Blog
-
Jó reggelt!
Hidegfrontot kapunk ma, itt-ott még eshet is. Boldog névnapot mindenkinek, aki Kálmán vagy Ede. Esetleg Eduárd.
Ma van egyébként az amerikai haditengerészet születésnapja is. Nekik is minden jót, de ma nem írunk hadihajókról; bár korábban volt rá példa. Minket ez kevésbé érint, mivel a Balatonon nincs sok értelme háborúzni, mert a túlparton is mi vagyunk.
Minden gyerekre rászóltak már, hogy ne beszéljen csúnyán… mert azt nem illik. Sőt ilyenkor még az is előkerülhet, hogy bezzeg az én időmben nem mondtak ilyeneket a gyerekek. Általában ami úgy kezdődik, hogy bezzeg az én időmben, az tévedés lesz, de erről is írtunk már. Ma viszont arról mesélünk, milyen cifrán káromkodott a magyar már évszázadokkal ezelőtt is! És semmivel sem finomabban ám: a káromkodásra az egyik régi kifejezés az, hogy „műveli az Istent”. Mert ha felforrt az indulat, már akkor is az Isten itta meg a levét. Többek között.
Addig is jön a képregény, egyéb olvasmányok, este meg a híradó. A lehetőségekhez képest tűrhető hétfőt kívánunk!
-
Hamarosan szabad szemmel is látható lesz a Lemmon-üstökös
Egészen ritka és különleges égi látványosságban lehet részed néhány nap múlva. Ha minden igaz, szabad szemmel is látható lesz majd a C/2025 A6, vagyis a Lemmon-üstökös, amit utoljára nagyjából 1350 évvel ezelőtt figyelhettek meg az emberek. A Lemmon ugyanis egy úgynevezett hosszú periódusú üstökös. Aki most lemarad róla, a 32. században találkozhat vele legközelebb.
Az üstököst egy égboltfelmérő program fedezte fel idén januárban, amikor földközeli objektumokat keresett. A csillagászok először aszteroidának nézték, mert elég pici volt. A pályájának kiszámítása után viszont biztossá vált, hogy egy üstökösről van szó.
A C/2025 A6 (Lemmon) üstökös Forgács Attila felvételén Utah államból, 2025. szeptember 26-án 04:12-kor (helyi idő). Az észleléshez használt műszer: Takahashi FSQ Fluorite.https://eszlelesek.mcse.hu Október 21-én kerül legközelebb a Földhöz, de 22-én lesz a legkönnyebb észrevenni. Ekkor ugyanis az Izar nevű fényes csillag közelében lesz látható. A nyugati horizonton keresd majd, nagyjából 22 fokos magasságban. Szabad szemmel is látható lesz majd, ha nem lesz felhős az ég, de egy távcsővel még pontosabban meg lehet majd figyelni. Ha ekkor lemaradnál róla, november 7-én kora este még felbukkanhat az üstökös a horizont felett a Kígyótartó csillagképnél. Később már csak a Föld déli féltekéjéről lehet megfigyelni.
Ha sikerül elcsípned az üstököst, egy zöldes pöttyöt látsz majd. Mögötte jelenleg halvány, vékony, több tekergőző szálból álló csóva látható. Ha biztosra szeretnél menni, és nem akarsz lemaradni erről a különleges eseményről, több csillagvizsgáló, például a Svábhegyi Csillagvizsgáló is üstökösváró programot szervez október 22-re. (Svábhegyi Csillagvizsgáló)
Kiemelt kép: Ujvárosi Beáta / eszlelesek.mcse.hu
-
A hét műtárgya: fotó egy zebráról
1969. augusztus 8-án a skót fotós, Iain Macmillan egy kis létrára felmászva készített hat fényképet. A képeken a Beatles együttes négy tagja, John Lennon, Ringo Starr, Paul McCartney és George Harrison kel át egy zebrán. A zenekarról itt írtunk bővebben a Kispolgáron.
A hat felvételből az ötödik lett a Beatles Abbey Road című albumának borítója. A fénykép pedig azóta is a popkultúra egyik legfontosabb fotója.
