Teréz napja van ma, boldog névnapot, ha így hívnak. Őszies, borongós időre készülj ma, sok helyen lesz felhős az ég. Viszont nem lesz különösebben hideg. De azért öltözz fel rétegesen.
Ha pedig fázol, bújj hozzá valakihez, akit szeretsz. Ma van ugyanis az ölelés világnapja. Az ölelés, vagyis a csüggölődés egyébként tényleg fontos és hasznos dolog, kimondottan jót tehet az egészségnek is. Nem véletlenül gyakorolják ezt a kedves szokást az emberek nap mint nap. Ha pedig épp nincs más kéznél, akkor ölelgetnek fákat vagy akár teheneket is. A tehenek velünk ellentétben nem tartanak ölelésnapot. Ha pedig tartanának, nem biztos, hogy elsősorban az embereket ölelgetnék szívesen.
Ma van a vakok és gyengénlátók, valamint a kézmosás világnapja is. 1750-ben pedig ezen a napon indult meg az első menetrend szerinti postakocsijárat Buda és Bécs közt. Az út két napig tartott és 15 forintba került. Ezért a pénzért akkoriban két borjút is lehetett venni, de hát a gyorsaságnak megkérték az árát.
Mindjárt jön a képregény és a szokásos érdekes cikkek. Este gyere vissza híradót olvasni. Legyen szép napod!
Az erősen kormánybarát Alapjogokért Központ elemzője élesen bírálta, hogy a Szabad Európa interjút készített a Tisza Párt elnökével. Szerinte ugyanis ez külföldi beavatkozás a magyar választásokba. Az elemző azt is sérelmezte, hogy a Szabad Európa miért nincs még bezárva vagy átalakítva Donald Trump amerikai elnök „irányelveinek megfelelően.” Az interjúban egyébként két magyar ember beszélgetett egymással magyar nyelven. Ezt tartotta külföldi beavatkozásnak az elemző. (444)
Magyar Péter a Szabad Európa stúdiójában. Kép: YouTube
Az interjúból egyébként az derül ki, hogy Magyar Péter, a Tisza elnöke nem indul el a tavaszi egyéni képviselőválasztáson a XII. kerületben, ha a volt felesége, Varga Judit is ott indul. De beszélt arról is, hogy a gyermekvédelemnek még mindig kiemelt témának kell lennie. Szó volt arról is, hogy nem adókat kell emelni, hanem meg kell nézni, milyen felesleges kiadásokra megy el az ország pénze. Megismételte azt is, hogy a kormány híresztelésével ellentétben a Tisza Párt nem tervez adóemelést. Kitért arra is, hogy szerinte a választásig még rengeteg lejárató kampánnyal kell az ellenzéknek szembenéznie. (Szabad Európa)
Még egy nap sem telt el a közel-keleti békecsúcs óta, de már lövöldözés volt a Gázai övezetben. Az izraeli sereg szerint a palesztinok megsértették a megállapodást és átlépték a számukra kijelölt határt, ezért lőttek rájuk. Arról is szólnak a hírek, hogy a Hamász nevű terrorszervezet próbálja fegyverrel megszilárdítani a hatalmát Gázában. (HVG)
Pénteken újra találkozik egymással Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Zelenszkij több javaslattal utazik Washingtonba, ahol nemcsak az elnökkel, hanem más politikusokkal és katonai vállalatok vezetőivel is találkozik majd. Az ukrán elnök szerint a találkozó fő témája a légvédelem lesz. Korábban egy tévéinterjúban azt is mondta, hogy nagy hatótávolságú rakétákat és még több szankciót kér Oroszországgal szemben, amikkel szerinte gyorsan le lehetne zárni az orosz-ukrán háborút. (MTI)
Nagy hatótávolságú Tomahawk rakéta. Kép: Wikipedia
A népszerű énekes, Korda György is belépett az egyik Fidesz által létrehozott Digitális Polgári Körbe. Ez a kör az Ulti nevet kapta, és olyan ismert fideszesek vannak benne, akik rajonganak ezért a kártyajátékért. Így a Reptér című sláger előadója mellett ott található az Ultiban Orbán Viktor miniszterelnök és Pintér Sándor belügyminiszter is. (ATV)
