.

    Rákosi 1947-től az 1956-os forradalomig volt a hatalom csúcsán. Ez a néhány év a legsötétebb diktatúrát hozta el Magyarországra.

    Rákosi egy választási gyűlésen, 1953-ban. Fotó: Fortepan / Horváth József

    Már fiatalon kommunista lett, mint a huszadik század elején rengeteg értelmiségi. Először az első világháborúban került a Szovjetunióba, hadifogolyként. Innen visszatérve részt vett a rövid életű magyar Tanácsköztársaság kísérletében, ami egy kommunista hatalomátvétel volt. Ezután több mint tíz évet ült börtönben. Innen adták ki a szovjeteknek, akik cserébe visszaadtak néhány 1849-ben zsákmányolt zászlót.

    A II. világháború után a szovjet hadsereggel együtt érkezett vissza Budapestre. Ekkorra már hűséges híve lett Sztálinnak, akivel személyesen is megismerkedett. Aztán a magyar kommunista párt vezetőjeként, orosz segítséggel hamar átvette a hatalmat. És az mindenkinek fájt.

    Felvonulók Lenin, Rákosi és Sztálin arcképével. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

    Rákosi Mátyás a sztálinizmust valósította meg Magyarországon. Szigorú, kíméletlen diktatúrát, ahol mindenről a legfőbb vezetés döntött. Minden ellentmondást, vitát, de még a politikai vicceket is kegyetlenül büntették. Felállította az Államvédelmi Hatóságot, a politikai rendőrséget, amely bárkit letartóztathatott. A testületet korábban Államvédelmi Osztálynak hívták, ezért emlegetnek egyszerre ÁVH-t és ÁVO-t.

    A szovjet büntetőtáborok mintájára Recsken létrehozta a „magyar Gulágot”.

    A sztálinizmus fontos eleme, hogy ne csak a bűnösök rettegjenek, hanem mindenki. A terror bárkit elérhet, így mindenki meghúzza magát. És könnyű leszámolni a pártban is az ellenfelekkel. Az sem baj, ha a vádak hamisak. A kitalált bűnökre alapozott, úgynevezett koncepciós perekben általában kémkedéssel, összeesküvéssel vádolták meg a kiszemelteket. A korábbi belügyminisztert, Rajk Lászlót egy ilyen eljárásban akasztották fel. De börtönbe került Kádár János is.

    A Belügyminisztérium a Rákosi-féle címerrel. Előtte a „fekete autók”. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

    Rákosi nemcsak a terrort, hanem a legfőbb vezető imádatát is átvette a szovjetektől. Ő lett a pufók magyar Sztálin. Hatalmas posztereken szerepelt, dalok születtek róla, naponta istenítették az újságok és a rádió. 60. születésnapja országos ünnep lett.

    Az is igaz, hogy a háború utáni újjáépítés fegyelmezetten és gyorsan zajlott a kommunisták irányítása alatt. Épültek a hidak, a vasút, a gyárak és a lakások; az ipar és a mezőgazdaság is újraindult. Ettől még roppant szegénységben éltek az emberek, mindennapos gond volt az étel, a fűtés, a ruházkodás. Persze panaszkodni nem lehetett – az ÁVH figyelt.

    Tisztavatás az ÁVH laktanyájában. Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

    Upsz, meghalt Sztálin

    1953-ban elvitte az ördög a Szovjetunió sötét nagyurát. Ezzel Rákosi mögül is eltűnt a hátország. Az új moszkvai vezetés nemcsak a Szovjetunióban akart lazítani a diktatúrán, hanem a szövetséges országokban is. A népszerű, bajszos Nagy Imrét szemelték ki új vezetőnek. Rákosi azonban nem adta fel, és a következő években igyekezett visszaszerezni a hatalmat. Éppen ez vezetett a forradalom kitöréséhez.

    A felkelést leverték ugyan, de Moszkvában vették az adást. Nyikita Hruscsov, az új szovjet vezető épp azon dolgozott, hogy lebontsa a sztálini terrort. Semmiképp sem akarta Rákosit visszahelyezni Magyarország élére. Kádár János vette át a hatalmat, akiről már írtunk részletesen.

    Gúnyrajz Rákosiról az utcán, 1956. Fotó: Jezsuita Levéltár

    Rákosi, a gyűlölt, véreskezű zsarnok nem maradhatott Magyarországon. Moszkvába költözött, ahol egy ideig luxusban élt. Hruscsov azonban nem feledkezett meg róla és bűneiről. Hamarosan átköltöztette Kirgizisztán pusztaságába, ahol nyomorult körülmények között kellett élnie feleségével. Még csap sem volt. Az egykori diktátor vödörben hordta a vizet a kútról. Ez már száműzetés volt és büntetés – de még mindig kíméletesebb, mint amit ő tett ellenfeleivel.

    A volt főtitkár nem tudta feldolgozni a bukását. Hitt benne, hogy őt szeretik és visszavárják Magyarországon. Sorra írta leveleit Kádár Jánosnak, hogy engedjék vissza, de senkinek sem hiányzott, sohasem jöhetett haza. 1971-ben, szívinfarktusban halt meg. Halála apró hír volt az újságokban. Magyarország addigra elfogadta Kádár új szocializmusát, és nem sírta vissza sem az ÁVH-t, sem a fura, kövér, tojásfejű félistent.

