Bejelentette az angol oktatási minisztérium, hogy megváltoztatja az általános iskolai tananyagot. 2028-tól a diákok tanulnak majd a suliban az álhírekről és a pénzügyekről is.
Többek között arról lesz szó, hogy hogyan lehet felismerni a hamis híreket, beleértve a mesterséges intelligenciát is, illetve hogyan lehet azonosítani a téves és félrevezető információkat. De arról is tanulnak majd a diákok, hogy hogyan lehet elsajátítani a kritikus gondolkodást, többek között azért, hogy sikeresen megvédjék magukat az interneten.
A gyerekek a matekórán tanulnak majd arról, hogyan lehet pénzt spórolni és beosztani azt, illetve hogy mi az a kamat és a jelzálog.
Tavaly és tavalyelőtt is írtunk nektek az egyik kedvenc versenyünkről, a Comedy Wildlife Awardsról, amin a világ legviccesebb természetfotóit keresik és díjazzák.
A szervezők csak december 10-én hirdetnek fődíjast, de addig is közzétették azt a negyven fotót, amelyek közül majd kikerül a győztes.
A kiírás szerint a versenyre olyan fotókat lehet küldeni, ahol az állatok vicces, emberi gesztusokra hasonlító dolgokat csinálnak. Idén táncoló orangután és füstölő kacsa is van!
A díjat tíz évvel ezelőtt két természetfotós alapította, akik szerették volna felhívni a figyelmet az állatok és élőhelyeik védelmére. A verseny az évek során több millió dollárt gyűjtött össze 80 ország 220 természetvédelmi alapítványának.
Kiválogattuk a döntősök közül a kedvenceinket, itt érkeznek:
Régebben írtunk már nektek arról, hogyan maradtak fent a jelenleg is uralkodó európai királyi családok. Többek között Hollandiának, Spanyolországnak és Norvégiának is van királyi családja, de ha valaki ezt a kifejezést emlegeti, akkor a legtöbbször az Egyesült Királyság uralkodójára és annak rokonaira gondol.
A jelenleg uralkodó III. Károly király életével (illetve a családjával) is foglalkoztunk már. Ők amolyan celebként működnek és főként jelképes feladatokat látnak el. Károly minden héten találkozik a mindenkori miniszterelnökkel, beszédeket mond a parlamentben, vendégül látja az országba érkező államfőket és így tovább. A család többi tagja, vagyis „dolgozó tagjai” ezekben a feladatokban segítik őt, kinevezéseket osztanak, szalagokat vágnak át. A királyi családnak azok a tagjai, akik ellátják a feladatokat, mindenféle címeket kapnak, illetve használhatják a His/Her Royal Highness (ő királyi fensége) megszólítást.
Károly és Kamilla. Hivatalos udvari fotó
A legfontosabb dolgozó tagok:
III. Károly király és a felesége, Kamilla királyné,
a trón örököse, Vilmos herceg és a felesége, Katalin hercegné, illetve három gyerekük, György, Sarolta és Lajos herceg,
II. Erzsébet királynő második gyereke, Anna hercegnő, illetve negyedik gyereke, Eduárd herceg és felesége, Zsófia hercegné.
Vilmos herceg, Károly király, Kamilla királyné és Eduárd herceg. Fotó: Royal Family/Instagram
A kegyvesztett herceg
II. Erzsébet királynőnek négy gyereke van, a fent említett Károly, Anna és Eduárd herceg mellett András herceg, aki jelenleg 65 éves. Korábban haditengerész volt, egy ideje visszavonultan él. Ennek az az oka, hogy 2010-ben kiderült: kapcsolatban állt egy igazi szörnyeteggel, Jeffrey Epsteinnel. Ő egy amerikai üzletember volt, aki magas rangú körökben mozgott. Nőket, illetve gyerekeket hálózott be, hogy a társai – és ő is – erőszakosan bántalmazhassák őket. Epsteint elítélték, 2019-ben a börtönben vetett véget az életének.
