Az infláció, vagyis a pénz romlása nem kímélte a virágokat sem. Az RTL Híradójából kiderül, hogy ötven százalékkal drágultak a temetői csokrok és koszorúk. Ennek főleg az az oka, hogy a virágosok is drágábban kapják az árut. Persze a temetőkben a legdrágább a virág: a városban 2000 forintért lehet venni egy cserép krizantémot, a sírkertben pedig már 6000 az ára. Az árusok is érzik, hogy az emberek spórolnak: a legkisebb, 1500 forintos koszorúk fogynak a legjobban.
A Mindenszentek és a halottak napja sok családban fájó ünnep, hiszen az elvesztett szeretteinkről emlékezünk meg. A gyertyagyújtás a temetőkben talán kissé ijesztőnek vagy éppen nagyon-nagyon szomorúnak tűnhet. De a temetők egyben különleges helyek is, és sokszor nem csak a gyászban, hanem a megnyugvásban is segíthetnek. Kosztolányi Dezső egyszer arról írt, hogy egyenesen szereti a temetőket. Így fogalmazott:
„egyszerűen s közönségesen szeretem a színeit, az őszi sárgáját, a haragoszöld tónusait, a csendjét, amely úgy veszi körül, mint egy néma zivatar. (…) Ezt a táncoló és csillogó felszínt szeretem, mikor kezemben egy becsukott könyvvel sétálok és csodálkozom, milyen csendesek egyszerre a lármás emberek, hogy hangzik ki beszédünk a csendbe és az örökkévalóságba.”
Magyarországon leginkább egyházi tulajdonú, illetve önkormányzatok által feltartott köztemetők léteznek. A szeretteinket egyházi vagy polgári szertartás keretein belül lehet örök nyugalomra helyezni. A különleges temetőkben mauzóleumok is vannak. Ezek sokszor hatalmas, díszes síremléképületek, koporsókkal, kápolnával, és hagyományosan a kiemelkedő, híres személyeknek, családoknak építtették őket. Magyarországon a leghíresebb emberek a fővárosi Fiumei Úti Sírkertben, illetve a Farkasréti Temetőben nyugszanak. De számos sportlegendánkat temették el az Óbudai Temetőben.
Albert Flórián labdarúgó sírja. Fotó: Wikipedia/Fekist
Lopott csontok, katonai temetők
Temetőben sétálni olyan, mint visszatekinteni a történelemre. A Fiumei Úti Sírkertben például Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleumát tekinthetitek meg, de itt van az 1848-49-es, illetve az 1956-os harcok hőseinek emlékhelye is. Ebben a sírkertben található a Munkásmozgalmi Panteon is, ahová a szocializmus legfontosabb személyiségeit temették, illetve kommunista politikusok nyughelyeként szolgál. Legutoljára Kádár Jánost temették ide 1989-ben. 2007-ben azonban valaki feltörte a panteont és ellopta Kádár koponyáját és néhány csontját is (illetve a felesége hamvait). Több száz embert hallgatott ki a rendőrség, de a csontok azóta sem kerültek elő.
A Munkásmozgalmi Panteon. Fotó: Wikipedia
Ahogy a Fiumei, úgy a Farkasréti temetőben is vannak úgynevezett művészparcellák. Ide azonban nem csak a kultúra nagyjait, a színészeket, zenészeket, írókat temetik, hanem a tudományos élet, a sportélet kiválóságait is. De utóbbiról nevezetes az Óbudai Temető is, ahol többek között Albert Flórián, Palotás Péter és Hidegkuti Nándor pihen.
Nemcsak Budapesten, hanem vidéken is vannak építészetileg, történelmileg és néprajzilag fontos temetők. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Szatmárcsekén nyugszik Kölcsey Ferenc, a Himnusz szerzője, egy meglehetősen híres temetőben, ahol hatalmas, fából faragott fejfák alatt nyugszanak a testek.
A fejfák embernagyságúak, csónak alakúak, és mintha még arcuk is lenne. Egyes elméletek szerint a fejfás díszítés egy ősi ugor temetkezési mód folytatásaként született, mások úgy vélik, a természet alakíthatta így a sírkert kinézetét. Szatmárcseke ugyanis a Tisza mellett fekszik, de árvíz idején is kellett temetni, így csónakokkal szállították az elhunytakat a temetőbe – azok meg ott maradtak fejfaként.