  • Iskolások segítettek megtalálni egy 8000 éves ír települést

    Iskolások segítettek megtalálni egy 8000 éves ír települést

    Két hétig tartó ásatás indult nem rég Észak-Írországban. A helyi régészek kétszáz önkéntessel felfegyverkezve indultak neki, hogy megtalálják a 400 éves Derrygonnelly-vár maradványait. A csapatban általános iskolások is voltak, akik lelkesen gyűjtögették a különböző érdekes köveket és faldarabokat.

    A tudósok aztán sokkal, de sokkal érdekesebb dolgot fedeztek fel, mint amiért mentek: egy 8000 éves települést. Nagyon sok tárgyat találtak a mezolitikumból, vagyis a középső kőkorszakból. Ez a korszak a legújabb meghatározások szerint kb. 11 500 évvel ezelőtt kezdődött és a földművelés, illetve állattenyésztés megjelenésével ért véget, kb. a Kr. e. 8-6. évezredben.

    Eileen Murphy, a Queen’s University Belfast régésze elképesztőnek nevezte a felfeezést. Szerinte az ottani táj alkalmas lehetett a mindennapi életre az elődeinknek, ugyanis sík a terep, a folyóban pedig mindig akadt hal.

    Fotó: Queen’s University Belfast

    Az ásatásban részt vevő diákok imádták a feltárást, sőt, egy 10 éves tanuló, Niamh egy mezolitikumi leletre bukkant. Felkapott egy követ, de nem tudta, mi az, úgyhogy az egyik régészhez fordult. Ő aztán elvitte és megmutatta azt a barátainak, akik szerint a kő több ezer éves lehet. Niamh lelete egy tűzkő – egy darab kovakő – volt, amely szintén a középső kőkorszakból származik.

    (BBC)

  • Ezek után akarj boszi lenni halloweenkor….

    Ezek után akarj boszi lenni halloweenkor….

    Halloweenkor sokan öltöznek be boszorkánynak. Pedig volt idő, amikor boszinak, banyának vasorrú bábának lenni egyet jelentett a halálos ítélettel. És ehhez elég volt a legkisebb gyanú, sőt, akár az is, ha a „boszorkány” valamivel magára haragította a szomszédasszonyát. A hírhedt boszorkányüldözés a 14. században kezdődött és Európában egészen a 19. századig előfordult, hogy boszorkányságért elítéltek valakit. Ezalatt egyes számítások szerint 80-100 ezer, más vélemények szerint akár félmillió ember is máglyán vagy bitófán végezte, mert azt hitték, vagy csak azt mondták róla, hogy az ördöggel cimborál.

    Miért épp a boszorkányok?

    Mielőtt megerősödött a kereszténység, rengeteg ősi, pogány szokás és szertartás élt szerte Európában. Ezeket amennyire lehetett, beillesztették a kereszténységbe. Így lett például összekapcsolva a húsvét és a feltámadás a tavaszi termékenység-rítusokkal (lásd: a nyúl és a tojás a termékenységet, az újjászületést jelképezi). És így került a karácsony a téli napforduló idejére.

    David Teniers Walpurgis-éj című festménye 1760-ból. Kép: Wikipedia

    Viszont ahogy erősödött Európában a kereszténység, a katolikus egyház elkezdte üldözni a vallással ellentétes gondolatokat, és azokat is, akik ezeket képviselték. A 14-15. században a nélkülözés, a háborúk, járványok pedig megfelelő indoknak bizonyultak: ezeket biztosan azok hozták az emberek fejére, akik sátáni erővel bírnak.

    1484-ben az akkori pápa, VIII. Ince kiadta azt az oklevelet, amiben részletesen felsorolják, hogy a boszorkányok milyen gonoszságokra képesek. Ezután pedig minden hatalmat megadott az inkvizítoroknak, vagyis a pápa által kinevezett egyházi bíráknak, hogy pereket indíthassanak. A perek során pedig a legembertelenebb próbáknak tették ki a boszorkánynak kikiáltott embereket. Különböző válogatott kínzásokkal próbálták meg rávenni őket, hogy vallják be, hogy a sátán szolgái.

    Két évvel később két német szerzetes kiadta a „Boszorkányok pörölye” című könyvet, amiben azt írták, hogy már az is üldözendő, ha valaki nem hisz a boszorkányságban. Részletesen leírták, miféle varázslásra, rontásokra képesek ezek az emberek, és azt is, hogyan lehet védekezni ellenük. És bár nem kevés férfit vádoltak meg boszorkánysággal, a legtöbb perbefogott nő volt. Ennek pedig az is volt az oka, hogy a könyvet író szerzetesek egészen durván fogalmaztak a nőkkel kapcsolatban.

    „Minden boszorkányság a test vágyaiból ered, amely a nőben határtalan. A nők ingadozóbbak hitükben, mint a férfiak, …azonkívül fecsegők, és képtelenek eltitkolni egymás elől gonosz fortélyaikat, s minthogy gyengék, titkos eszközökhöz folyamodnak, hogy nyerhessenek…. A havivérzés idején annyira telítve vannak nedvekkel, hogy fortyog a vérük. Lélegzéskor mérgező pára árad ki az orrukból és szájukból, és bárkit megbabonázhatnak. Hitük gyenge, és ez vezet a boszorkánysághoz.”

    Boszorkányok a máglyán egy német kódexben, 1555-ből. Kép: Wikipedia

    Magyarországon egyébként nagyságrendekkel kevesebb boszorkányper volt, mint Európában. Ennek főleg az volt az oka, hogy a pogány hitrendszer sokkal tovább élt nálunk. A boszorkányperekben például felmentették azt, aki bizonyította, hogy ő voltaképpen táltos. Tehát a varázslatait kizárólag jóra használja.

