A víz új állapotának felfedezéséhez a világ legnagyobb röntgenlézerét vetették be koreai kutatók. Ezzel olyan hatalmas nyomás alá helyezték a vizet, hogy az megszilárdult. Pedig nem is volt hideg.
Jéggé, normál esetben akkor válik a víz, ha azt lehűtjük fagypont alá. Azért tudunk például korcsolyázni, mert télen tartósan nulla fok alá hűl a levegő. Ilyenkor csak ki kell locsolni jó sok vizet, az megfagy, és már mehet is a korizás.
Különleges körülmények között azonban máshogy is előfordulhat „szilárd víz”. Például a Neptunuszon a hőmérsékleti és nyomásviszonyok miatt is ilyen van.
És most már tudjuk, szobahőmérsékleten, a Földön is lehet ilyet „csinálni”. Csak kell hozzá egy gigaerős lézergép.
Két új aszteroidát fedezett fel egy 12 éves kanadai iskolás szeptemberben. A két égitest a Mars és a Jupiter közti kisbolygóövben található. Az aszteroidákat azóta be is jegyezték abba a nemzetközi adatbázisba, ami a hasonló égitesteket tartja számon. A srác, Siddharth Patel ezzel a legfiatalabb „űrfelfedező” lett Kanadában.
Siddharth 5 éves kora óta figyeli a csillagokat, akkor kapta az első távcsövét. A felfedezését pedig a NASA egyik nemzetközi kutatási programjának keretében tette. A program résztvevői használhatják a NASA két legnagyobb űrteleszkópjának képeit. A Hawaii-n és Arizonában található teleszkópok alapvetően a Földre is veszélyes aszteroidákat keresik a Naprendszerben. Ennek segítségével olyan égitesteket is képesek kiszúrni, amik a Neptunuszon túl keringenek.
Hasonló objektumot fedezett fel a srác, de ez nem az, hanem a 243 Ida kisbolygó. Kép: Wikipedia
A fiú egyébként a felfedezésen túl új célokat tűzött ki magának: űrhajós szeretne lenni. Ezért nemrég csatlakozott a kanadai légierő ifjúsági programjához is. Itt a repülőgép-vezetésen kívül olyan dolgokat tanulhat, amik segíthetik elérni az álmait. Kanada több űrhajóst is küldött már fel a világűrbe, Siddharth az ő nyomdokaikba lépne. (space.com)
Meghökkentő műtétet hajtottak végre nemrég a King’s College nevű brit kórház orvosai. A 65 éves Denise Bacon-nél 2014-ben állapítottak meg Parkinson-kórt. Ez egy idegrendszert érintő, fokozatosan rosszabbodó betegség, ami mozgászavarokkal jár.
Bacon már nyugdíjas, korábban beszédterapeutaként dolgozott, vagyis beszéd-és kommunikációs zavarokkal küzdő embereknek segített. Nagyon szeretett klarinétozni, táncolni és úszni, de a betegsége miatt ezeket a hobbikat már öt éve nem képes űzni.
Most egy műtéttel igyekeztek segíteni rajta: mélyagyi stimulációt kapott, amely során elektromos árammal ingerelték az agya különböző területeit. A Parkinson nem gyógyítható betegség, a műtét csak a tüneteken javít.
A négyórás műtét során Denise Bacon végig ébren volt, de semmit sem érzett, hiszen elzsibbasztották a koponyáját és a fejbőrét. Miközben az orvosok kezelték Denise-t, ő klarinétozni kezdett, hiszen így azonnal mérhető volt, hogy van-e javulás a végtagjaiban. Örömmel tapasztalta, hogy az ujjai máris könnyebben mozogtak, így bátran játszott a hangszeren, pedig már évekkel ezelőtt abbahagyta a gyakorlást.
A nő a műtét után nem sokkal már a járásában is javulást tapasztalt. „Alig várom, hogy visszatérhessek az uszodába és a táncparkettre, hogy megnézzem, javultak-e ott is a képességeim” – nyilatkozta. Ebben a videóban nézhetitek meg a klarinétozást (a műtétből szinte semmi sem látszik):
„Új típusú” fát dobott piacra az amerikai InventWood nevű cég. Az anyag neve Superwood (Szuperfa), és azt egy Liangbing Hu nevű anyagtudós fejlesztette ki sok év alatt.
A fát elsőként vizes, vegyi anyagos fürdőben forralják, majd forró préseléses technikával összenyomják. Így lényegében a fa sűrűbbé válik.
Az egyhetes folyamat végére a faanyag erősebb lesz tízszer, mint az acél, miközben annál hatszor könnyebb.
A szuperfával a mainál akár négyszer könnyebb építményeket lehet felhúzni, ami a földrengésállóságukon is javíthat. Az alapozás is egyszerűbb lehet.
A vállalat első körben külső felületek burkolására ajánlja az új fát, később azonban a belső falakon és padlókon is alkalmazható lehet a megoldás. Sőt, végül akár bútorok is készülhetnek belőle. (Kispolgár / CNN)
Október elsején, 91 éves korában elhunyt Jane Goodall. A nevét lehet, hogy még nem ismerted, de képet biztosan láttál már róla. Ő volt az a szőke copfos tudósasszony, akit rendszeresen fotóztak csimpánzok társaságában. Évtizedekig kutatta az emberszabásúakat Afrikában, de nemcsak a csimpánzokhoz értett. Foglalkozott a növényekkel, a fajok sokszínűségével, és a természetvédelemmel is. 1977-ben intézetet alapított, ami főleg a fiatalokat segítette jobban érteni és védeni a környezetet. Több könyvet írt, ezeket magyarul is el lehet olvasni. Hitt abban, hogy a világot meg lehet változtatni, a béke nagykövetének is kinevezték. Sokan pedig úgy utaltak rá, hogy ő volt a „legtökösebb” nő a férfiak uralta tudósok között.