András herceg Jeffrey Epstein barátja volt. Amikor utóbbi ellen bírósági eljárás indult, a nyilvánosság elé állt egy nő, Virginia Giuffre. Azt állította, hogy 17 éves korában András herceg többször is bántalmazta őt, ezekre a találkozókra pedig Epstein kötelezte. A nő aztán be is perelte a herceget, aki mindig tagadta a vádakat.
A fotó közepén András herceg. Kép: Wikimedia
András már ekkor visszavonult a közfeladatoktól, és a bírói ítéletig lemondott minden rangjáról. 2022-ben peren kívül egyeztek meg, vagyis András rengeteg pénzt fizetett azért, hogy Giuffre hallgasson. Három évvel később, idén tavasszal Giuffre szintén véget vetett az életének.
András nyilvánvalóan rettentően súlyos ügybe keveredett. Egy interjúban azt mondta, nem emlékszik, hogy valaha is találkozott volna Giuffre-vel. „Egyszerűen soha nem történt meg” – tette hozzá. De ennek már hat éve, a királyi család pedig lassan és nehezen, de végre reagált az ügyre. Az apja, Károly király megfosztotta őt hercegi, grófi, bárói címeitől, a katonai rangjaitól és a király pártfogásától is.
A Buckingham-palota erkélyén a királyi család 2006-ban. Balról jobbra: Eduárd herceg, Zsófia hercegné, Beatrix hercegnő, András herceg, Eugénia hercegnő, II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg. Fotó: S Pakhrin/Wikimedia
András herceg, aki közel 40 évig volt York hercege, mostantól Andrew Mountbatten Windsor néven fog élni. Fiatalabb korában helikopterpilótaként szolgált, alezredes volt, de ezt a rangját is elveszti. És ki kell költöznie a királyi lakból, ahol 20 éve ingyen él. András az 1980-as években feleségül vette Sarah Fergusont (akkor Sára hercegnét), akivel hat évig voltak házasok, de később is közösen nevelték a lányaikat, Beatrix és Eugénia hercegnőt. Jelen pillanatban úgy fest, hogy a korábbi Sára hercegné is közeli kapcsolatban volt Epsteinnel. A brit sajtó szerint András mostantól az apja egyik magánbirtokán fog lakni, szóval nem egy penészes lakótelepi lakásba küldték. Sarah Ferguson nem költözik vele.
Mi lesz most?
András herceg magyarázatait szinte senki sem hiszi el. A legutóbbi felmérések szerint a britek 80-90 százaléka rossz véleménnyel van Andrásról. A korábbi eredményekhez képest meredeken zuhan a megítélése.
A bíróságon például előkerült egy fénykép, amelyen a fiatalkorú Giuffre-val látható, szerinte ezt a fotót meghamisították. Arról is sokat beszélt, hogy nem látta jelét annak, hogy Epstein szörnyűségeket tesz, pedig több állítás is létezik arról, hogy sokat buliztak együtt. András egy interjúban azt állította, hogy 2010-ben minden kapcsolatot megszakított Jeffrey Epsteinnel, de nemrég előkerült egy levél, amelyben 2011-ben azt írta neki: „együtt vagyunk ebben a helyzetben, és úrrá kell lennünk rajta”.
II. Erzsébet királynő temetése 2022-ben. Az első sorban Károly herceg, mellette Anna hercegnő, András herceg és Eduárd herceg. Mögöttük Vilmos és Harry. Mivel sem András, sem Harry nem volt már aktív királyi dolgozó, egyikük sem öltött katonai egyenruhát. Fotó: ITV
Egyelőre nem világos, hogy András bíróság elé áll-e az őt ért vádak miatt. A hetekben jelent meg Giuffre önéletrajzi könyve – már a halála után. Ebben nem csak a bántalmazást részletezte, hanem azt is állította, hogy András trollokat bérelt fel arra, hogy zaklassák őt, illetve a rendőrséget használta arra, hogy befeketítsék. A királyságellenes szervezetek szerint András ügyét ki kell vizsgálnia a rendőrségnek.
A Republic nevű szervezet azt mondta, hogy „ha az áldozat már nem is tudja, akkor ők perelik be Andrást”. És nemcsak a bántalmazás, hanem a közpénzek költése miatt is szorulhat. András bűnei miatt újra téma, hogy megéri-e fenntartani a királyi családot. Károlyék vélhetően épp ezért igyekeznek szabadulni tőle.