A kép nagyon egyszerű, azon négy ember kel át egy zebrán. Pont úgy, ahogy mindenki szokott. Sokak szerint épp az egyszerűsége tette népszerűvé a fotót.
Összeesküvés-elmélet
Ugyanakkor ez a lemez az egyik utolsó Beatles-album volt, a rajongók pedig elkezdtek mindenféle jelentéseket, összeesküvés elméleteket gyártani róla.
Például elterjedt a „Paul is dead” (Paul halott) elmélet. Azt gondolták, hogy a képen mezítláb, cigarettával a kezében lépkedő Paul McCartney már nem él, és egy hasonmás vette át a helyét.
Ezt szerintük a zenészek ruhái bizonyították. Lennon fehérben (a pap), Ringo feketében (a gyászoló), Paul mezítláb (a halott), Harrison farmerben (a sírásó).
Sőt, a képen van egy fehér bogárhátú Volkswagen autó, aminek a rendszáma úgy végződik, hogy 28IF. A kép készítése idején Paul a 28. életévében járt. Az összeesküvés szerint az IF („ha”) épp azt jelenti, hogy 28 lenne, ha élne.
Mindez természetesen nem volt igaz. Paul McCartney a mai napig él, és koncertezik. 2025. szeptember végén például így adta elő a kaliforniai Palm Desertben a Beatles Help című dalát:
Turisták, zarándokok és a világ leghíresebb zebraátkelője
Na de térjünk vissza a zebrára! Az Abbey Road lemez 1969-es megjelenése óta ez a londoni gyalogátkelő világhírűvé vált. A zebra egyébként annál a mai napig működő stúdiónál van, ahol a Beatles lemezein kívül még nagyon sok híres album készült. Például a Pink Floyd, Adele, Kate Bush, Kanye West, Amy Winehouse, a Radiohead, az Oasis, Lady Gaga és mások felvételei.
Annyira fontosnak érzik az angolok ezt a zebrát, hogy 2010-ben a brit kormány védett műemlékké nyilvánította. Nemigen a világon még egy zebra, ami műemlék.
Naponta több száz rajongó érkezik ide, hogy megnézze, és hogy ő maga is átkeljen rajta. És mindezt, persze le is fotózzák, hogy aztán a közösségi oldalaikra fel tudják rakni.
A környék lakói néha bosszankodnak a folyamatos forgalmi torlódás miatt, hiszen az út ma is egy közút. Általában egy rendőr figyeli, hogy szabályosan kelnek-e át az emberek az átkelőn.
Mémekben is feltűnik
Az internet korában a legendás fotó és zebra reneszánszát éli. Rengeteg mém készült erről. Átsétált már rajta többek között a Simpson család, különböző LEGO-figurák, vagy Darth Vader és más Star Wars-szereplők, vagy éppen Donald Trump fura társaságban:
A közösségi médiában pedig mémek tucatjai keringenek, sőt, van Abbey Road mém generátor is, ahol ti is készthettek saját zebrás mémet.
Nemrég, amikor Budapesten felavattak egy zebrát a Rákóczi úton, Karácsony Gergely polgármester is a híres fotót próbálta utánozni:
-
Segíts megválasztani a következő Év Gombáját!
Te is szavazhatsz a 2026-os Év Gombájára. A szavazással a magyar gombavilágra és a gombákat kutató magyar tudósokra szeretné felhívni a figyelmet a Magyar Mikológiai Társaság. (A mikológia a gombákkal foglalkozó tudomány hivatalos neve.)
A gombászás örömeiről itt írtunk korábban.
Ezek a versenyben lévő gombák:
Akácpereszke
Akácpereszke. Kép: Miskolci Gombász Egyesület Az akácpereszke a homoki akácosokban nő. Gombához méltó módon szereti az esőt és a kellemesen magas hőmérsékletet. Ehető gomba, de ahogy az összes gombát, ezt is érdemes megmutatni gombaszakértőnek, mielőtt pörkölt lesz belőle.