    Híres boszorkányperek

    Talán a legtöbbet a salemi (szálemi) boszorkányokról hallhattál. Az amerikai kisvárosban, Salemben 1692-ben indult perekben 200 embert vádoltak meg és végül 19-et végeztek ki boszorkányság miatt. Az egész ügy azzal indult, hogy néhány lány elkezdte megvádolni azokat, akiket nem szívleltek. Talán maguk sem gondolták, micsoda tömeghisztériát indítanak el. Az ügy később számos irodalmi művet és filmet ihletett meg.

    A perek 1876-ból származó illusztrációja. Kép: Wikipedia

    A salemi ügy eltörpül az 1609 és 1614 közt zajló spanyol perek mellett. Baszkföldön legalább hétezer embert fogtak perbe, közülük pedig kétezret vetettek alá különböző boszorkánypróbáknak, vagyis kínzásoknak. Ezek után csoda, hogy végül „csak” tizenegy embert végeztek ki boszorkányság miatt.

    Skóciában maga a király, VI. Jakab volt, aki kirobbantotta a boszorkányüldözést. Amikor 1589-ben Dániába hajózott, viharba került. Később meg volt győződve arról, hogy a vihart boszorkányok hozták a fejére. Ezért perbe fogta a tengerparton álló skót kisváros, Észak-Berwick szinte összes lakóját. Volt, akit azért tartóztattak le, mert vörös volt a haja, mást pedig azért, mert balkezes volt. De nem kegyelmeztek a helyi bábaasszonynak és a patikusnak sem. Nem tudni biztosan, végül hány áldozata volt ennek a pernek, de Skóciában egyes számítások szerint legalább 3-4 ezer embert öltek meg a következő néhány évtizedben boszorkányság miatt. Köztük volt jó pár nemes is, a királyok ugyanis ezeket a pereket arra is felhasználták, hogy az ellenfeleiktől megszabaduljanak.

    Boszorkányok ábrázolása egy francia kódexben, 1451-ben. Kép: Wikipedia

    Magyarországon nagyjából 5-600 alkalommal ítéltek halálra boszorkányokat, amíg 1768-ban Mária Terézia királynő hivatalosan is véget vetett a boszorkányüldözésnek. A legutolsó magyar boszorkány, akit kivégeztek, a nagybányai Deák Mihályné Berkesz Sára volt, 1762-ben. A leghíresebb magyar boszorkányper pedig Szegeden történt, erről ebben a cikkben írtunk részletesen.

    (nlc.hu, mult-kor.hu, kultura.hu)

  • Hogyan lett a forradalom jelképe egy pár csizma?

    Hogyan lett a forradalom jelképe egy pár csizma?

    Az ötvenhatos forradalom egyik szimbóluma lett egy óriási pár csizma, ami egy hatalmas talapzaton állt a budapesti Városliget szélén. A csizma a kommunista diktátor, Sztálin szobrának része volt, egészen addig, amíg a forradalmárok le nem döntötték az elnyomást jelképező szobrot.

    Talapzattal együtt majdnem húsz méteres volt a szobor. Kép: Wikipedia

    Ez pedig nem kis feladatnak bizonyult, a szobor ugyanis óriási volt. Bronzból készült, eredetileg csak hat méter magasra tervezték, de a végleges mérete elérte a nyolc métert is. Mivel pedig egy hatalmas talapzatot is kapott, tizennyolc méterre magasodott a Városliget fölé. Ez nagyjából olyan magas, mint egy panelház ötödik emelete.

    A szobrot Sztálin hetvenedik születésnapján rendelték meg Budapest akkori vezetői, így akartak kedveskedni a kommunista vezérnek. A helyét is alaposan megtervezték, ekkor szélesítették ki a Dózsa György utat, és ekkor bontottak el több épületet is a Városligetben. Ennek a munkának esett áldozatul a Városligeti Színház és a Regnum Marianum nevű templom is. A tervek szerint a talapzat egy díszlelátó része volt, ahol a katonai felvonulásokat tekinthették meg az ország vezetői. A szobrot 1951 decemberében adták át, az avatáson nyolcvanezer ember vett részt.

    Katonai díszszemle a Sztálin-szobor előtt. Kép: Wikipedia

    1956. október 23-án a forradalom egyik első követelése volt, hogy bontsák le a „sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálin-szobrot, és helyébe az 1848–49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak méltó emlékművet emeljenek.” Még aznap este kiderült, hogy az emberek nem akarják megvárni, amíg a hatalom lép. A mai Blaha Lujza téren összegyűlt tömeg már azt skandálta, hogy a szobornak mennie kell. Amikor elindultak a Városliget felé, nemcsak emberek, de teherautók is csatlakoztak a menethez. Ezek sofőrjei vállalták, hogy segítenek.

    Az akcióról fennmaradtak egy 17 éves diák, Pongrátz András jegyzetei. Ő is részt vett a szobordöntésben, és részletesen leírta, mi történt. A „gyűlölt dromedár jelkép-szobrát” először úgy próbálták ledönteni, hogy köteleket dobtak rá, amiket a teherautókra kötöttek. Ez a megoldás nem működött.