Napsütéses időnk lesz, borulat és csapadék nem várható. Maximum 12 fok lesz délután, úgyhogy rétegesen, melegen öltözzetek!
Az Imrék ünneplik a névnapjukat. Nem világos, hogy a név honnan ered és mit jelent. Egyesek szerint a gót Amalrich, Emmerich névből származik, aminek a latinosított változata az Emericus.
Az elmúlt hetekben különös botrányba keveredett a brit királyi család, amelynek eredményeként III. Károly király öccsét, András herceget minden rangjától megfosztották. Az ügyről délután bővebben is írunk nektek.
A mai szavunk a monopólium. A monopólium olyan piaci helyzetet jelent, amikor egyetlen vállalat vagy szervezet birtokolja a teljes piacot, és nincs versenytársa. Magyarországon erre a lottópiac a példa. Lottósorsolást ma csak a Szerencsejáték Zrt. szervezhet, szelvényeket is csak a cég árulhat.
Mindezt azért írjuk, mert 90 évvel ezelőtt ezen a napon, 1935. november 5. napján hivatalosan is piacra került a Monopoly. A társasjátékról valószínűleg már az is hallott, aki még soha életében nem játszott vele. A játékosok célja, hogy a lehető legtöbb ingatlant megszerezzék a játék során, miközben pénzük is marad – és miközben csődbe kényszerítik az ellenfeleiket. Aki csődbe megy, kiesik, aki utoljára a táblán marad, az nyer.
A Monopoly éppen az 1929 és 1933 közti nagy gazdagsági világválság után jelent meg a boltok polcain. Hamar népszerűvé vált, mert a játékban az is nyertessé és vagyonossá válhatott, aki a való életben súlyos anyagi nehézségekkel szembesült. A Monopolyból az elmúlt kilencven évben több száz millió darabot adtak el, közel 50 nyelven.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is nyomozni fog a Tisza Párt súlyos adatszivárgási ügyében. Hétfőn beszámoltunk róla, hogy a párt applikációjából sok ezer ember adatai szivárogtak ki és kerültek fel az internetre. Magyar Péter szerint a hackertámadások orosz hátterűek, Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány viszont ukrán befolyást emleget. Orbán Viktor azonnali vizsgálatot indított, de az alkalmazást már amúgy is vizsgáló NAIH szintén nyomozni fog. (hvg.hu)
Állatkínzás miatt tesz feljelentést a Fővárosi Állatkert, miután valaki egy frizbit dobott be az ázsiai vadkutyák ketrecébe. Csakhogy ez hatalmas veszélybe keverte őket, hiszen a műanyag frizbik háziállatoknak és nem vadállatoknak készülnek. „Az állatkert lakói még a nagytestű kutyáknak gyártott játékokat is játszi könnyedséggel darabokra tépik és pillanatok alatt lenyelik” – hívta fel a figyelmet az állatkert. Hozzátették, hogy az állatok számára iszonyatos kínokat és akár halált is okozhat, ha műanyagot nyelnek le. De a Budakeszi Vadaspark is közölte, hogy a napokban többször be kellett avatkoznia a gondozóiknak, ugyanis a látogatók benyúlkálnak az állatokhoz, és etetik őket. „A mókus nagyon cuki állat, de harap, és ha a látogató benyúl a ketrecbe és harapás esetén reflexszerűen elhúzza a kezét, a mókusunk felkenődik a kifutó falára. Ez a látogatónak sem jó és a mókusnak sem” – tették hozzá. (Telex/Kispolgár)
A Fővárosi Állat- és Növénykert fotói a frizbiről és a megrágcsált frizbiről. Fotó: Facebook
Több lépésben ugyan, de januártól bevezeti a kormány a 14. havi nyugdíjat – mondta Orbán Viktor kedden. Az ötletről már korábban is beszéltek a kormánytagok, de az indulás konkrét időpontját még senki nem közölte. 13. havi nyugdíj már eddig is létezett. Ez egy évente egyszeri plusz pénz a törvényben meghatározott nyugdíjasoknak, amit minden év februárjában kapnak meg. Az intézkedés nyilván a választás előtti pénzosztás része. A 13-14. havi nyugdíjról hamarosan hosszabban is írunk nektek. (24.hu)