Az év végén megszűnik Európában a legendás zenecsatorna, az MTV. A Music Televison 44 éve indult, 1987-ben kezdte meg a főleg zenei klipekből álló adásait. Több évtizedig a fiatalok kedvenc és megkerülhetetlen tévécsatornája volt. Olyan legendás zenei videók jelentkeztek itt először, mint például a Michael Jackson-féle Thriller. Az MTV európai leállása annak köszönhető, hogy az emberek ma már egészen más platformokon hallgatnak zenét és néznek klipeket, így a tulajdonosnak már nem éri meg fenntartani a csatornát. (BBC)
Annyira elszaporodtak a kóbor macskák Cipruson, hogy mára az egymilliós sziget minden lakosára legalább egy gazdátlan cica jutna. De ez csak egy laza tipp, egyes környezetvédők szerint több százezer olyan macska lehet, amit még nem is számoltak össze. A helyzet pedig aggasztó, a cicák nemcsak a sziget élővilágát veszélyeztetik, hanem lassan a közlekedést is. Az ország környezetvédelmi biztosa szerint a megoldás az lehet, ha sikerülne befogni és ivartalanítani ezeket az állatokat. Ezért az állatok világnapja alkalmából több százezer eurót tettek félre erre a célra a ciprusi költségvetésben. Az akció viszont így is évekig tart majd. (Telex)
Hétfőn délelőtt húsz izraeli túsz szabadult ki a Hamász nevű terrorszervezet fogságából. Ők valamennyien azok közé a civilek közé tartoztak, akiket két évvel ezelőtt raboltak el palesztin terroristák Izrael területéről. Ezzel valamennyi, még életben lévő túsz hazajutott a családjához. Cserébe pedig közel kétezer palesztin fogoly szabadult ki az izraeli börtönökből.
A túszok fényképei és a követelés, hogy hozzák őket haza, Izrael-szerte megjelentek az utcákon. Kép: Wikipedia
A fogolycsere és a gázai háború felfüggesztése egy hosszú folyamat eredménye volt. Az elmúlt két év azonban rengeteg szenvedést hozott mind Izrael, mind pedig a palesztinok számára. 2023. október 7-én olyan elképesztően kegyetlen és véres terrortámadást hajtott végre a palesztin Hamász Izrael területén, amire még soha nem volt példa. A támadás nem volt előzmények nélküli. A térségben a bibliai időkig visszamenőleg állandó volt a feszültség. Erről itt írtunk részletesebben.
Sokan inkább Izraelt bírálták
Izrael szinte azonnal válaszolt a támadásra. Az általa indított háború legfőbb célja a Gázába hurcolt túszok kiszabadítása és a terrorszervezet felszámolása volt. Ez viszont rengeteg civil áldozattal járt. Egyrészt azért, mert a Gázai övezet viszonylag kicsi, nagyjából Budapest területének kétharmada. Viszont nagyon sűrűn lakott, ekkora területen több mint 2,2 millió ember élt. A Hamász a lakóépületek alatti alagúthálózatban húzta meg magát, a civileket és a lakóépületeket pedig pajzsként használta. És hiába szólították fel a civileket a távozásra, sokan ezt nem akarták, vagy nem tudták időben megtenni.
Izraeli október 8-án légicsapással válaszolt a Hamász terror-cselekményeire. Kép: Wikipedia / UNRWA Photo by Ashraf Amra
Az elmúlt két évben rengeteg bírálat érte Izraelt. Egyrészt azért, mert nagyon sok palesztin civil halt meg. Sokak szerint nem is csak a háború, hanem a katonai blokád miatt is. Azzal is vádolták Izraelt, hogy éhezteti a palesztin lakosságot. A gázai egészségügyi minisztérium szerint legalább 60 ezer ember halt meg, köztük sok nő és gyermek. Ezeket a számokat egyébként Izrael rendszeresen kétségbe vonja. De nem véletlen, hogy rengeteg tüntetés és tiltakozás indult világszerte Izrael ellen. A másik oldalon pedig azért bírálták az izraeli vezetést, hogy nem elég hatékony. Egyrészt nagyon sokáig tartott kiszabadítani a túszokat, sokan nem is élték túl a fogságot. Másrészt két év alatt sem sikerült teljesen lefegyverezni a Hamászt.
