Címke: világ

  • Békét hoz-e a budapesti Trump-Putyin tárgyalás?

    Békét hoz-e a budapesti Trump-Putyin tárgyalás?

    Hamarosan nálunk találkozik az orosz és az amerikai elnök, hogy az ukrajnai békéről tárgyaljanak. Nem tudjuk, mi lesz ebből, de segítünk megérteni a helyzetet.

    A háború több mint három és fél éve folyik, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában. Ukrajna a Szovjetunió szétesése után is évtizedekig Oroszországhoz állt közel, korrupt féldiktatúrák vezetése alatt. Az orosz támadás előzménye, hogy az ukránok az Európai Unió, a Nyugat felé fordultak. Az oroszok viszont meg akarták tartani őket amolyan gyarmatként.

    Ukrajna térképe az elfoglalt területekkel. Forrás: ISW

    Jelenleg Ukrajna körülbelül egyötödét tartja megszállás alatt az orosz hadsereg. Ez milliók elnyomásával és súlyos bűnökkel is jár. Ennél tovább viszont nem jutott Vlagyimir Putyin serege. Az orosz elnök nagyon elszámította magát: alábecsülte az ukránok ellenállását, és túl sokat gondolt a katonáiról. Az utóbbi hónapokban alig mozdul a frontvonal, ahol drónok ezrei vadásznak mindenre, ami él, gurul vagy repül.

    Ki akar itt békülni?

    Oroszország iszonyú árat fizetett ezért a kis hódításért. Független források fél- és egymillió közé becsülik az orosz halottak számát. Tankok ezrei, repülőgépek százai vesztek oda, még a szovjet hagyatékból is. Putyin ezek után nem mondhatja az oroszoknak, hogy upsz, hülyeség volt az egész, inkább hazamegyünk. Valahogyan győznie kell, vagy legalább otthon meggyőzni mindenkit, hogy a háború megérte.

    Megsemmisített orosz tank Ukrajnában. Fotó: Ukrán Fegyveres Erők

    Kérdés az is, egyáltalán be akarja-e fejezni. A háború ürügyén növelhette az elnyomást, szinte bárkit bármiért lecsukathat vagy a frontra küldhet. Teljesen megsemmisítette a szabad sajtót, ellenőrzik az internetet – mindezt persze a hadisikerekért kell elviselni. A büntetőintézkedések, kereskedelmi korlátozások és az ukrán csapások miatt vannak ugyan gondok az ellátással, de az oroszok ezt egyelőre elfogadják. A békével visszatérnének olyan kínos kérdések, mint hogy mi a helyzet a kórházakban és a boltokban. És visszatérnének a katonák is a frontról: harcedzett, kemény férfiak, akiknek munkát kell adni, vagy bűnözőként élnek tovább.

    Az ukrán vezetés szintén nem fogadhat el bármilyen békét. Az oroszok olyan területeket is maguknak követelnek, amiket nem tudtak elfoglalni. Az ukránok viszont arról sem akarnak lemondani, amit már elvettek erővel. Őket is több százezernyi áldozat kötelezi arra, hogy ne adják olcsón a földjüket.

    Forrás: Kreml/ Wikipédia
    Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij még nem tárgyalt egymással

    A békét ki kell kényszeríteni

    Háborúzó országok nem úgy szoktak kibékülni, mint a veszekedő emberek. Nincs olyan, hogy na jó, inkább legyünk barátok. A békét mindig kikényszeríti valami. Például a katonai vereség. Az utóbbi időben a két fél egymás hátországára igyekszik csapást mérni, az ukránok főleg az orosz olajipart támadják. Ebben sokat segítenének az amerikai Tomahawk rakéták, amiket még nem kaptak meg. Lehet, hogy Trump ezekkel fenyegetve igyekszik majd Putyint meggyőzni. Eközben Ukrajna már gyártja a saját drónjait, ugyanerre a célra.

    Tomahawk cirkálórakéta. Fotó: US Navy

    Az első világháborúban hasonló állóháború alakult ki a nyugati fronton. Állandó ágyúzás, véráldozatok, és szinte semmi előrehaladás. Németországot akkor végül az éhezés, az utánpótlás hiánya, az otthoni elégedetlenség roppantotta össze, nem a fegyverek ereje. Ma mind az orosz, mind az ukrán vezetés bízik abban, hogy odaát egyszer csak elszakad a cérna, elfogy a pénz meg a harci kedv, és a másik feladja.