Jane Goodall néhány nappal ezelőtt egy konferencián New Yorkban. Kép: Facebook/Dr. Jane Goodall
Az egész egy plüssmajommal kezdődött
Valerie Jane Goodall Londonban született 1934-ben. A második születésnapjára egy játékcsimpánzt kapott az apukájától, amit annyira megszeretett, hogy egész életében ragaszkodott hozzá. Kicsi korától kezdve rajongott az állatokért, és alig volt tíz éves, amikor eldöntötte, hogy Afrikába megy, hogy állatok közt éljen.
Mivel ekkor épp dúlt a második világháború, a szülei pedig nagyon szegények voltak, ennek nem sok esélye volt. Viszont az anyukájától azt tanulta meg, hogy amiben igazán hisz, azt meg tudja csinálni, csak nagyon keményen kell dolgozni érte. Sosem mondták neki otthon azt, hogy ez lehetetlen, azt viszont igen, hogy használjon ki minden lehetőséget, akkor pedig megtalálhatja az utat az álmai felé.
A gimnázium után Jane titkárnőként és pincérként dolgozott. Afrika csak akkor került elérhető közelségbe, amikor egy barátnője szülei meghívták a farmjukra Kenyába. Itt találkozott a világhírű régésszel, Louis Leakey-vel. Leakey az ősi emberszabásúakat kutatta Afrikában, és úgy gondolta, hogy jobban érthetné az egykori állatok viselkedését, ha a ma élő csimpánzokról, orángutánokról és gorillákról is készülnének tanulmányok. Látva Jane lelkesedését, ő volt az egyike azoknak, akiket felkért erre a feladatra.
Nevet adott a csimpánzoknak
Jane Goodall ekkor kezdte tanulmányozni a csimpánzokat. Gyakorlatilag beköltözött a dzsungelbe egy csimpánzkolónia mellé. Időbe telt, míg az állatok megszokták, de végül egyre közelebb engedték magukhoz. Goodall legfontosabb felfedezése az lett, hogy megfigyelte, hogy a csimpánzok képesek eszközöket használni. A feljegyzéseiben ezt először egy általa „Szürkeszakállú David”-nek nevezett csimpánzon figyelte meg. Az állat sokáig ült egy termeszvár fölött, majd felállt, legallyazott egy ágat, és azzal kezdte kipiszkálni és megenni a termeszeket. A tudósok korában azt hitték, hogy csak az ember képes szerszámokat készíteni és használni. Jane Goodall felfedezése viszont pont ennek ellenkezőjét mutatta be.
Jane Goodall egy csimpánzkölyökkel. Kép: Facebook/Jane Goodall Intézet
Azt is ő írta le először, hogy a csimpánzok képesek csoportban vadászni, ezzel azt is megcáfolta, hogy a főemlősök csak növényeket esznek. Számok helyett a kutatásaiban minden állatot néven nevezett, és megfigyelte azt is, hogy mindegyik állatnak saját személyisége, egyedi hangulatai és érzelmei vannak.
Azt is ő írta le először, hogy a csimpánzok az emberéhez hasonló családokban élnek. Ezek a családok pedig nem mindig békések egymással, ha kell, harcba mennek a másik család vagy kolónia ellen. A hetvenes évek elején Goodall négy éven keresztül figyelt egy „polgárháborút” két népesebb család közt. Ez lett a történelem első feljegyzése egy olyan háborúról, amit nem emberek vívtak egymással. De megfigyelte azt is, hogy a csimpánzok milyen szerető gondoskodással nevelik az utódaikat, és előfordul köztük az is, hogy „örökbefogadnak” egy-egy elárvult kölyköt.
Évtizedekig tanulmányozta a csimpánzokat. Kép: Facebook/Jane Goodall Intézet
Miközben Goodall a kutatásait végezte Afrikában, felvették a Cambridge-i Egyetemre. Egyike lett annak a néhány embernek, akik anélkül szerezhettek ott doktori címet, hogy ténylegesen oda jártak volna.
A „Béke hírnöke” lett
Jane Goodall munkájára az egész világ felfigyelt. Rengeteg tudományos elismerést kapott, 2002-ben pedig az ENSZ akkori főtitkára a „Béke hírnöke” címet adományozta neki. A hírnököknek az a dolga, hogy szószólóként álljanak ki fontos ügyekért. Ilyenek például az emberi jogok, a béke, vagy az éhezés és a nyomor megszüntetése.
Szeptember 13-án még Chicagóban adott elő. Kép: Facebook/Dr Jane Goodall
Goodall rengeteg előadást tartott világszerte, ahol a munkájáról beszélt, és persze arról is, hogy milyen felelőssége van az embereknek abban, hogy a világ élhető és biztonságos maradjon. A 91 éves tudóst épp egy ilyen körúton érte a halál, amikor Kaliforniában sorra járta az egyetemeket. A nevét viselő intézet vasárnap délelőtt megemlékezést tart róla a budapesti Városmajorban. Ide természetesen állatokat is várnak, ahogy a közleményükben írják: „akinek van kutyája, mindenképpen hozza magával, mert Jane imádta őket.”