A Hamász az elhurcolt 251 túsz közül 105-öt nem sokkal a támadás után átadott Izraelnek. Harmincan idén januárban szabadultak ki. Köztük volt öt thaiföldi vendégmunkás is. Cserébe Izrael több ezer bebörtönzött palesztint engedett szabadon, köztük elítélt terroristákat is. 88 túsz viszont meghalt.
Békecsúcson tárgyalták meg a közel-keleti béketervet
A múlt hét végén létrejött tűzszünetet egy békecsúcs követte, ahol több ország, köztük Amerika, Katar, Törökország és Egyiptom vezetői egy béketervet írtak alá. A csúcstalálkozó előtt hétfőn Izraelbe repült Donald Trump is. A tűzszünet egyébként nagy részben neki is köszönhető. Épp ezért egy hatalmas, nyolc emelet magas molinó várta az amerikai elnököt Jeruzsálemben, amin Trump a Nobel-békedíjjal látható. Ezt végül nem kapta meg, de nagyon vágyott rá. Megkapta viszont a legrangosabb izraeli állami kitüntetést, amiért a túszok kiszabadultak.
Donald Trump amerikai elnök jelentette be a béketerv aláírását 2025. október 13-án. Kép: Wikipedia
A békecsúcson már nem volt szó Trump korábbi hajmeresztő ötleteiről, miszerint telepítsék ki a Gázából a palesztinokat és épüljön fel itt egy tengerparti üdülőövezet. Viszont az amerikai elnök tervezetében az szerepelt, hogy a Hamász nem vehet részt a terület kormányzásában. Gázát egy szakértőkből álló bizottság vezetné átmenetileg. A terroristák alagútjait és fegyvergyárait meg kell semmisíteni. A tervben még szerepelt az is, hogy minden fegyvert le kellene adni a területen. A részleteket a terv aláírása után fogják kidolgozni, de most talán egy időre béke lesz Izraelben.
A kiemelt képen az izraeli hadsereg katonái vonulnak harcba 2023 októberében. Kép: Wikipedia
Van egy tudományos alapon is vizsgált félelem, amit kuloultrofóbiának, más néven bohócfóbiának is neveznek. A bohócfóbiások ugyanúgy rettegnek a bohócoktól, mint például a pókfóbiások a pókoktól. Ez a félelem általában valami rossz gyerekkori élményből fakad. De az is okozhatja, hogy a bohócok kiszámíthatatlanul viselkednek, az arcuk pedig el van takarva. Nem véletlen, hogy gyakori szereplői a horrorfilmeknek.
Amerikában létezik egy hotel, amit jó, ha messze elkerül az, aki fél a bohócoktól. A Nevada államban található Tonopah városában működik ugyanis a világ egyik legfurább szálláshelye, a Clown Motel, ahol több mint hétezer bohóc található. Az előtér, a folyosók és a szobák is hemzsegnek a bohócoktól. Ha pedig ez nem lenne elég, néhány szobát úgy rendeztek be, mintha azok az Ördögűző, a Péntek 13 vagy a Stephen King-féle AZ című horrorfilmek helyszínei lennének.
Ki ne szeretne ilyen szobában aludni? Kép: Facebook
A szállodát egy testvérpár üzemelteti 1985 óta, akik nemcsak a motelt örökölték meg az édesapjuktól, hanem a 150 darabból álló bohócgyűjteményét is. Ez pedig az évek során csak bővült, rengeteg bohócot a látogatók ajánlottak fel a szállásnak. A motel mellett ezért már bohócmúzeum is nyílt, ahol a legkülönlegesebb darabokat állítják ki.