    A Sztálin-szobor elgurult feje. Kép: Fortepan/Hofbauer Róbert

     „Egyszerre, megint és megint, húzd meg, vigyázz! – a szobor nem moccan. A drótkötelek egymás után szakadtak el, és mi mérgünkben és tehetetlenségünkben a sírás szélén álltunk. De azt mondtuk: ember tette oda, ember le kell tudja onnan vegye. Tovább kellett okoskodnunk.”

    Ezután szerszámokat szereztek, amivel elvágták a szobrot a térde alatt. Itt már figyelniük kellett arra is, hogy a ledőlő szobor ne tegyen kárt az odasereglett tömegben.

    „Ott mindenki egyenlő volt, és mindenki segíteni akart. Úgy is történt – a tömeget végül sikerült hátrakönyörögni. S akkor a teherautók a most már meggyengített szobrot nagy recsegések és ropogások közt le tudták húzni. Talán addigi életem legörömtelibb pillanata volt, amikor a nagy tömegű, gyűlölt szimbólum nagy robaj közepette lezuhant a földre, és ott hevert. Diadalmasan felmásztunk rá, s mintha mindjárt az egész kommunizmust győztük volna le, örömmámorban úsztunk, és csak ölelgettük egymást.”

    A felkelők darabjaira szedték a szobrot. Kép: Fortepan/PestiSrác2

    A ledöntött szobrot egészen a Blaha Lujza térig vonszolták el, ahol a felkelők darabjaira verték szét. Sokan elvittek emlékbe egy-egy darabot. A talapzaton pedig egy darabig ott maradt a csizmája, de ezt később a forradalom leverése után leszerelték. Az ország új vezetője, Kádár János már nem akarta visszaállítani a szobrot. Főleg azért nem, mert Sztálin 1953-ban meghalt, az utána következő szovjet vezető, Nyikita Hruscsov pedig már lazított valamennyit a kommunista diktatúrán. De a talapzat és a tribün a rendszerváltásig fontos szerepet kapott, innen nézte a pártvezetés például a május elsejei felvonulásokat. A Felvonulási teret pedig a rosszmájú polgárok Csizma térnek nevezték egymás között.

    A Sztálin-szobor darabjaiból kevés maradt fenn. A legendás csizmát a Memento Parkban állították ki. Ez az a szabadtéri múzeum, ahol a rendszerváltás után a kommunizmusra utaló szabadtéri szobrokat helyzeték el. Itt több Lenin-, Marx– és ismeretlen szovjet katona-szobor közt megtalálható a csizma is, bár valójában csak a másolata. Az eredeti csizmákat valószínűleg beolvasztották. De ide vitték a tribün egy részét és az azt díszítő domborműveket is. Sztálin bal füle a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került. A szobor egyik ujja pedig Tímár Péter Csinibaba című filmjének egyik „kitalált szereplője”. Az ujj ugyanis nem került elő.

    A csizma másolata a Memento Parkban. Kép: Wikipedia

    A kiemelt kép: a megmaradt csizma a talapzaton. Forrás: Fortepan/Nagy Gyula

  • Nem Magyar Péter az első láncos kutya a propagandában

    Nem Magyar Péter az első láncos kutya a propagandában

    Kedden egy csomó megyei újság olyan képeket közölt, amiken Magyar Pétert pórázon, négykézláb sétáltatják az Európai Unió vezetői. A képek azt akarják megmutatni, hogy a Tisza Párt elnöke hűséges szolgája az ellenségnek (akikkel egyébként egy szövetségben vagyunk).

    Fotó: veol.hu

    Nem szép, de a politikában nem is szokatlan, hogy állatokhoz hasonlítják egymást a felek. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök idén március 15-én poloskának nevezte a vele szemben állókat. De repkedtek már férgek, kígyók, kullancsok és mindenféle más állatnév. A mormota és a katicabogár viszont szinte sosem szerepel sajnos!

    A láncra kötött kutya erős hasonlat arra, aki nem a maga ura, hanem a gazdája parancsára csahol és harap. Az idősebbek és a történészek pedig emlékeznek arra, amikor egész Magyarország, sőt Kelet-Európa egy bizonyos láncos kutyától volt hangos.

    Partizán, lánc nélkül

    A sértés címzettje déli szomszédunk, Jugoszlávia vezetője volt: Josip Broz Tito. Jugoszlávia már nem létezik, az államszövetség széthullott, és Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia és Észak-Macedónia lett belőle.

    Tito festményen

    Tito különleges népvezér volt. Nem a szovjet hadsereg ültette a népe nyakára, mint a világháború után a többi kommunista vezetőt. Tito partizánként harcolt a németek ellen, majd saját csapataival szabadította fel Jugoszláviát. Ott aztán berendezte a saját szocialista diktatúráját, a maga céljai és tervei szerint.

    Ez nagyon nem tetszett Sztálinnak, a Szovjetunió teljhatalmú urának. Az összes szocialista országban ő mondta meg, mi legyen, Tito viszont nem engedelmeskedett. És elég erős volt ahhoz, hogy veszélyes legyen hadat üzenni neki. Merényletet is próbáltak szervezni, de egyik sem sikerült.

    Szovjet karikatúra a pórázon vezetett Titóról. Ekkoriban a viccújságok sem voltak viccesek…

    A szovjet propaganda durva sértéseket vágott hozzá. Főleg azzal vádolták, hogy nem is rendes kommunista, hanem a nyugati hatalmak kiszolgálója. Ennek persze semmi alapja nem volt, de akkor ezt senki sem tudta ellenőrizni, hiszen nem volt sajtószabadság.