Augusztus 11. és 15. között rendezik meg a Szigetet jövőre. Egy ideig kérdéses volt, hogy lesz-e fesztivál, mert a Fővárosi Közgyűlésben erről nem tudtak megegyezni. Végül a képviselők megállapodtak az alapító (és újra főszervezőként dolgozó) Gerendai Károllyal a részletekről. A jegyértékesítés már a héten megkezdődik, és ezentúl minden magyar diák kedvezményt kap. (Sziget)
Újabb bűncselekmény elkövetésével gyanúsították meg a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatóját. Juhász Péter Pált azért tartóztatták le május végén, mert a gyanú szerint az élettársával együtt több nehéz sorsú fiatalt közvetített ki másoknak szexuális célokra. Juhászék arra kényszerítették a fiatalokat, hogy a megszerzett pénzt adják át nekik. A korábbi igazgatót a hatóságok most azzal is megvádolták, hogy hamis dokumentumokkal foglalkoztatott embereket az intézetben, és ezzel több mint 56 millió forintos kárt okozott. (hvg.hu)
November 14-én nyílik a Vörösmarty téri és a Szent István-bazilika előtti karácsonyi vásár a fővárosban. Az ünnepi forgatag négy alkalommal is elnyerte az Európa legjobb karácsonyi vására címet, 2024-ben pedig minden idők legjobb európai karácsonyi vásárának választották. (MTI)
A mai cukiságrovat főszereplője egy gigantikus hal, ugyanis 102 kilós harcsát fogtak a mohácsi Duna-szakasz természetvédelmi területén. A horgász, Hajósovics Márk egy 225 centi hosszú halat emelt ki a folyóból, amit a mérlegelés után vissza is engedtek a vízbe. Márciusban a Hortobágynál is fogtak egy egymázsás harcsát. (Sokszínű Vidék)
Két hétig tartó ásatás indult nem rég Észak-Írországban. A helyi régészek kétszáz önkéntessel felfegyverkezve indultak neki, hogy megtalálják a 400 éves Derrygonnelly-vár maradványait. A csapatban általános iskolások is voltak, akik lelkesen gyűjtögették a különböző érdekes köveket és faldarabokat.
A tudósok aztán sokkal, de sokkal érdekesebb dolgot fedeztek fel, mint amiért mentek: egy 8000 éves települést. Nagyon sok tárgyat találtak a mezolitikumból, vagyis a középső kőkorszakból. Ez a korszak a legújabb meghatározások szerint kb. 11 500 évvel ezelőtt kezdődött és a földművelés, illetve állattenyésztés megjelenésével ért véget, kb. a Kr. e. 8-6. évezredben.
Eileen Murphy, a Queen’s University Belfast régésze elképesztőnek nevezte a felfeezést. Szerinte az ottani táj alkalmas lehetett a mindennapi életre az elődeinknek, ugyanis sík a terep, a folyóban pedig mindig akadt hal.
Fotó: Queen’s University Belfast
Az ásatásban részt vevő diákok imádták a feltárást, sőt, egy 10 éves tanuló, Niamh egy mezolitikumi leletre bukkant. Felkapott egy követ, de nem tudta, mi az, úgyhogy az egyik régészhez fordult. Ő aztán elvitte és megmutatta azt a barátainak, akik szerint a kő több ezer éves lehet. Niamh lelete egy tűzkő – egy darab kovakő – volt, amely szintén a középső kőkorszakból származik.
A Mindenszentek és a halottak napja sok családban fájó ünnep, hiszen az elvesztett szeretteinkről emlékezünk meg. A gyertyagyújtás a temetőkben talán kissé ijesztőnek vagy éppen nagyon-nagyon szomorúnak tűnhet. De a temetők egyben különleges helyek is, és sokszor nem csak a gyászban, hanem a megnyugvásban is segíthetnek. Kosztolányi Dezső egyszer arról írt, hogy egyenesen szereti a temetőket. Így fogalmazott:
„egyszerűen s közönségesen szeretem a színeit, az őszi sárgáját, a haragoszöld tónusait, a csendjét, amely úgy veszi körül, mint egy néma zivatar. (…) Ezt a táncoló és csillogó felszínt szeretem, mikor kezemben egy becsukott könyvvel sétálok és csodálkozom, milyen csendesek egyszerre a lármás emberek, hogy hangzik ki beszédünk a csendbe és az örökkévalóságba.”