Az évek során jelentősen megnőtt a bohócok száma a szálláson. Kép: Facebook
A hely így októberben különösen népszerű. A közelgő Halloween rendszeresen a városba vonzza a borzongásra vágyó embereket. A szálloda mellett ráadásul egy régi temető is áll, ahova az egykori bányászváros sokszor erőszakos hallállal elhunyt lakóit temették.
Talán nem véletlen, hogy a hotel lakói sokszor furcsa hangokat hallanak a szobákban. Az egyik szobát ráadásul évekre le is kellett zárni, mert állítólag több rejtélyes haláleset történt benne. A szállodában extra szolgáltatásként olyan mérőeszközt is lehet bérelni, ami kimutatja a szellemek elektromágneses hullámait. Persze semmi bizonyíték nincs arra, hogy az ijesztő bohócok mellett kísértetek is lennének a motelban.
A szomszédos temető miatt még kísértetiesebb a hely. Kép: Facebook
Ha belerúgsz az asztal lábába, és csillagokat látsz a fájdalomtól, biztosan nem szép szavak jutnak először az eszedbe. Nyilván káromkodsz egy cifrát. És lehet, hogy pont emiatt leszel leszidva, pedig már mi is írtunk arról, hogy a káromkodás esetenként a fájdalmat is csillapíthatja. Több kutatás bizonyította már, hogy a csúnya beszéd bizony segíthet abban, hogy jobban érezd magad. Akkor van baj, ha ezzel megbántasz másokat, vagy épp mások becsületébe gázolsz.
A káromkodás valószínűleg egyidős a nyelvvel. A magyar nyelv ráadásul meglehetősen választékos, ha szitkozódásról van szó. Gyakorlatilag úgy is lehet káromkodni, hogy abban egy darab ronda vagy trágár szó sem hangzik el.
Kép: Wikipedia
A középkorban büntették a káromkodást
Őseink is szitkozódtak már, az első írásban is fennmaradt magyar káromkodás egy 15. századi kódexben található. Akkoriban azért óvatosabbnak kellett lenni, főleg az istenkáromlással, mert amiatt komoly büntetés is járhatott. A kisebb anyázásokat vesszőzéssel vagy botütésekkel büntették, de a visszaeső káromkodóknak akár a nyelvét is kitéphették a középkori egyházi feljegyzések szerint. Volt, ahol halálbüntetés is járt az istenkáromlásért. Egyes országokban (pl. Iránban) ez a mai napig halálos bűnnek számít.
Az első írásban fennmaradt káromkodás viszont egészen cifrára sikerült.
Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, iwttatok werenkewht, ma yzzywk thy wertheketh
Ez annyit tesz, mint: „Veszteg, k*rvanő fia sz*ros német, ittátok vérünket, ma isszuk ti véreteket.”
A szöveg az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményében található Dubnici krónikában olvasható. Az idézett rész I. Lajos korához köthető, amikor Habsburg Albert osztrák herceg a svájciakkal vívott csatában kér segítséget a magyaroktól. A krónika szerint a csatában „úgy hullottak le a szájas németek a magyarok előtt, mint ökrök a vágóhídon.”
A középkorban gyakori volt az is, hogy az ördögnek ajánlották rosszakaróikat a káromkodók. Az, hogy valakit vigyen el az ördög, meglehetősen gyakori szitokszó volt. Ugyancsak elterjedt volt mások édesanyját és a női rokonait erkölcstelen jelzőkkel illetni. Erre nem írnánk példákat, csak annyit jegyeznénk meg, hogy pontosan ugyanígy működnek ezek a káromkodások ma is.
A leghosszabb magyar káromkodás beférne a Guinness Rekordok Könyvébe is.