A szatmárcsekei temető. Fotó: Thaler Tamas/Wikimedia
Zalaegerszegen meglepő módon egy olasz katonai temető is található. Ez a sírkert az első világháborúban elesett olasz katonáknak állít emléket, több mint 1600 embernek. Solymáron II. világháborús brit katonai temető van, amelyet 1947-ben szenteltek fel.
Balatonudvari is egy különleges műemléki temető helyszíne. Az 1770-80-as években nyílt református és római katolikus temetőben szív alakú sírkövek állnak. Több mendemonda is született arról, hogy ki készíthette ezeket a sírokat. Az egyik szerint egy helyi szegény ember kitalálta, hogy a sírköveket szív alakúra kell faragni, az ugyanis illik a holtakhoz és az élőkhöz is. Állítólag ő maga faragta a köveket és pénzt sem kért érte.
Egy másik történet szerint egy kőfaragó legény veszítette el a szerelmét, ő állított ilyen sírkövet a kedvesének. A helyiek között pedig nagyon népszerű lett ez a forma. Mások arra tippelnek, hogy nem túl gyakorlott kőfaragók készíthették a sírköveket, és még a helyesírással is meggyűlt a bajuk, ugyanis sok helyen hibáztak a sírkövek szövegeiben.
Szív alakú sírkő. Fotó: torobala – Indafotó/Wikipedia
És a bónusz: nem Magyarországon, hanem a romániai Máramaros megyében található Szaplonca község híres temetője, a „Vidám temető”. Ennek a sírkertnek a fejfáin színes festmények és faragások, illetve vicces versek állnak. A festmények sokszor olyan jeleneteket ábrázolnak, amelyeket az elhunyt életéből vettek, de abszurd módon sok fejfán a halál oka szerepel: az egyik festményen például az látszik, ahogy valakit elüt egy autó. A hagyományt 1935-ben indította el egy román szobrász, aki azóta már meghalt (ő előre megírta a sírversét), de a tanítványa máig folytatja a fejfák készítését.
Egy autóbalesetben elhunyt ember fejfája. Fotó: Chainwit/Wikipedia
Ma van Mindenszentek ünnepe. Október végén sokan összekeverik, melyik nap micsoda, de ez nem olyan nagy baj. Elvileg október 31. a Halloween, ami csupa szellemes vidámság és tökölés; november 1. a Mindenszentek és november 2. a halottak napja.
Mindenszentek elsősorban a katolikus egyház ünnepe. Szenteket ugyanis csak ők ismernek el, a protestáns (református, evangélikus stb.) felekezeteknél nincsenek szentek.
Az egyház szerint a szentek olyan elhunyt emberek, akik haláluk után különleges beosztást kapnak a mennyben, és afféle miniszterként valamilyen ügy, hely vagy foglalkozás felelősei. A vallástörténészek szerint pedig ők azért vannak, mert az egyház így olvasztotta magába a korábbi többistenhitet. A hívők szeretik, ha az életük kapcsolódhat egy konkrét személyhez. Az ókori görög hajósok a tenger istenét, Poszeidónt kérhették, hogy nyugis legyen az útjuk. A későbbi keresztényeknél pedig Szent Miklós látja el a tengerészek védelmét. Ő egyébként ugyanaz a személy, mint a Mikulás, avagy Télapó.
Poszeidón leléphet, Mikulás a fedélzeten!
Szent akkor lehet valaki, ha az egyház szentté avatja. Ehhez előbb boldoggá kell kinevezni, utána léptethetik elő szentté. Mindkét kinevezéshez igazolni kell, hogy az illető halála után csodákat tett. A középkorban látványosabb csodákat is jelentettek. Ma már, a kamerák korában ezek mindig csodás gyógyulások, mert azt nehezebb ellenőrizni. Vagyis elég, ha valaki bemondja, hogy ő Szent Kleofáshoz imádkozott, és attól gyógyult meg.
Drogo, a csúnya emebrek szentje. Annyira nem is volt csúnya
Mostanra már megszámlálhatatlanul sok szent van, nem is jut mindegyiknek naptári nap vagy fontos beosztás. De már korábban elfogytak a miniszteri tárcák, így az újabb szenteknek egyre apróbb feladatokat tudtak csak adni. Az internet védőszentje Szent Izidor, a csúnya embereké pedig Szent Drogo. Szent Eligiusz úgy lett a benzinkutasok védőszentje, hogy korábban a kovácsokért és a lovászokért felelt, így az autók megjelenésével ezt az ügyet is megkapta.