Magyarországon leginkább egyházi tulajdonú, illetve önkormányzatok által feltartott köztemetők léteznek. A szeretteinket egyházi vagy polgári szertartás keretein belül lehet örök nyugalomra helyezni. A különleges temetőkben mauzóleumok is vannak. Ezek sokszor hatalmas, díszes síremléképületek, koporsókkal, kápolnával, és hagyományosan a kiemelkedő, híres személyeknek, családoknak építtették őket. Magyarországon a leghíresebb emberek a fővárosi Fiumei Úti Sírkertben, illetve a Farkasréti Temetőben nyugszanak. De számos sportlegendánkat temették el az Óbudai Temetőben.
Albert Flórián labdarúgó sírja. Fotó: Wikipedia/Fekist
Lopott csontok, katonai temetők
Temetőben sétálni olyan, mint visszatekinteni a történelemre. A Fiumei Úti Sírkertben például Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleumát tekinthetitek meg, de itt van az 1848-49-es, illetve az 1956-os harcok hőseinek emlékhelye is. Ebben a sírkertben található a Munkásmozgalmi Panteon is, ahová a szocializmus legfontosabb személyiségeit temették, illetve kommunista politikusok nyughelyeként szolgál. Legutoljára Kádár Jánost temették ide 1989-ben. 2007-ben azonban valaki feltörte a panteont és ellopta Kádár koponyáját és néhány csontját is (illetve a felesége hamvait). Több száz embert hallgatott ki a rendőrség, de a csontok azóta sem kerültek elő.
A Munkásmozgalmi Panteon. Fotó: Wikipedia
Ahogy a Fiumei, úgy a Farkasréti temetőben is vannak úgynevezett művészparcellák. Ide azonban nem csak a kultúra nagyjait, a színészeket, zenészeket, írókat temetik, hanem a tudományos élet, a sportélet kiválóságait is. De utóbbiról nevezetes az Óbudai Temető is, ahol többek között Albert Flórián, Palotás Péter és Hidegkuti Nándor pihen.
Nemcsak Budapesten, hanem vidéken is vannak építészetileg, történelmileg és néprajzilag fontos temetők. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Szatmárcsekén nyugszik Kölcsey Ferenc, a Himnusz szerzője, egy meglehetősen híres temetőben, ahol hatalmas, fából faragott fejfák alatt nyugszanak a testek.
A fejfák embernagyságúak, csónak alakúak, és mintha még arcuk is lenne. Egyes elméletek szerint a fejfás díszítés egy ősi ugor temetkezési mód folytatásaként született, mások úgy vélik, a természet alakíthatta így a sírkert kinézetét. Szatmárcseke ugyanis a Tisza mellett fekszik, de árvíz idején is kellett temetni, így csónakokkal szállították az elhunytakat a temetőbe – azok meg ott maradtak fejfaként.
A szatmárcsekei temető. Fotó: Thaler Tamas/Wikimedia
Zalaegerszegen meglepő módon egy olasz katonai temető is található. Ez a sírkert az első világháborúban elesett olasz katonáknak állít emléket, több mint 1600 embernek. Solymáron II. világháborús brit katonai temető van, amelyet 1947-ben szenteltek fel.
Balatonudvari is egy különleges műemléki temető helyszíne. Az 1770-80-as években nyílt református és római katolikus temetőben szív alakú sírkövek állnak. Több mendemonda is született arról, hogy ki készíthette ezeket a sírokat. Az egyik szerint egy helyi szegény ember kitalálta, hogy a sírköveket szív alakúra kell faragni, az ugyanis illik a holtakhoz és az élőkhöz is. Állítólag ő maga faragta a köveket és pénzt sem kért érte.