A valaha feljegyzett leghosszabb magyar káromkodást viszont azért nem lehet teljes terjedelmében idézni, mert több mint 600 szóból áll. Ez egy szitkozódó levél volt, amit Horváth Mihály várkapitány írt egy bizonyos tatai Szabó Gyurkának 1663-ban. Egy kis ízelítő a levélből:
„Szolgálatomnak töled való meg tagadása után, Istennek semminémű áldása ne száljon reád, Istentöl el szakatkozott, menny-országhoz háttal fordúlt, parázna, disznó életü, tisztátalan, vissza aggott, ebre ütött, k*rva feleségű, hunczfut, beste lélek kurafi. […] Két száz lépésre ki érzik a bor s égett bor szaga az eb szájadbúl: hiszen, te sem Istennek sem embernek nem kellesz immár, dzsidázott, dárdázott, bénna, lélek kurafi…”
A magyar költészetben is rengeteg káromkodás van, Janus Pannoniustól Petőfi Sándorig előszeretettel trágárkodtak a költők a versekben. Ezekkel valószínűleg nem találkozol majd az iskolában. És ha azt vesszük, hogy a mai rapperek olyanok, mintha modern költők lennének, talán elnézhetjük nekik, hogy a szövegeik tele vannak trágár szavakkal.
És persze, hogy káromkodtak a szüleid és a nagyszüleid is, mindig épp a kornak megfelelően.
Íme néhány szép példa, amit a Nyelv és Tudomány nevű folyóirat gyűjtött:
„Legyen száz gyűrűje, de ujja egy se!”
„Kapd be a kéthetes kapcába csavart gumicsizmából kirángatott nagylábujjam!”
„Vésnök dolgozzon a neveden!”
„A hátad legyen elől!”
„Úgy töröllek szájon mindjá’, hogy a fogaid körmérkőzést játszanak a bennmaradásért!”
Ezek után pedig valahol szomorú, ha valaki csak annyival intézi el a káromkodást, hogy „anyád”.
Egészen ritka és különleges égi látványosságban lehet részed néhány nap múlva. Ha minden igaz, szabad szemmel is látható lesz majd a C/2025 A6, vagyis a Lemmon-üstökös, amit utoljára nagyjából 1350 évvel ezelőtt figyelhettek meg az emberek. A Lemmon ugyanis egy úgynevezett hosszú periódusú üstökös. Aki most lemarad róla, a 32. században találkozhat vele legközelebb.
Az üstököst egy égboltfelmérő program fedezte fel idén januárban, amikor földközeli objektumokat keresett. A csillagászok először aszteroidának nézték, mert elég pici volt. A pályájának kiszámítása után viszont biztossá vált, hogy egy üstökösről van szó.
A C/2025 A6 (Lemmon) üstökös Forgács Attila felvételén Utah államból, 2025. szeptember 26-án 04:12-kor (helyi idő). Az észleléshez használt műszer: Takahashi FSQ Fluorite.https://eszlelesek.mcse.hu
Október 21-én kerül legközelebb a Földhöz, de 22-én lesz a legkönnyebb észrevenni. Ekkor ugyanis az Izar nevű fényes csillag közelében lesz látható. A nyugati horizonton keresd majd, nagyjából 22 fokos magasságban. Szabad szemmel is látható lesz majd, ha nem lesz felhős az ég, de egy távcsővel még pontosabban meg lehet majd figyelni. Ha ekkor lemaradnál róla, november 7-én kora este még felbukkanhat az üstökös a horizont felett a Kígyótartó csillagképnél. Később már csak a Föld déli féltekéjéről lehet megfigyelni.
Ha sikerül elcsípned az üstököst, egy zöldes pöttyöt látsz majd. Mögötte jelenleg halvány, vékony, több tekergőző szálból álló csóva látható. Ha biztosra szeretnél menni, és nem akarsz lemaradni erről a különleges eseményről, több csillagvizsgáló, például a Svábhegyi Csillagvizsgáló is üstökösváró programot szervez október 22-re. (Svábhegyi Csillagvizsgáló)
Te is szavazhatsz a 2026-os Év Gombájára. A szavazással a magyar gombavilágra és a gombákat kutató magyar tudósokra szeretné felhívni a figyelmet a Magyar Mikológiai Társaság. (A mikológia a gombákkal foglalkozó tudomány hivatalos neve.)