Szent Friár a darazsaktól félő emberek védőszentje, Szent Magnus pedig a hernyók ellen véd. Szent Kolumbán a motorosokat igyekszik óvni, a taxisokért viszont már Szent Fiacrius felel. A másnaposság ügyvivője sajnos nem Szent Leokádia, hanem Bibiána lett. Nikodémiai Szent Adorján pedig a fegyverkereskedők védőszentje. Nem lehet könnyű dolga, amikor a mennyei tanácsban felveti, hogy kéne még néhány jó kis háború!
Pont a fegyverkereskedőknek ne lenne védőszentje?
Érdekes, hogy szenteket leváltani nem lehet. Tehát ha valakiről kiderül, hogy igazából egy véreskezű zsarnok volt, akkor is szent marad. Amúgy van köztük jó pár középkori uralkodó és pápa, akik egyáltalán nem voltak jó emberek.
Mindenszentek napján tehát a hívők ezt a sok-sok szinte névtelen, majdnem elfelejtett szentet is ünneplik. Tágabb értelemben ünnepe ez mindazoknak, akik ugyan nem hivatalos szentek, de jó szívvel emlékeznek rájuk. Így egy család saját ünnepeltje lehet a jószívű nagymama, aki nincs már velük. Ezért nem csoda, hogy ma már a Mindenszentek és a halottak napja összefolyik.
Ahogy tavaly már megírtuk, a Halloween körül mindig vita folyik. Vannak, akik szerint ez nem magyar dolog, aki ünnepli, az nem jó magyar, meg az ördögtől való, keresztényellenes, satöbbi. Igazából mindenki azt ünnepel, amit akar, és egyik sem kötelező. Sőt az sem olyan biztos, hogy a keresztény hittel nem fér össze egy jó kis szörnyes buli.
A Dunakanyarban fekvő Zebegény polgármestere viszont úgy érezte, neki személyesen kell megvédenie a falut a Halloweentől, konkrétan a töklámpásoktól. Két fiatal önkormányzati képviselő közös tökfaragást szervezett október 31-re. Ferenczy Ernő polgármester viszont ezt megtiltotta.
A töktől megállsz a fejlődésben!
A polgármester a Facebookon azt írta: „a Halloween és a haláltökök idegenek Zebegény szellemiségétől.” Ezenkívül szerinte „a haláltökök látványa, a halál figuráival való játék nemcsak kulturálisan idegen, hanem a gyerekek lelki fejlődését is kedvezőtlenül befolyásolja.”
„Zebegény nem Halloween-falu, és nem is lesz az!”, írta még.
Nem teljesen világos, milyen alapon gondolja megtiltani, hogy mások tököt faragjanak. Illetve az sem, hogy mit kezd majd a Valentin-nappal vagy a szintén külföldről behurcolt karácsonnyal.
Miért csinál ilyet egy ember?
A kérdés jogos, hiszen nyilván senkinek nem lesz baja a tökfaragástól (ha vigyáz a késsel), és a polgármester sem gondolhatja komolyan, hogy a gyerekeknek ez árt. Inkább arról lehet szó, hogy meg akarja mutatni, milyen nagyon keresztény ő. Ferenczyt a Fidesz támogatta a választáson. Talán úgy gondolta, jó pontot szerez a kormánypártnál, ha kiáll a „sátáni” Halloween ellen. A Fidesznek külön leányvállalata foglalkozik a kereszténység képviseletével, ez a Kereszténydemokrata Néppárt. Róluk itt írtunk többet.
Bár a tökfaragás-tökdíszítés jó kis családi program, nagyon nem mindegy, milyen elképzelésekkel vágunk neki. Ráadásul lenne itt néhány klímavédelmi szempont is, de erről később.
Az egyik legismertebb magyar fajta a szürkés héjú nagydobosi sütőtök
Mini tökokos
Jó sokféle tök létezik. Tökféle a cukkini és a görögdinnye is. A rántott tökhöz főzőtököt használunk, a sütőtökkrémleveshez sütőtököt és így tovább. Vannak viszont olyan tökök, amelyeket kifejezetten azért termesztenek, hogy aztán azok díszként szolgáljanak valahol. A dísztökök éppen ezért nem alkalmasak emberi fogyasztásra, a halloweeni tök sem az. Október elejétől két-három hétig ilyen tökökkel vannak tele az üzletek, hogy aztán töklámpásként vigyorogjanak az otthonokban. Hagyományosan ijesztően mosolygó fejjel ismerjük őket, pedig ezerféle módon fel lehet díszíteni őket az ünnepen. Lássuk!