Csoportos csiperke
Csoportos csiperke. Kép: Magyar Mikológiai Társaság Magyarországon védett fajnak számít. Ezért hiába ehető, nem szabad leszedni. Csoportban nő, sötét, durván pikkelyezett kalapja van. A latin nevét (Agaricus bohusii) Bohus Gábor magyar mikológusról kapta.
Narancsos csengettyűgomba
Narancsos csengettyűgomba Kép: Magyar Mikológiai Társaság Változatos megjelenésű faj, sárga kalapja sokszor áttetszően bordás, a közepe lehet ráncos-erezett is, valamint tönkje gyakran sötétebben szálas, pikkelyes. Lombos fák korhadó faanyagán, forgács és fűrészporhalmokon nő, ehető gomba.
Az Év Gombájára ezen a linken szavazhattok október 15-ig.
-
Jó reggelt!
Ma van a tépett malachús, avagy pulled pork napja. Ez egyben a Kolumbusz-nap is, mert október 12-én szállt partra a felfedező az amerikai kontinensen, 1492-ben.
Esőmentes, jó kis őszi nap lesz a mai. Kiváló alkalom egy nagy gombászásra, ha rá tudod venni a családot! Nem ez a gombák legjobb éve, de azért lehet találni most is, a vargányák és őzlábak mellett mindenféle érdekes és ízletes faj előbújhat. Például a potypinka! Ez a gyűrűs tuskógomba népi neve, amit a gombászok nagyra becsülnek, a kertészek pedig szívből gyűlölik. Ugyanis megöli a fákat, ha megtelepszik rajtuk. De hát ez a természet rendje: a nagy hal megeszi a kis halat, a gomba pedig a fákat.
Hamarosan írunk az Év Gombája szavazásról, amiben te is részt vehetsz. Persze az év gombája végül nem kap díjat, de arra jó ez, hogy többen rácsodálkozzanak ezekre a különös élőlényekre.
Ma visszatér A hét műtárgya rovat is egy zenei ereklyével, és egy égi csodáról is beszámolunk. Jó olvasgatást kívánunk, valamint boldog Miksa és Rezső napot!
-
Megvan Európa új kedvenc autója
Idén augusztusban az Európai Unió országaiban összesen 790 177 új személyautót regisztráltak.
A hónap abszolút győztese a Volkswagen T-Roc lett, amely 14 693 példányban talált gazdára. De nagyon keresett volt a Dacia Sandero és a Toyota Yaris Cross is.
A T-Roc egy középkategóriás autó, hagyományos motorral – tehát ez nem elektromos. A Volkswagen kisebb kocsijai régóta a legnépszerűbbek közé tartoznak. Az viszont meglepő fejlemény, hogy a román Dacia alig lemaradva nyerte el a második helyet, és a terepjárója még a hetediket is elvitte.
Dacia Sandero, Romániából. Fotó: Dacia Íme, a 10 legnépszerűbb autómodell Európában 2025 augusztusában:
Volkswagen T-Roc – 14 693 db
Dacia Sandero – 13 834 db
Toyota Yaris Cross – 12 201 db
Volkswagen Tiguan – 12 094 db
Renault Clio – 12 091 db
Hyundai Tucson – 11 350 db
Dacia Duster – 9813 db
Toyota Yaris – 9666 db
Opel Corsa – 9585 db
Volkswagen Golf – 9444 db(Kispolgár / autoszektor.hu)
-
Kicsoda a magyar Nobel-díjas Krasznahorkai László?
- Borzasztóan szomorú történeteket ír
- Keserű és reménytelen sorsokról
- És az elnyomásról meg a félelemről
- A felnőttek közül se mindnek ajánlott
Csütörtökön beszámoltunk róla, hogy irodalmi Nobel-díjat nyert Krasznahorkai László író. Az életrajzát már ismertettük röviden. Most arról írunk, mi olyan különleges benne, hogy megkapta a világ legrangosabb kitüntetését.