Az akácpereszke a homoki akácosokban nő. Gombához méltó módon szereti az esőt és a kellemesen magas hőmérsékletet. Ehető gomba, de ahogy az összes gombát, ezt is érdemes megmutatni gombaszakértőnek, mielőtt pörkölt lesz belőle.
Csoportos csiperke
Csoportos csiperke. Kép: Magyar Mikológiai Társaság
Magyarországon védett fajnak számít. Ezért hiába ehető, nem szabad leszedni. Csoportban nő, sötét, durván pikkelyezett kalapja van. A latin nevét (Agaricus bohusii) Bohus Gábor magyar mikológusról kapta.
Narancsos csengettyűgomba
Narancsos csengettyűgomba Kép: Magyar Mikológiai Társaság
Változatos megjelenésű faj, sárga kalapja sokszor áttetszően bordás, a közepe lehet ráncos-erezett is, valamint tönkje gyakran sötétebben szálas, pikkelyes. Lombos fák korhadó faanyagán, forgács és fűrészporhalmokon nő, ehető gomba.
Az Év Gombájára ezen a linken szavazhattok október 15-ig.
Igazi őszi idő lesz ma, szeles, borongós, bár nem kimondottan hideg. Boldog névnapot kívánunk minden Brigittának.
Ma van a lánygyerekek világnapja. Ettől most a fiúgyerekek kicsit kirekesztve érezhetik magukat, pedig semmi okuk rá. Ezt a napot ugyanis azért tartják, mert még mindig van a világon egy csomó hely, ahol a lányok óriási hátrányból indulnak neki az életnek. És bár ma már sokkal jobb a helyzet, mint mondjuk 10 éve, de van hova fejlődni. A világon ma is legalább 130 millió olyan kiskorú lány van, aki nem járhat iskolába. És évente még mindig tíz millió körül van azoknak a 18 év alatti lányoknak a száma, akiket akaratukon kívül férjhez adnak. Pedig a világ sehol se tartana a lányok, vagyis a cinkák nélkül, ahogy a székelyek nevezik őket. Szóval, kedves fiúgyerekek, tessék odafigyelni a lányokra! És soha ne hagyjátok szó nélkül, ha azt látjátok, hogy kimaradnak, lemaradnak valamiről, csak azért, mert lányok.
A művészetekben például jócskán kisebbségben vannak a lányok. Ettől teljesen függetlenül ma kicsit bővebben is olvashattok a friss Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról, aki férfi. De más érdekességekkel is készültünk. Kellemes pihenést kívánunk szombatra.
María Corina Machado venezuelai parlamenti képviselő kapja idén a Nobel-békedíjat. Az indoklás szerint a képviselő rengeteget tett a venezuelai nép demokratikus jogaiért. Venezuelában egyre jobban gyengül a demokrácia, a legutóbbi választásokat elcsalták. Annak ellenére maradt hatalomban a jelenlegi vezetés, hogy a választást az ellenzék nyerte. Machado egy olyan szervezet élén áll, ami a szabad választásokért dolgozott. Hiába jutott be képviselőként a parlamentbe, országában bujkálni kényszerül, így az sem biztos, hogy el tud utazni a decemberi díjátadóra. (MTI)
Kép: Facebook/Nobel Prize
Donald Trump amerikai elnök évek óta emlegeti, hogy megérdemelné a Nobel-békedíjat. A Fehér Ház kommunikációs igazgatója az X-en jelezte, hogy nem ért egyet a Nobel-bizottság döntésével. Szerinte Trump továbbra is békéket fog kötni, háborúknak fog véget vetni, és életeket fog megmenteni. „Humanitárius szellemiségű ember, és soha nem lesz hozzá hasonló, aki a puszta akaraterejével hegyeket tudna megmozgatni” – írta Trumpról a kommunikációs igazgató. Hozzátette azt is, hogy „a Nobel-bizottság bebizonyította, hogy a politikát a béke elé helyezi.” (Telex)