A klasszikus faragás
Ha már beszereztétek a megfelelő dísztököt, az első és legfontosabb, hogy semmiképpen ne álljatok neki a faragásnak egyedül, felnőtt nélkül. A halloweeni tök kemény felületű, vastag húsú (hiszen tartósnak kell lennie) és kifejezetten nehéz vágni, sokszor komoly erőkifejtés kell hozzá. Az éles eszközök használatát hagyjátok meg a felnőtteknek. Amit biztonságosan meg tudtok csinálni, az az, hogy alaposan kipakoljátok a tök belsejét. Ehhez készítsétek elő a munkafelületet, használjatok újságpapírt vagy kartonpapírt, különben még fél év múlva is magokon fogtok mászkálni otthon. A tökből tehát kikaparhatjátok a magokat, illetve a felesleges, vastag húst.
Jó, ha már előre megbeszélitek a felnőttekkel, hogy milyen mintákat szeretnétek a tökbe vésni: ez lehet bármilyen ijesztő arc, vagy épp szerelmes emoji, akár valamilyen nyíl, szív, karika stb. A mintát előre is elkészíthetitek papíron, amit aztán körberajzolhattok a tökön, hogy könnyebb legyen a vágás. Az is jó megoldás lehet, ha sütiszaggató formákat használtok: ezeket a felnőttek óvatosan beverhetik a tökbe úgy, hogy a kivágott rész beleessen a tök belsejébe. Nem baj, ha nincs egyedi ötletetek. Rengeteg ötletet találtok a faragáshoz a neten. A tökbe tehettek apró mécsest is, de ma már sok helyen kaphatók ledes, elemmel működő gyertyák, amelyek biztosan nem gyulladnak ki.
Fotó: Pinterest
Vágás nélkül
A tököket nem egyértelműen muszáj felvágni. Egyben is lehet hagyni, majd kifesteni őket. Ehhez is bőven találtok a neten mintákat. A tökre festhettek akrilfestékkel, alkoholos filccel, de ragaszthattok rájuk mozgó szemeket vagy matricákat, strasszokat is. Egyesek gumicukrokat is felragasztanak, például békásat, kukacosat vagy vámpírosat.
Fotó: Pinterest
Ha szeretnétek klasszikus ijesztő arcot, a szemeket és a vigyort fekete papírból is kivághatjátok és ráragaszthatjátok a tökökre. Tény, hogy ez nem világít majd, de ettől még ékes dísze lehet az otthonotoknak. Ráadásul ezzel a módszerrel tényleg a csillagos ég a határ. Már egy kisebb tök is elég ahhoz, hogy legyen egy tökéletes fejforma, amiből aztán bármilyen élőlényt lehet csinálni. Akár szellemet vagy múmiát is, ha egy kis gézt is felhasználtok:
Fotó: Pinterest
De készíthettek egy nagyapótököt is:
Fotó: Pinterest
Vagy unikornist.
Fotó: Pinterest
A halloweeni tökfaragásnak meglepő módon van egy sötét oldala is. Nevezetesen az, hogy ma már világszerte terjed, és ezzel egyre több és több szétrohadt tök megy a kukába. Az Egyesült Királyságban tavaly 40 millió tököt vásároltak a britek, ennek több mint a fele aztán rögtön szemétté vált. A töktermesztés nem a legkörnyezetkímélőbb dolog, egy átlagos, 3 kilós darab termesztése akár 1000 liter vizet is igényelhet. Vagyis komoly gondot jelent, hogy ezek a tökök nagy energiaigényűek, mégis a kukában végzik. Ha a hulladéklerakókba kerülnek, a tökök üvegházhatású gázokra gyakorolt hatása megnő, mivel azokból metán szabadul fel.
Különbség tök és tök között
Az Egyesült Államokban és több külföldi országban arra biztatják a tököt vásárlókat, hogy használják fel a tök húsát levesekhez, currykhez és péksüteményekhez, például muffinokhoz, a magokat pedig pirítsák meg nassolnivalónak. De a külföldön termesztett, faragható tökök sokszor ehető fajták, míg Magyarországon leginkább a Halloween-tök dísztípusa terjedt el, ami nem az. Erre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is felhívja a figyelmet minden évben. Nemrég azt írták: a faragáshoz árusított tököknél a forgalmazóknak fel kell tüntetniük a címkén, hogy a termék nem élelmiszer. A Nébih szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy mérgezőek, de ezek a tökök nem esnek át azokon az ellenőrzéseken, amelyeket az étkezési célra árusított termékeknél elvégeznek.