    Putyin és Trump néhány hónapja már beszélgettek a békéről – annak semmi eredménye nem lett. Izraelben viszont azóta befejeződött a háború. Ám ezt nem tárgyalások hozták el, hanem az izraeliek teljes győzelme ellenségeik felett.

    Kiemelt kép: Putyin és Trump augusztusi találkozója. Fotó: Kreml
  • Folyamatosan hívogatják a tűzoltókat egy amerikai ház halloweeni dekorációja miatt

    Folyamatosan hívogatják a tűzoltókat egy amerikai ház halloweeni dekorációja miatt

    Túlságosan is élethű halloweeni díszítést készített a házára egy Dél-Karolinában élő házaspár. Amanda Peden és Sam Lee otthona esténként úgy néz ki, mintha ömlene belőle a füst és elborították volna a lángok. A pár két évvel ezelőtt már bedobta az égő házas ötletet, de azok, akik erről nem tudnak, kétségbeesetten hívogatják a tűzoltókat a halloweeni időszakban.

    Amanda Peden és Sam Lee ünnepi dekorációi már-már helyi legendává váltak. 2021-ben egy teljes repülőgép-szerencsétlenséget állítottak fel a házuk elé csontváz utasokkal. 2022-ben egy autóbaleset rendeztek be egy felfordult teherautóval. Az égő ház volt a mesterművük 2023-ban, ezért is hozták azt most vissza.

    A helyi tűzoltóság vezetője elmondta, hogy két éve még rengeteg hívás érkezett az élethű dekoráció miatt. Idén nem olyan vészes a helyzet, de azért máris kaptak néhány hívást. Hogy megkímélje a helyieket a pániktól, Amanda Peden minden évben figyelmezteti őket a közösségi médiában, hogy néhány hétig minden este 8 és 10 óra között lángol majd a házuk, de nem lesz igazi a tűz. „Kérjük, ne hívják a tűzoltóságot!” – hangsúlyozta a bejegyzésekben. De ez nem elég. A tűzoltóknak ugyanis minden hívásra reagálniuk kell, így, ha bejelentést kapnak, kivonulnak a házhoz.

    A városban eltérően reagálnak a látványosságra. Egyesek szerint a párnak zseniális ötletei vannak, mások szerint be kellene tiltani, hogy ilyen merész dekorációkat tegyenek fel. Ők nem törődnek a kritikákkal, szerintük a legtöbb ember imádja a halloweeni házukat, és mindig lesznek olyanok, akiknek nem fog tetszeni.

    (Vice)

  • Budapesten találkozik Trump Putyinnal

    Budapesten találkozik Trump Putyinnal

    Az amerikai és az orosz elnök a magyar fővárosban fog tárgyalni az ukrajnai háború lezárásáról. Ezt Donald Trump tette közzé, és megerősítette az orosz fél is.

    A tárgyalás időpontjáról nincs még hír. A két vezetőt nagyon szigorúan védik, így a találkozó biztosan óriási felfordulással és útlezárásokkal jár majd.

    A két elnök idén nyáron már összeült ugyanerről beszélni, de ez nem hozott békét, sőt semmilyen eredménye sem volt. Egyelőre nem tudjuk, mit is értenek béke alatt. A megoldást ugyanis el kell fogadnia az orosz és az ukrán államnak is ahhoz, hogy a béke tartós legyen.

    A háború állásáról hamarosan részletesen írunk.

  • A fegyverek elcsitultak, a feszültség viszont megmarad a Gázai övezetben

    A fegyverek elcsitultak, a feszültség viszont megmarad a Gázai övezetben

    Hétfőn délelőtt húsz izraeli túsz szabadult ki a Hamász nevű terrorszervezet fogságából. Ők valamennyien azok közé a civilek közé tartoztak, akiket két évvel ezelőtt raboltak el palesztin terroristák Izrael területéről. Ezzel valamennyi, még életben lévő túsz hazajutott a családjához. Cserébe pedig közel kétezer palesztin fogoly szabadult ki az izraeli börtönökből.