Életbe lépett a tűzszünet Gázában, ahol két éve dúl a háború Izrael és a Hamász nevű terrorszervezet közt. Az izraeli miniszterelnök azt közölte, hogy minden izraeli túsz haza fog térni a következő napokban, akár életben van még, akár nem. De Izrael azt is hangsúlyozta, hogy addig maradnak a seregeik Gázában, amíg el nem érik a Hamász teljes leszerelését. (Reuters)
Miután a Meta leállította az Európai Unióban a politikai hirdetéseket a Facebookon, a töredékére esett vissza a Harcosok órája videóinak nézettsége. A Harcosok órájában kormánypárti politikusok adnak propagandainterjúkat. A friss adatok szerint a korábbi 100-200 ezres nézettség jelentősen csökkent. A fizetett hirdetések leállítása után egy-egy adást mindössze 3-4 ezren láttak csak. (Telex)
Fizetett hirdetések nélkül csekély érdeklődés mutatkozik a műsorra. Kép: YouTube
Erős földrengés rázta meg a Fülöp-szigetek déli részét. A 7,6-os erősségű földmozgás után szökőár-riasztást is kiadtak. Több tengerparti település lakóit kitelepítették, mert itt három méter magas hullámokra számítottak. A Fülöp-szigeteken nem ritka a hasonló esemény, az ország a Csendes-óceáni földrengés-aktív zónában fekszik. Itt évente átlagosan 800 földrengést mérnek. (BBC)
Folytatást kap a Minecraft-film, a gyártó cég 2027 júliusára ígérte az új rész bemutatóját. Az Egy Minecraft-filmidén év elején került a mozikba, és világszerte közel egymilliárd dolláros bevételt hozott. A film alapjául szolgáló videójáték pedig továbbra is az egyik legnépszerűbb játék a világon. (Mafab)
Jön a film folytatása, Jack Black-kel és Jason Momoával. Kép: Facebook/IGN
Virágba borult a világ legszárazabb helyének számító Atacama-sivatag. A Dél-Amerikában található sivatagban az éves csapadékmennyiség csupán 2 milliméter szokott lenni, az eső és a havazás rendkívül ritka. Idén viszont néhány magasabban fekvő pontján két hónap alatt komolyabb csapadék hullott, emiatt látványos virágzásnak indult a sivatag. Az ideihez hasonló úgynevezett szupervirágzás ritka, 5-7 évente szokott előfordulni. (Iflscience)
Ilyen szép virágos is tud lenni a világ legsivárabb helye, az Atacama-sivatag. Kép: Wikipedia
Mielőtt elterjedtek az okostelefonok, sokkal többen olvastak nyomtatott újságokat, mint ma. Ez nem is volt olyan régen, bár te már nem emlékezhetsz erre. De még olyan 15-20 évvel ezelőtt is százezres példányszámban jelentek meg napilapok, amik a legfontosabb híreket közölték. És hiába volt már több olyan újság, ami csak online működött, a nyomtatott hírlapoknak komoly tekintélye volt. Kiemelt szerepük volt abban, hogy az embereket tájékoztassák a fontos ügyekről.
2016-ban Magyarország legnagyobb országos politikai napilapja a Népszabadság volt. Bár az olvasóinak száma ekkorra már jelentősen lecsökkent az internet miatt, de még így is nagyjából kétszer annyian vásárolták meg vagy fizettek rá elő, mint a második legnagyobb Magyar Nemzetre. Épp ezért volt hatalmas felháborodás abból, hogy 2016. október 8-án egyik napról a másikra nem jelent meg többet a lap.
Az újság bezárása ugyanolyan meglepetés volt az ott dolgozó újságíróknak, mint az olvasóknak. A döntést a tulajdonos hozta meg, aki szerint veszteséges volt már az újság. Később viszont az is kiderült, hogy az erősen kormánykritikus, inkább baloldali újság szúrhatta a hatalomban lévő politikusok szemét. A kormánypártok már akkor is a Fidesz és a KDNP voltak, a miniszterelnököt pedig ugyanúgy Orbán Viktornak hívták, mint most.