Egy másik történet szerint egy kőfaragó legény veszítette el a szerelmét, ő állított ilyen sírkövet a kedvesének. A helyiek között pedig nagyon népszerű lett ez a forma. Mások arra tippelnek, hogy nem túl gyakorlott kőfaragók készíthették a sírköveket, és még a helyesírással is meggyűlt a bajuk, ugyanis sok helyen hibáztak a sírkövek szövegeiben.
Szív alakú sírkő. Fotó: torobala – Indafotó/Wikipedia
És a bónusz: nem Magyarországon, hanem a romániai Máramaros megyében található Szaplonca község híres temetője, a „Vidám temető”. Ennek a sírkertnek a fejfáin színes festmények és faragások, illetve vicces versek állnak. A festmények sokszor olyan jeleneteket ábrázolnak, amelyeket az elhunyt életéből vettek, de abszurd módon sok fejfán a halál oka szerepel: az egyik festményen például az látszik, ahogy valakit elüt egy autó. A hagyományt 1935-ben indította el egy román szobrász, aki azóta már meghalt (ő előre megírta a sírversét), de a tanítványa máig folytatja a fejfák készítését.
Egy autóbalesetben elhunyt ember fejfája. Fotó: Chainwit/Wikipedia
Az amerikai Oregonban minden évben megrendezik a tökcsónak-versenyt, ami pont arról szól, mint amit a neve sugall: a versenyzők óriási, kifaragott tökökbe ülve eveznek, hogy elnyerjék a bajnoki címet.
A versenyt egy mesterséges tavon rendezik meg a szervezők. A bajnokság kezdete előtt villás targoncákkal viszik el a hatalmas tököket a tóra, hogy a versenyzők azután fűrészekkel és késekkel kikaparhassák a belsejét és beleülhessenek. Minél több belső részt kaparnak ki a tökből, annál könnyebb lesz, ami segít a gyorsulásnál is.
Az idei nyertes Gary Kristensen volt, aki a Mi a manó? című film főszereplőjének, Kópénak öltözve evezett. Ő egy 425 kilogrammos tököt használt csónakként. Kristensen már 12 éve részt vesz a versenyen, sőt, önszorgalomból még a Guinness-világrekordot is megöntötte. Év elején a Columbia folyón több mint 94 kilométert utazott egy tökcsónakban.
Az oregoni versenyen a legnagyobb tök 624 kilós volt. Az evezők közül többen is beöltöztek, volt, aki Elvis Presley bőrébe bújt, volt, aki hotdogjelmezt öltött.
Napsütéses péntek várható, de a fővárosban és környékén bekavarhat néhány felhő. Délután akár 21 fok is lehet. Boldog névnapot kívánunk a Farkasoknak!
Ma a halloween – és a jelmezek apropóján – a boszorkányüldözésekről írunk nektek. És az inkvizítorokról is, vagyis a pápa által kinevezett egyházi bírákról, akik az 1400-as évek végén elindították a boszorkánypereket. Az inkvizíció egy olyan intézmény és eljárás a katolikus egyházon belül, amelynek a célja az volt, hogy küzdjön az eretnekség, az istenkáromlás és többek között a boszorkányság ellen, sokszor véres eszközökkel.
Az elmúlt napokban több, halloween-tökkel foglalkozó cikkünk is volt, írtunk arról, hogyan díszíthetitek fel a termetes növényeket, és arról is, hogy Zebegényben betiltották a tökfaragást. Ma bemutatjuk azt az amerikai férfit, aki egy 400 kilós példánnyal nyerte meg az oregoni tökcsónak-versenyt.