Krasznahorkai László a 2012-es budapesti Könyvfesztiválon. Fotó: Wikipedia/Derzsi Elekes Andor Krasznahorkai művei korántsem könnyű olvasmányok, gyerekeknek egyáltalán nem valók. De ha idősödik, érik egy olvasó, felnőtt korában szívesen belenéz mély és részletgazdag kötetekbe is. Az író könyvei ilyenek, és akkor még finoman fogalmaztunk. Egy-egy mondata akár több száz oldalon keresztül is folytatódik, a történeteit pedig a kilátástalanság, a félelem érzése és a közelgő apokalipszis rémképe járja át.
Krasznahorkai számos regény, novella- és esszékötet, valamint több forgatókönyv szerzője. Filmrendező barátja, a szintén nemzetközileg elismert Tarr Béla hétórás (!) filmet készített az 1985-ben megjelent regényéből, a Sátántangóból. A Sátántangó egy elszigetelt falucska lakóiról szól, akik reménytelenül töltik a mindennapjaikat. A művet többek között azért szeretik a kritikusok, mert az egyedülálló módon szól a társadalmi rendszerek összeomlásáról, és arról is, hogy milyen könnyű megvezetni és átverni a kétségbeesett embereket. A történetnek – a könyvnek és a filmnek is – világszerte rengeteg rajongója van.
De Tarr Béla vitte filmre Az ellenállás melankóliája című könyvet is, Werckmeister harmóniákra átkeresztelve. A történet szerint egy kisváros életét egy vándorcirkusz érkezése kavarja fel. A hangulat ebben a műben is éjsötét. Nem is csoda. Amikor most, a Nobel-díj bejelentése után megkérdezték Krasznahorkait, hogy mi a fő inspirációja, azt mondta: a keserűség.
„Nagyon szomorú vagyok, ha a világ jelenlegi helyzetére gondolok. Ez a legmélyebb inspirációm. Hogy adjak valamit a következő generációnak, hogy valahogy túléljük ezt az időszakot, mert ezek nagyon-nagyon sötét idők, és sokkal több erőre van szükségünk hozzá, mint korábban” – nyilatkozta.
A nemzetközi reakciók
Krasznahorkai díjának a nemzetközi sajtóban is örülnek. A The Atlantic című lap arról írt, hogy Krasznahorkai az eddigi díjazottakhoz képest szokatlanul sokat kísérletezik, de a mostani instabil világban tökéletesen időszerűnek tűnt elismerni őt. A szerző megjegyezte, hogy Krasznahorkai központi témája könnyen értelmezhető és sajnos örökzöld: a politikai elnyomás elbutító hatásairól ír, és kritizálja hogy az ember ezt eltűri.
Krasznahorkai László 1990-ben. Fotó: Wikipedia/Szilágyi Lenke A New Yorker magazin egyenesen arról ír, hogy akik már beléptek a szépirodalmi művek különös és csodálatos területére, azok számára nem meglepetés a hír, hogy Krasznahorkai nyerte a díjat, amit nagyon is megérdemelt.
A Washington Post igyekezett eligazítani az olvasóit azzal kapcsolatban, hogy melyik Krasznahorkai-könyvvel kezdjék, ha megismernék az írót. Erről egyébként már magát Krasznahorkait is megkérdezték párszor. Általában kitér a válasz alól és felidézi, mit mondott erről egy 2018-as dokumentumfilmben. „…először megpróbálja lebeszélni, hiszen egy jószándékú, kék szemű, biztos jövőképpel rendelkező, reményektől eltelt embernek az ember nem ajánlhatja ezeket a könyveket”. Vagyis arra utalt, hogy az optimista, lelkes olvasók ne fussanak neki a könyveinek.
A hivatalos indoklás szerint Krasznahorkai a Nobel-díjat „a lenyűgöző és látnoki műveiért kapta, amelyek az apokaliptikus terror közepette mutatják meg a művészet erejét”. A művészetről az év elején az író azt mondta, hogy az az emberiség rendkívüli válasza arra az elveszettség-érzésre, amely a sorsunk. A szépség létezik. A határon túl fekszik, ahol állandóan meg kell állnunk; nem mehetünk tovább, hogy megragadjuk vagy megérintsük a szépséget – csak e határtól nézhetjük, és elismerhetjük, hogy igen, valóban van valami ott a távolban.”