Mi volt a baj a lappal?
A Népszabadság először 1956. november 2-án jelent meg. Az akkori Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) adta ki. A lap beszámolt a forradalom alakulásáról és megírta azt is, hogy Nagy Imre kormánya tiltakozik a szovjet csapatok bevonulása ellen. A forradalom leverése után az emberek nem voltak hajlandók megvenni a lapot, volt, hogy inkább nyilvánosan elégették. A Kádár-kormány utasítására átalakították a szerkesztőséget, innentől kezdve az újság az MSZMP pártlapjaként működött. Az újságban csak az jelent meg, amint a pártközpont engedélyezett. Az újság 7-800 ezer példányban kelt el naponta.
A lap második száma. Kép: Facebook/Bednárik Imre
A rendszerváltás után az újság részvénytársasággá alakult. Maradt baloldali szellemiségű, de alapvetően tisztességes sajtótermékként működött. 1996-ban, az első magyar újságok egyikeként elérhetővé vált az interneten is. Számos fontos ügyről elsőként a Népszabadság számolt be. És talán amiatt haragudott a lapra a Fidesz, mert rendszeresen beszámoltak a párt körüli turpisságokról is. A legutolsó lapszámokban például azt feszegette az újság hogy milyen pénzből repült helikopterrel egy esküvőre Rogán Antal, aki már akkor is miniszter volt.
Egyik napról a másikra zárták be
Az, hogy 2016. október 8-n jelent meg utoljára a lap, meglepő volt, de már voltak aggasztó jelek. Az újságot kiadó céget egy osztrák vállalat vette át, aminek a fő tulajdonosa egy Heinrich Pecina nevű üzletember volt. Ő még ebben az évben összevonta az összes magyar médiatulajdonát egy Mediaworks nevű cégbe. Ez lett Magyarország legnagyobb lapkiadója, ami azóta is számos napilap, hetilap és online újság kiadásáért felel. Ezek többsége nyíltan, vagy burkoltan támogatja a Fidesz-kormányt.
Ugyanazzal a címlappal jelentek meg a Mediaworks vidéki lapjai 2016. november 25-én.
A Népszabadság munkatársai 2016 októberében arra készültek, hogy egy másik irodaházban fogják folytatni a munkát. A holmijukat bedobozolták, a költözéshez pedig már a pizzarendelést is leadták. Aztán október 8-án, egy szombat reggel már nem tudtak belépni a levelezésükbe. Az újságírók céges telefonjait blokkolták, így egymást is alig érték el, nehezen derült ki, hogy mi történt pontosan.
A tulajdonos az újságírók és a főszerkesztő előzetes tájékoztatása nélkül egyszerűen felfüggesztette a lapot. Nemcsak a nyomtatott újságot zárta be, hanem az online felületet is. Az volt az indok, hogy a lap veszteséges, vagyis többe kerül az előállítása, mint amennyi a bevétele. Egy ideig még azzal is hitegettek, hogy a bezárás csak átmeneti. Decemberre azonban végleg megszüntették a lapot és lekerült a Népszabadság felirat a szerkesztőség épületéről is. Ezt a pillanatot látod a kiemelt képen.
Az újság megszüntetése ellen rengetegen tiltakoztak, sokan a sajtószabadság elleni lépésnek, politikai beavatkozásnak tekintették a lap bezárását. Több tüntetés zajlott az újságért, és komoly nemzetközi visszhangja lett az ügynek. Volt olyan külföldi napilap, ami magyar címlappal jelent meg. A CNN nevű neves hírcsatorna is hosszan foglalkozott az üggyel. Az Európai Bizottságban is téma lett a magyar sajtószabadság. Bár voltak ilyen tervek egyes újságírók részéről, a lapot végül nem indították újra. Szerepét idővel a megerősödő független internetes lapok vették át – amelyek továbbra is nagyon zavarják a kormányt.
A Dennik N című szlovák napilap magyar címlapja 2016. október 9-én. Forrás: Facebook/Népszabi Szerkesztőség