    És mivel a kelet-európai országokat viszont tényleg láncon rángatták a szovjetek, az ottani újságok és rádiók is folyton azt ismételgették, hogy Tito áruló. A legemlékezetesebb hasonlat pedig épp az volt, hogy a nyugatiak láncos kutyája.

    Magyar karikatúra ugyanerről. Rövid volt a szovjetek lánca

    Tulajdonképpen vicces, ahogy ma egy sor újság közli ugyanezt a vádat egy magyar politikusról, mert ebből csak az derül ki, hogy ezeket a lapokat bizony valóban rövid láncon tartják.

    Tito egyébként csaknem harminc évvel túlélte Sztálint, 1980-ban halt meg. Sztálin halála után a szovjetek – Nyikita Hruscsov vezetésével – szépen bocsánatot kértek tőle. A kutyáik láncát megrántották, és egyszerre elhallgatott a kórus. Azóta nem is hangzott el ez a rossz emlékű vád. Egészen eddig.

  • Kik azok a szabadkőművesek?

    Kik azok a szabadkőművesek?

    Filmekben, videójétékokban időről időre felbukkannak olyan különös, titkos társaságok, akik a háttérben megbújva irányítják a szálakat. Saját egyenruhájuk, jelképeik, titokzatos szertartásaik vannak. Van, hogy ezek a titkos klubok iskolákban, egyetemeken is működnek. De a filmekben, sőt a való életben is a legtöbbször a szabadkőműveseket emlegetik, amikor az ilyen társaságok szóba jönnek. Sokszor nem épp a legpozitívabb értelemben.

    A szabadkőművesek főleg az összeesküvés-hívők szemében egyet jelentenek a háttérhatalommal, ami titokban irányítja a világ politikusait. Pedig igaziból ma már nem is annyira titkos és titokzatos társaságról van szó, mint régen, de az tény, hogy nem lehet bárki szabadkőműves, akinek épp ehhez támadna kedve.

    Az amerikai egydolláros bankjegyen található mindent látó szem is egy szabadkőműves szimbólum.

    Kik ezek?

    A szabadkőművesség a régi céhekből alakult ki. Egészen biztosan nem lehet tudni, hogy mikor, de esélyes, hogy az egykori katedrálisokat, templomokat építő mesterek céhe lehetett a kiindulópont valamikor a 13. században. Azt töriórán is tanultátok, hogy a céhekben szigorú szabályoknak kellett megfelelni, csak azokat vették be, akik tényleg értettek a mesterségükhöz. Az új tagok felvételekor pedig gyakran végeztek kisebb szertartásokat, amit beavatásként is lehet értelmezni. Az újaknak esküt kellett tenni és el kellett fogadni a céhek szabályait.

    Beavatási szertartás Franciaországban, 1805-ből. Kép: Wikipedia

    A 18. században Angliában ezek a céhek új alapokon szerveződtek újra. A tagok számára a felvilágosodás eszméi, vagyis a tudomány, a tudás, és szabad gondolkodás jelentették az egyik legfontosabb eszmét. Emellett a szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget, az egymás elfogadását és az emberiességet hirdették. A szabadkőművesek nem céhekbe, hanem páholyokba és nagypáholyokba szerveződtek, ezek élén pedig a nagymester állt.

    A gyors növekedés és terjedés versenytársat jelentett az egyháznak

    A szabadkőművesség viszonylag gyorsan terjedt Európában és Amerikában is, és nem csoda, hogy a római katolikus egyház rossz szemmel nézte ennek az új mozgalomnak a terjedését. Ráadásul a tagok közt értelemszerűen sokan voltak azok is, akik egyáltalán nem hittek istenben. Abban viszont igen, hogy az egyháznak semmi keresnivalója az állam működtetésében.

    Nem véletlen, hogy 1738-ban XII. Kelemen pápa kiadott egy rendeletet, miszerint a szabadkőművesek veszélyeztetik az államot és a hívek lelki üdvét. Ráadásul kiközösítették az egyházból azokat, akik beléptek a szervezetbe. Egy másik pápa, XIII. Leó 1884-ben már egyenesen a sátán szolgáinak nevezte a szabadkőműveseket, akik az egyház megsemmisítésére törekszenek, és akik meg akarják kaparintani az világi hatalmat is. Az egyház ellenszenve napjainkig fennmaradt. Sőt, a korábbi pápákhoz képest jóval szabadelvűbb és emberségesebb Ferenc pápát sokan „szabadkőműves trónbitorlónak” tartották.

    Egy, a szabadkőműveseket bálványimádással vádoló ábrázolás. Kép: Wikipedia

    Budapest tele van szabadkőműves szimbólumokkal

    Magyarországon a 18-19. században több páholy alakult. Olyan ismert emberek is tagok voltak, mint például Kossuth Lajos, Ady Endre, Benedek Elek, Karinthy Frigyes, valamint számos híres költő, író, tudós és politikus is. Budapest pedig tele van olyan épületekkel, amiken ma is megtalálhatók a szabadkőművesek szimbólumai. Ezek közül a legfontosabb a körző és a szögmérő. A bagoly a bölcsességet, a mindent látó szem az igazságosságot és a lelkiismeret éberségét szimbolizálta. A „G” betű pedig a geometriát, vagyis mértant jelenti, ami a világ rendjének alapja. De jelentése volt a bejáratoknál lévő oszlopoknak és a fekete-fehér mozaikpadlónak is. Ez utóbbi a sötétség és a világosság örök harcát jelentette.