Gyermekjogi védnökként tér vissza Varga Judit, a kegyelmi botrányba belebukott korábbi igazságügyi miniszter. Varga írta alá azt a papírt, amellyel Novák Katalin ex-köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének. Ő a bűntársa volt annak a férfinak, aki a bicskei gyermekotthon igazgatójaként bentlakó gyerekeket bántalmazott. Az igazgató egyik áldozata, Pop Mert most nyílt levélben írt arról, hogy szerinte Varga visszatérése szégyen, egy ország tragédiája. Emlékeztetett rá, hogy a K. Endrének adott kegyelem életeket tört derékba újra. „Szégyen, hogy Magyarországon egy kegyelmi botrány után valaki újra gyerekek ügyeinek közelébe kerülhet – azzal a múlttal, amelyben egy bántalmazó bűnsegédjét engedték szabadon. Szégyen, hogy ezt bárki normálisnak tartja” – írta. Szerinte Varga Juditnak le kellene mondania a védnöki pozícióról. (24.hu)
Hihetetlenül sokat köpködnek az írek, akárcsak a lámák – nyilatkozta Zacher Gábor mentőorvos, aki a magyar fociválogatott illetve a Fradi hazai meccsein készenléti orvosként dolgozik. Zacher a meccsek alatt nagyon közel van a kispadokhoz, így olyan, apró dolgokat is lát, amiket a nézők nem. Elmondta például, hogy az elmúlt években a legváltozatosabb káromkodásokat hallhatta orosz, szerb, angol vagy épp olasz nyelven (az edzőktől és a kispadon lévő játékosoktól). A kedvenc edzője Máté Csaba volt, aki nem káromkodott, és nem is köpködött. „Ez nálam a gyenge pont. Az írek hihetetlenül sokat köpködnek, mint a lámák, nem tudom, hogy miért. Lehet, a köpködést már az első edzéseken tanítják ott” – mondta Zacher a Fradi ír edzőjére, Robbie Keane-re, valamint a stábjában dolgozó többi írre utalva. (Csakfoci)
Zacher Gábor. Fotó: Facebook
Mégis lehet Sziget Fesztivál jövőre. Legalábbis erről írt Magyar Péter, a Tisza elnöke, aki egy Gerendai Károllyal, a Sziget Fesztivál alapítójával közös fotót is közzétett csütörtökön. Szerda este még úgy tűnt, hogy a fesztivált nem rendezik meg újra, ugyanis a Fővárosi Közgyűlés tagjai nem tudtak megállapodni arról, hogy a főváros hogyan menthetné meg a fesztivált. A megállapodás viszont épp a tiszás és a fideszes képviselők miatt bukott el, legalábbis Karácsony Gergely főpolgármester szerint. Magyar Péter csütörtökön kommentben esett neki Karácsonynak, szerinte éppen a főpolgármester miatt nem született megoldás. Úgy tűnik, Magyar most a közgyűlést megkerülve ült le tárgyalni Gerendai Károllyal, de a javaslatot, amit kidolgoztak, ugyanúgy el kell majd fogadnia a fővárosi képviselőknek. Vagyis egyelőre semmi sem biztos. (Népszava)
Ismét Donald Trump amerikai elnökkel találkozik Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán november 7-én a Fehér Házba, Washingtonba utazik majd, ahol energetikai, gazdasági, pénzügyi együttműködésről és a lehetséges ukrajnai békéről is tárgyalnak majd. (MTI)
Egy korábbi találkozó. Forrás: Orbán Viktor Facebook
Magyarországon kell a harmadik legtöbb munkaórát lehúznia a dolgozóknak az Európai Unión belül, legalábbis egy új felmérés szerint. Magyarországon átlagosan 1832 órát dolgoznak a munkavállalók egy évben, míg az uniós átlag csak 1722 óra, Franciaországban pedig mindössze 1575 órát kell munkával tölteni. A listán hazánkat csak Észtország és Szlovákia előzi meg, a tetején Franciaország, Dánia, Németország és Finnország áll. (G7/Telex)
Zebegényben csütörtökön halloweeni hírek kavarták fel az állóvizet. Ahogy arról beszámoltunk, a város polgármestere betiltotta a tökfaragást, mert szerinte az rosszat tesz a lelki fejlődéseteknek. Nos, bármi is történik Zebegényben, a magyarországi állatkertekben már zajlik az ünnepi móka. Egy rakás ketrecben landolt már ehető, ijesztő arcú tök, amikre az állatok vidáman vetették rá magukat:
Fotó: Nyíregyházi ÁllatparkFotó: Zoo DebrecenFotó: Nyíregyházi ÁllatkertFotó: Fővárosi Állat- és NövénykertFotó: Pécsi Állatkert és Akvárium Terrárium hivatalosFotó: Nyíregyházi Állatkert