Források: The Atlantic. New Yorker. Washington Post. ND Books. Yale Review. Könyves Magazin.
-
Kiderült, hogy „sétáltatták” a Húsvét-sziget óriás kőszobrait
A Csendes-óceán délkeleti részén található Húsvét-szigetek arról híres, hogy a partjainál hatalmas, akár tíz méter magas kőszobrok találhatók. Ezeket moainak nevezik.
Több mint 800 ilyenről tudnak a szakemberek, igaz, ezekből sok már elpusztult. A moaikat a 13. századtól a 16. századig készítették a sziget lakói.
17 kilométeres séta
A hatalmas szobrok akár 60 tonnát is nyomnak, és évszázadok óta állnak mozdulatlanul a szigeten. Igen ám, de azok a vulkáni kőfejtők, ahol ezek a szobrok készültek, több mint 17 kilométerre vannak attól, ahol moaik állnak.
Eddig nem tudták elképzelni sem, hogyan vitték el ezeket a szobrokat dombos terepen, modern technológia nélkül. Volt olyan elmélet, hogy fatörzsből készült szánon húzták, fa görgőkön a hanyatt fektetett szobrokat, de volt olyan is, ami szerint földönkívüliek segítettek ebben.
Most úgy tűnik, a tudósoknak sikerült megfejteniük a titkot: a szobrok nem görgőkön gurultak, nem is idegenek emelték őket – hanem egyszerűen „elsétáltak”!
A fizika működik
A Journal of Archaeological Science-ben megjelent tanulmány szerint az emberek kötél segítségével, jobbra-balra hintáztatva mozgatták a moaikat. A kutatók 3D-modellek és terepi kísérletek segítségével bizonyították, hogy 18 ember is elég volt ahhoz, hogy egy többtonnás kőóriás 40 perc alatt 100 métert „sétáljon”.
A terepi kísérletről felvétel is készült:
„A fizika teljesen működik – és minél nagyobb a szobor, annál jobban!” – mondta Carl Lipo antropológus, a tanulmány egyik szerzője. A titok a moaik D alakú, előredőlő talpában rejlik, ami megkönnyítette a ringató mozgást.
A Húsvét-szigeten ma is látható, mintegy négy méter széles, homorú utak is a teóriát támasztják alá – ezek valószínűleg nem egyszerű ösvények voltak, hanem a „moai-sétáltatás” nyomai. (Kispolgár / Popsci)
-
Jó reggelt!
Igazi őszi idő lesz ma, szeles, borongós, bár nem kimondottan hideg. Boldog névnapot kívánunk minden Brigittának.
Ma van a lánygyerekek világnapja. Ettől most a fiúgyerekek kicsit kirekesztve érezhetik magukat, pedig semmi okuk rá. Ezt a napot ugyanis azért tartják, mert még mindig van a világon egy csomó hely, ahol a lányok óriási hátrányból indulnak neki az életnek. És bár ma már sokkal jobb a helyzet, mint mondjuk 10 éve, de van hova fejlődni. A világon ma is legalább 130 millió olyan kiskorú lány van, aki nem járhat iskolába. És évente még mindig tíz millió körül van azoknak a 18 év alatti lányoknak a száma, akiket akaratukon kívül férjhez adnak. Pedig a világ sehol se tartana a lányok, vagyis a cinkák nélkül, ahogy a székelyek nevezik őket. Szóval, kedves fiúgyerekek, tessék odafigyelni a lányokra! És soha ne hagyjátok szó nélkül, ha azt látjátok, hogy kimaradnak, lemaradnak valamiről, csak azért, mert lányok.
A művészetekben például jócskán kisebbségben vannak a lányok. Ettől teljesen függetlenül ma kicsit bővebben is olvashattok a friss Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról, aki férfi. De más érdekességekkel is készültünk. Kellemes pihenést kívánunk szombatra.