    A budapesti Podmaniczky u. 45. homlokzatának dísze, itt egykor egy szabadkőműves páholy működött. Ma szálloda. Kép: köztérkép

    A huszadik században rengetegszer próbálták betiltani a mozgalmat szerte a világon. Üldözték a fasiszták, aztán később a kommunista hatalom is. Ma viszont Magyarországon is működik, ráadásul már nemcsak férfiak, hanem nők is tagok lehetnek a páholyokban. (budappest.hu, wmn.hu, szabadkomuvesseg.hu, guardian.com)

  • Film készül minden idők leghíresebb magyar vámpírjáról

    Film készül minden idők leghíresebb magyar vámpírjáról

    Nemrég kiderült, hogy Leonardo diCaprio egy életrajzi filmen dolgozik, ami Lugosi Béla életét mutatja majd be. A film egyelőre még csak a tervezési szakaszban van. Lugosi volt a filmtörténelem leghíresebb Drakulájának megformálója. DiCaprio filmje azt mutatja majd be, hogyan került a színész Amerikába, hogyan fedezték fel és hogyan vált az egyik legismertebb horrorfilmes karakterré.

    Ki volt Lugosi Béla?

    Lugosi Béla Erdélyben született, Blaskó Béla Ferenc Dezső néven. A szülőhelye Lugos volt, innen eredt a művészneve. De a pályája kezdetén több művésznévvel is próbálkozott, ezek közül a legismertebb Olt Arisztid volt. Egy ideig Albert keresztnévvel is élt, de aztán inkább visszatért a Bélához.

    A szülei nem örültek, hogy színész szeretne lenni, ezért már kamaszkorában elköltözött otthonról. Alkalmi munkákat vállalt és színházakban dolgozott, ahol egyre komolyabb szerepeket bíztak rá. Játszott Temesváron, Debrecenben, a Szegedi Nemzeti Színházban, majd 1913-ban Budapestre került és a Nemezti Színház tagja lett.

    Lugosi Béla magyar színművész. Kép: Fortepan/Saly Noémi

    Önkéntesként végigharcolta az első világháborút, majd a háború után színész-szakszervezetet alapított. Ezt viszont az akkori politikai vezetés egyáltalán nem nézte jó szemmel. Így Lugosi arra kényszerült, hogy elhagyja az országot. Ekkor került Ausztria majd Németország után Amerikába.

    Sokáig nem beszélt angolul

    Ahogy a legtöbb bevándorlónak, neki sem volt egyszerű a beilleszkedés. Angolul még nem beszélt, így több mint tíz évébe telt, hogy megkapja az amerikai állampolgárságot. Közben a hozzá hasonló magyar bevándorlókkal színitársulatot alapított. Az angol szerepeit pedig úgy tanulta meg, hogy a szöveget fonetikusan, tehát kiejtés szerint írták le neki.

    A húszas évek végén már a híres New York-i Broadway-n játszott. Itt osztották rá először Drakula gróf szerepét. Azt az előadást több mint ötszázszor játszották, így figyeltek fel Lugosi Bélára Hollywoodban is. A színésznek rengeteget jelentett, hogy felkérték egy filmre, annyira, hogy egy viszonylag kevés, 3500 dolláros fizetéssel is beérte, csak hogy a film mindenképp elkészüljön.

    Kép: Wikipedia

    Az 1931-ben bemutatott Drakula hatalmas sztárrá tette Lugosi Bélát, pedig a kritikusok fanyalogtak. A filmet lassúnak, a színész alakítását vergődőnek és túljátszottnak gondolták. A magyar akcentus is sokakat zavart. Ennek ellenére rajongók – főleg nők – leveleinek százai érkeztek a stúdióhoz a film bemutatása után. Lugosit pedig kinevezték Hollywood első számú horrorszínészének, a következő filmjeiben kivétel nélkül szörnyeket játszott. Száztíz filmben szerepelt, alakított zombit, farkasembert és múmiát is. De ahogy telt az idő, úgy lett elege az egészből, és amikor nem volt hajlandó eljátszani Frankenstein szörnyét az egyik filmben, a stúdiók elfordultak tőle.

    Filmplakát 1942-ből. „A holttest eltűnik” volt a film címe. Kép: Wikipedia

    A magyar szörnyet lecserélték a filmekben

    Lugosi Béla egyre kisebb és egyre rosszabb szerepeket kapott. Ahhoz, hogy továbbra is figyeljen rá a sajtó, előfordult, hogy vámpírjelmezben jelent meg nyilvános helyeken és ekkor terjedt el róla  az a pletyka is, hogy éjjelente koporsóban alszik. Utolsó éveiben annyira lecsúszott, hogy a negyedik felesége is elhagyta. Ivott és kábítószerezett is.

    Aztán megtalálta őt a minden idők legrosszabb rendezőjének tartott Ed Wood, akivel rettenetesen pocsék filmeket forgatott. Ezek annyira rosszak voltak, hogy végül kultuszfilmekké váltak. Az egyikben például egy őrült tudós majmokká alakít át embereket.

    Lugosi Béla 1956-ban hunyt el, a 9-es terv a világűrből című film forgatása közben. Mivel nem akarták leállítani a forgatást, a rendező feleségének csontkovácsa ugrott be a helyére. Ő kicsit sem hasonlított Lugosira, ezért a jeleneteiben mindig köpennyel takarták el az arcát.