    A túszok fényképei és a követelés, hogy hozzák őket haza, Izrael-szerte megjelentek az utcákon. Kép: Wikipedia

    A fogolycsere és a gázai háború felfüggesztése egy hosszú folyamat eredménye volt. Az elmúlt két év azonban rengeteg szenvedést hozott mind Izrael, mind pedig a palesztinok számára. 2023. október 7-én olyan elképesztően kegyetlen és véres terrortámadást hajtott végre a palesztin Hamász Izrael területén, amire még soha nem volt példa. A támadás nem volt előzmények nélküli. A térségben a bibliai időkig visszamenőleg állandó volt a feszültség. Erről itt írtunk részletesebben.

    Sokan inkább Izraelt bírálták

    Izrael szinte azonnal válaszolt a támadásra. Az általa indított háború legfőbb célja a Gázába hurcolt túszok kiszabadítása és a terrorszervezet felszámolása volt. Ez viszont rengeteg civil áldozattal járt. Egyrészt azért, mert a Gázai övezet viszonylag kicsi, nagyjából Budapest területének kétharmada. Viszont nagyon sűrűn lakott, ekkora területen több mint 2,2 millió ember élt. A Hamász a lakóépületek alatti alagúthálózatban húzta meg magát, a civileket és a lakóépületeket pedig pajzsként használta. És hiába szólították fel a civileket a távozásra, sokan ezt nem akarták, vagy nem tudták időben megtenni.

    Izraeli október 8-án légicsapással válaszolt a Hamász terror-cselekményeire. Kép: Wikipedia / UNRWA Photo by Ashraf Amra

    Az elmúlt két évben rengeteg bírálat érte Izraelt. Egyrészt azért, mert nagyon sok palesztin civil halt meg. Sokak szerint nem is csak a háború, hanem a katonai blokád miatt is. Azzal is vádolták Izraelt, hogy éhezteti a palesztin lakosságot. A gázai egészségügyi minisztérium szerint legalább 60 ezer ember halt meg, köztük sok nő és gyermek. Ezeket a számokat egyébként Izrael rendszeresen kétségbe vonja. De nem véletlen, hogy rengeteg tüntetés és tiltakozás indult világszerte Izrael ellen. A másik oldalon pedig azért bírálták az izraeli vezetést, hogy nem elég hatékony. Egyrészt nagyon sokáig tartott kiszabadítani a túszokat, sokan nem is élték túl a fogságot. Másrészt két év alatt sem sikerült teljesen lefegyverezni a Hamászt.

    A Hamász az elhurcolt 251 túsz közül 105-öt nem sokkal a támadás után átadott Izraelnek. Harmincan idén januárban szabadultak ki. Köztük volt öt thaiföldi vendégmunkás is. Cserébe Izrael több ezer bebörtönzött palesztint engedett szabadon, köztük elítélt terroristákat is. 88 túsz viszont meghalt.

    Békecsúcson tárgyalták meg a közel-keleti béketervet

    A múlt hét végén létrejött tűzszünetet egy békecsúcs követte, ahol több ország, köztük Amerika, Katar, Törökország és Egyiptom vezetői egy béketervet írtak alá. A csúcstalálkozó előtt hétfőn Izraelbe repült Donald Trump is. A tűzszünet egyébként nagy részben neki is köszönhető. Épp ezért egy hatalmas, nyolc emelet magas molinó várta az amerikai elnököt Jeruzsálemben, amin Trump a Nobel-békedíjjal látható. Ezt végül nem kapta meg, de nagyon vágyott rá. Megkapta viszont a legrangosabb izraeli állami kitüntetést, amiért a túszok kiszabadultak.

    Donald Trump amerikai elnök jelentette be a béketerv aláírását 2025. október 13-án. Kép: Wikipedia

    A békecsúcson már nem volt szó Trump korábbi hajmeresztő ötleteiről, miszerint telepítsék ki a Gázából a palesztinokat és épüljön fel itt egy tengerparti üdülőövezet. Viszont az amerikai elnök tervezetében az szerepelt, hogy a Hamász nem vehet részt a terület kormányzásában. Gázát egy szakértőkből álló bizottság vezetné átmenetileg. A terroristák alagútjait és fegyvergyárait meg kell semmisíteni. A tervben még szerepelt az is, hogy minden fegyvert le kellene adni a területen. A részleteket a terv aláírása után fogják kidolgozni, de most talán egy időre béke lesz Izraelben.

    A kiemelt képen az izraeli hadsereg katonái vonulnak harcba 2023 októberében. Kép: Wikipedia