    Egy csontkovács ugrott be Lugosi Béla helyére a forgatáson. Kép: Wikipedia

    A szebb napokat megélt színészt Kaliforniában temették el a legendássá vált Drakula-jelmezben. A temetését a híres énekes, Frank Sinatra fizette. Később viszont igazi popkulturális jelenséggé vált. Lugosi Béla hatására beszél szinte minden vámpír magyar akcentussal a filmekben. Rengeteg dal, film, színdarab készült róla vagy vele kapcsolatban.

    Életében nem sok filmes elismerés jutott neki. Csak a halála után adtak neki csillagot a hírességek sétányán Hollywoodban, és sosem nem kapott komolyabb filmes díjat sem. A rajongói néhány éve megpróbálták elérni az amerikai filmakadémiánál, hogy kaphasson végre egy Oscart. De a szabály szerint ez csak az élőknek jár. Sajnos vámpírokkal sem tesznek kivételt.

  • Már az őseink is tudtak cifrán káromkodni

    Már az őseink is tudtak cifrán káromkodni

    Ha belerúgsz az asztal lábába, és csillagokat látsz a fájdalomtól, biztosan nem szép szavak jutnak először az eszedbe. Nyilván káromkodsz egy cifrát. És lehet, hogy pont emiatt leszel leszidva, pedig már mi is írtunk arról, hogy a káromkodás esetenként a fájdalmat is csillapíthatja. Több kutatás bizonyította már, hogy a csúnya beszéd bizony segíthet abban, hogy jobban érezd magad. Akkor van baj, ha ezzel megbántasz másokat, vagy épp mások becsületébe gázolsz.

    A káromkodás valószínűleg egyidős a nyelvvel. A magyar nyelv ráadásul meglehetősen választékos, ha szitkozódásról van szó. Gyakorlatilag úgy is lehet káromkodni, hogy abban egy darab ronda vagy trágár szó sem hangzik el.

    Kép: Wikipedia

    A középkorban büntették a káromkodást

    Őseink is szitkozódtak már, az első írásban is fennmaradt magyar káromkodás egy 15. századi kódexben található. Akkoriban azért óvatosabbnak kellett lenni, főleg az istenkáromlással, mert amiatt komoly büntetés is járhatott. A kisebb anyázásokat vesszőzéssel vagy botütésekkel büntették, de a visszaeső káromkodóknak akár a nyelvét is kitéphették a középkori egyházi feljegyzések szerint. Volt, ahol halálbüntetés is járt az istenkáromlásért. Egyes országokban (pl. Iránban) ez a mai napig halálos bűnnek számít.

    Az első írásban fennmaradt káromkodás viszont egészen cifrára sikerült.

    Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, iwttatok werenkewht, ma yzzywk thy wertheketh

    Ez annyit tesz, mint: „Veszteg, k*rvanő fia sz*ros német, ittátok vérünket, ma isszuk ti véreteket.”

    A szöveg az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményében található Dubnici krónikában olvasható. Az idézett rész I. Lajos korához köthető, amikor Habsburg Albert osztrák herceg a svájciakkal vívott csatában kér segítséget a magyaroktól. A krónika szerint a csatában „úgy hullottak le a szájas németek a magyarok előtt, mint ökrök a vágóhídon.”

    A középkorban gyakori volt az is, hogy az ördögnek ajánlották rosszakaróikat a káromkodók. Az, hogy valakit vigyen el az ördög, meglehetősen gyakori szitokszó volt. Ugyancsak elterjedt volt mások édesanyját és a női rokonait erkölcstelen jelzőkkel illetni. Erre nem írnánk példákat, csak annyit jegyeznénk meg, hogy pontosan ugyanígy működnek ezek a káromkodások ma is.

    A leghosszabb magyar káromkodás beférne a Guinness Rekordok Könyvébe is.

    A valaha feljegyzett leghosszabb magyar káromkodást viszont azért nem lehet teljes terjedelmében idézni, mert több mint 600 szóból áll. Ez egy szitkozódó levél volt, amit Horváth Mihály várkapitány írt egy bizonyos tatai Szabó Gyurkának 1663-ban. Egy kis ízelítő a levélből:

    „Szolgálatomnak töled való meg tagadása után, Istennek semminémű áldása ne száljon reád, Istentöl el szakatkozott, menny-országhoz háttal fordúlt, parázna, disznó életü, tisztátalan, vissza aggott, ebre ütött, k*rva feleségű, hunczfut, beste lélek kurafi. […] Két száz lépésre ki érzik a bor s égett bor szaga az eb szájadbúl: hiszen, te sem Istennek sem embernek nem kellesz immár, dzsidázott, dárdázott, bénna, lélek kurafi…”

    A magyar költészetben is rengeteg káromkodás van, Janus Pannoniustól Petőfi Sándorig előszeretettel trágárkodtak a költők a versekben. Ezekkel valószínűleg nem találkozol majd az iskolában. És ha azt vesszük, hogy a mai rapperek olyanok, mintha modern költők lennének, talán elnézhetjük nekik, hogy a szövegeik tele vannak trágár szavakkal.

    És persze, hogy káromkodtak a szüleid és a nagyszüleid is, mindig épp a kornak megfelelően.

    Íme néhány szép példa, amit a Nyelv és Tudomány nevű folyóirat gyűjtött:

    •  „Legyen száz gyűrűje, de ujja egy se!”
    • „Kapd be a kéthetes kapcába csavart gumicsizmából kirángatott nagylábujjam!”
    •  „Vésnök dolgozzon a neveden!”
    • „A hátad legyen elől!”
    • „Úgy töröllek szájon mindjá’, hogy a fogaid körmérkőzést játszanak a bennmaradásért!”

    Ezek után pedig valahol szomorú, ha valaki csak annyival intézi el a káromkodást, hogy „anyád”.

    (nyest.hu, mult-kor.hu)

  • A drón nem mai találmány: 80 éve is repültek

    A drón nem mai találmány: 80 éve is repültek

    Az orosz-ukrán háború fő fegyverneme a robotrepülőgép lett. Egész kicsi drónok vadásznak katonákra, tankokra és ágyúkra, a nagyobbak pedig ipari létesítményeket, olajkutakat, erőműveket pusztítanak. Ma már a boltokból beszerezhető chipek is halálos pontossággal vezetik a robotokat. De ha azt hiszed, hogy az önvezető bomba valami új találmány, akkor nagyot tévedsz.

    1944-ben London lakói különös zajra figyeltek fel. Mintha egy hatalmas dongó repült volna a város fölött. A zúgás hamarosan abbamaradt, majd óriási robbanás hallatszott. A V-1 lecsapott a brit fővárosra.

    A második világháborúban a németek kezdettől arra törekedtek, hogy az angol nép kitartását megtörjék. Ezt előbb hagyományos bombázókkal próbálták elérni. Ám a brit Királyi Légierő, ahogy az angolok mondják, rövid úton a kezükbe adta a seggüket, vagyis elverték őket, mint a kétfenekű dobot. A németek belátták, hogy csak a gépeket és a pilótákat pazarolják, a brit vadászgépek túl jók.

    Német bombázó London felett. Fotó: Wikimedia

    De a tervüket nem adták fel. Hitlert nagyon aggasztotta, hogy bár egész Nyugat-Európát elfoglalta, Anglia elsüllyeszthetetlen anyahajóként dacolt vele, és a brit támaszpontok az amerikaiaknak is otthont adtak. Igaza volt: innen indult 1944-ben a szövetséges partraszállás, ami aztán véget vetett a birodalmának.

    A német mérnökök új tervet kovácsoltak. Mi lenne, ha úgy bombázhatnák az angol városokat, hogy nem kell kockáztatni a jól képzett pilóták életét?

    A robot születése

    Megszületett a V-1 szárnyasbomba. A neve, amit fau-egynek ejtenek, a zengzetes Vergeltungswaffe rövidítése, és ez megtorló fegyvert jelent. A V-1 pontosan ugyanolyan elvek alapján készült, mint a mai ukrán vagy orosz drónok: legyen minél olcsóbb, és legyen képes elrepülni a célig.

    A V-1 szárnyas bomba. Kép: US Air Force

    A németek egy egészen új, nagyon egyszerű sugárhajtóművet építettek a szárnyas bombára. Alig volt benne mozgó alkatrész, mégis gyorsabb volt a legtöbb akkori vadászrepülőnél. A vezérlésről pörgettyűk gondoskodtak; a rádiós irányítást feladták, mert túl könnyű volt zavarni. A gép képes volt tartani a megszabott irányt, az orrán pedig egy kis propeller számolta a megtett távot. Amikor elérte Londont, leállította a hajtóművet, és a 800 kilós bomba lezuhant.

    A V-1 súlyos pusztítást végzett Angliában. Ahhoz nem volt elég pontos, hogy katonai célpontokat eltaláljon. Igazi terrorfegyver volt, annyit tudott, hogy valahol a városban robbanjon.

    Nem volt legyőzhetetlen sem. A britek hatalmas léggömböket eresztettek fel a városok előtt, ezeknek a horgonykábelein fennakadhattak a szárnyas bombák. Hősies vadászpilóták üldözték a V-1-es robotrepülőket a levegőben. Különleges gépekkel repültek, amikről sokszor még a festéket is levakarták, hogy könnyebbek legyenek. Így zuhanásból szerencsés esetben utolérhették a robotbombákat. Szétlőni őket nagyon veszélyes volt, mert a robbanásban odaveszhetett a vadász is. Gyakran a szárnyukkal borították fel a V-1-est repülés közben, amit a vezérlés nem tudott kezelni, és a bomba lezuhant a tenger felett.

    Számítógépes grafika a V-1 felborításáról

    A brit és amerikai bombázók pedig kitartóan pusztították a V-1-esek kilövőállásait. Ezeknek hosszú rámpára volt szükségük a starthoz, és ezeket idővel sikerült lebombázni.

    A V-1 olcsó volt, ezrével lehetett bevetni, és nagyon sok erőt kötött le a védekezés. A németek nem sokkal később újabb csodafegyvert vetettek be, ami ellen már tényleg nem volt védelem: ez volt a V-2 rakéta, amiről majd máskor írunk.

    Az elv a mai napig változatlan: minél olcsóbb hajtómű, minél nagyobb robbanófej, és mindez pilóta nélkül. Ma már egy gyufásdoboznyi elektronika megoldja azt, amihez akkor száz kilónyi pörgő-forgó berendezés kellett. A fizika viszont szigorú: a komoly pusztításhoz kell egy tonna robbanóanyag, és ezt valahogy el kell reptetni a célpontig. Nyolcvan év telt el, de a háború… a háború nem változik.